Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Költségvetési vita: ˝Csökkenteni kell az államadósságot˝

Folytatódik pénteken a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája a parlamentben.
18:40 - Az élelmiszerbiztonsággal, a felsőoktatással, a környezetvédelemmel, valamint a Nemzeti Színház igazgatói posztjával is foglalkoztak a képviselők 2012-es költségvetés általános vitájában péntek délután a Parlamentben.

Fidesz: több pénz jut a biztonságra

Bartos Mónika (Fidesz) a biztonság szerepét hangsúlyozta hozzászólásában. Kitért arra, hogy a közmunkaprogram kapcsán sokan részt vettek az ár- és belvízkárok elhárításában, jövőre pedig még több erőforrással gazdálkodhat majd a vízügy. A képviselő szavai szerint erősödni fog az élelmiszerbiztonság és több pénz jut a szennyezett vizek megtisztítására.

Képviselőtársa, Fülöp István úgy vélekedett: a tervezett büdzsé "kiválóan megfelel" a következő generációk életminősége szempontjából. Ismertette, hogy a környezetvédelem 40 milliárd forintos pluszforráshoz jut, ami "erős fiskális fegyelem mellett komoly eredmény".

A Jobbik ismét Alföldi Róbert távozását sürgette

Novák Előd (Jobbik) bírálta, hogy a kormány mindenáron prioritásnak tekinti az államadósság törlesztését. Álláspontja szerint nemzetközi tárgyalásokat kellene kezdeményezni a fizetés átütemezésére, hogy képes legyen megerősödni a gazdaság.

A képviselő úgy vélekedett: az adósságtörlesztés minden területre rányomja a bélyegét, így a kultúrát is "megszorongatja".

Botrányosnak nevezte, hogy Alföldi Róbert még mindig a Nemzeti Színház élén van, ezért azonnali leváltását javasolta.

Novák Előd azt is bírálta, hogy a költségvetési javaslat "egy sorban intézi el a közmédiát", ezért a képviselők nem látnak bele, mire fordítják a területre szánt forrást.

Párttársa, Staudt Gábor vázlatosnak nevezte a közbiztonságot érintő tételsort, álláspontja szerint nem derül ki, ki, milyen formában jut forráshoz.

A jobbikos képviselő kritikát fogalmazott meg a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkájával kapcsolatban is, amely véleménye szerint "nemcsak horribilis pénzt" visz el, de semmi olyan látható tevékenységet nem végez, ami előremutat.

A Fidesz szerint meg kell változtatni a belső arányokat a felsőoktatásban

Pósán László (Fidesz) elismeréssel szólt a Magyar Tudományos Akadémiát és a kutatói tevékenységet érintő forrásbővülésről. Kiemelte azt is, hogy nominálisan csökken a felsőoktatási intézmények támogatása, amit első lépésnek tartott a belső arány-eltolódások megváltoztatására.

Kitért arra is, hogy a PPP-konstrukciók apropóján súlyos adósságaik vannak az egyetemeknek, főiskoláknak, ennek terheit az állami költségvetés "hurcolja". Jelezte azt is, hogy túlméretezettnek tartja a felsőoktatási kapacitásokat, ami nem tartható. Mint fogalmazott, "illene" megoldani azt is, hogy ne forduljon elő, hogy a hallgatók 30-40 százaléka az iskola elvégzése után nem kap diplomát nyelvvizsga hiánya vagy egyéb okok miatt.

Jobbik: a környezetvédelmi ágazatot elvonások sújtják

Bödecs Barna (Jobbik) arról beszélt, hogy szemben a tavalyi 22,9 milliárd forinttal, jövőre csak 17,4 milliárd forintot szánnak a környezetvédelmi és vízügyi igazgatás hatósági szervei számára, ez nominálértéken 5,5 milliárd forintos elvonást jelent. Hozzátette, hogy az ágazatot idén is 30 százalékos elvonás sújtotta.

Megjegyezte, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram forrásait is megkurtították, mert azt hét milliárd forinttal vették át, de már tavaly is 3,6 milliárdra csökkentették, míg a mostani tervezetben 1,38 milliárd szerepel.

Fidesz: a válság ellenére is sikerült az adósságot csökkenteni

Kontur Pál (Fidesz) hangsúlyozta, hogy Magyarország a válság ellenére is megkezdte az adósságcsökkentést és letette a nagy ellátórendszerek átszervezéséhez szükséges alapokat.

Kijelentette, hogy a kormánynak kötelessége a költségvetésen keresztül az emberek boldogulását szolgálni. Hozzátette, hogy a munkának értéke kell, hogy legyen, azt meg kell fizetni.

Fidesz: Magyarországot az elmúlt nyolc évben a gödör aljára juttatták

Ivanics Ferenc (Fidesz) azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben a gödör aljára juttatták Magyarországot, de a jelenlegi kormány olyan reformokat kezdett megvalósítani, amiket "a szocialisták soha nem tettek". Hozzátette, amikor a költségvetési Tanács vagy az Állami Számvevőszék arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben vannak kockázatok, akkor azokat a kockázatokat fel kell vállalni.

Kijelentette, hogy az összes problémát nem fogják tudni egy év alatt megoldani, ezért ne is várják tőlük, hogy esztendő alatt csodát tesznek. Szavai szerint Magyarországot csak úgy lehet megerősíteni, ha a saját érdekeinket szem előtt tartva a saját utunkat járjuk.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát elnapolta, majd lezárta a parlament pénteki ülését.

17:31 - A sporttal, a mezőgazdasággal és a szociális támogatásokkal is foglalkoztak a 2012-es költségvetés általános vitájában a képviselők péntek délután a Parlamentben.

A Jobbik többet költene a sportra

A jobbikos Szilágyi György azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetében mintegy 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepel sportcélokra, mint amennyivel 2011-ben gazdálkodhat a tárca. Mint mondta, kevesebb forrás áll majd rendelkezésre például létesítményfejlesztésre, társadalmi, civil- és nonprofit szervezetek sportcélú támogatására vagy diáksportra.

A képviselő nem értett egyet azzal sem, hogy a büdzsé nem rendel forrásokat a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójához.

Fidesz: óvatos költségvetés, prioritásokkal

A fideszes Turi-Kovács Béla hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben óvatos költségvetésre van szükség, amely egyes, kitörési pontokként kezelt szektorokat előnyben részesít. Mint mondta, a magyar termőföldet is ilyenként kellene kezelni, és a mezőgazdaság erősítése érdekében a vidéki feldolgozóipar támogatására is szükség lenne.

Hozzátette: támogatni nem kizárólag pénzzel lehet. Szerinte szükség lenne bizonyos felmérések elvégzésére, például az állami földvagyon további regisztrálására, valamint a hazai tulajdoni és birtokviszony vizsgálatára. A politikus rámutatott arra is: jelenleg a területalapú támogatások 82 százaléka a szektor alig több, mint 9 százalékához jut el.

MSZP: a költségvetésnek a társadalom stabilizálására is törekednie kellene

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a költségvetés fenntarthatósága kapcsán nemcsak a gazdaság stabilitására, hanem a társadalmi szempontokra is figyelni kellene. Azt mondta: a büdzsé ebből a szempontból dezintegrációt valósít meg és gyengíti a szolidaritás szálait.

A politikus kifogásolta, hogy a jövő évi büdzsé szerinte onnan vesz el többet, ahol már most is alig van.

Kijelentette: a kormány szembemegy mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel máshol kezelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Szerinte progresszív adózásra, a munkavállalói jogok erősítésére és megfelelő szociális ellátásra lenne szükség. A kabinet az előbbi kettővel ellentétes törekvések szerint halad, és bár az érthető, hogy a jelenlegi helyzetben nem növeli a szociális kiadásokat, bírálható azonban, hogy csökkenti azokat - mondta Lendvai Ildikó.

A politikus hozzátette: míg idén szociális ellátásokra a GDP 17,5 százalékát fordítják, addig jövőre csak mintegy 16 százalékát.

Fidesz: szervezett falurombolás folyt

Pócs János (Fidesz) szerint az elmúlt nyolc évben szervezetten és szándékosan folyt a vidék rombolása. A képviselő éppen ezért elsőrendű kérdésnek nevezte, hogy a termőföld a családi gazdaságok kezében maradjon.

A politikus, aki hangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a város és a vidék kapcsolatát, azt mondta, arra kell ösztönözni a gazdákat, hogy ők maguk dolgozzák fel és közvetlenül értékesítsék a termékeiket.

Jobbik: nem emelkedik a családi pótlék összege

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a családi pótlék összege nem emelkedik a következő években, ráadásul ez a 460 milliárd forint kevesebb, mint a fele az adósságszolgálatra fordított összegnek.

A képviselő támogatta az uzsorázás felszámolásáért tett intézkedéseket, de mint mondta, azt elfogadhatatlannak tartják, ha az uzsorások néhány nap után szabadlábra kerülhetnek.

Z. Kárpát Dániel javasolta, hogy az adó egy százalékát a dolgozó gyermek szüleinek is felajánlhassa.

Fidesz: csökkenteni kell az államadósságot

Fejér Andor (Fidesz) helyesnek nevezte az államadósság csökkentését. Hangsúlyozta, hogy kedvező gazdasági környezetben elegendő lenne az adósság nominális szinten tartása ahhoz, hogy az eladósodottság csökkenjen.

A képviselő egyetértett azzal is, hogy a dolgozni képes embereket visszavezessék a munka világába.

MSZP: a kultúra a jelenlegi pozícióit sem tudja megőrizni

Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy amikor létrehozták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, akkor előre lehetet látni, hogy a kultúra minden évben vesztesen fog kikerülni a költségvetési küzdelemből. Hozzátette, hogy ha megmarad ez a szerkezet, akkor a kultúra még a meglévő pozícióit sem lesz képes megőrizni.

15:43 - Főként az egészségüggyel, valamint az oktatás és az uniós támogatások kérdéseivel folytatták a képviselők a 2012-es költségvetési törvényjavaslat általános vitáját, az Országgyűlés pénteki ülésnapján.

Herczog Edit: a kormány ne üljön az uniós forrásokon!

Az MSZP-s Herczog Edit azt mondta, a cél az, hogy Magyarország maximális mértékben le tudja hívni az uniós támogatásokat, ennek előfeltétele pedig az, hogy elkerülje a túlzottdeficit-eljárást.

Mint mondta, nagyon nagy baj, ha a kifizetések lelassulnak, mert ezzel a magyar gazdaság hatékonysága még jobban lassul. "Ha a magyar kormány úgy nyilatkozik a bankokról, ahogy, akkor az lenne jó, ha nem úgy viselkedne, mint egy bank, és nem ülne az európai unióból ideáramló forrásokon, nem saját bevételnek tekintené ezeket" – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Fidesz: legyen rend az egészségügyben!

Jánosiné Bene Ildikó fideszes képviselő azt mondta, az egészségügyben jelenleg a kapacitások elosztása nem szükségletalapú, kiegyensúlyozatlan a betegellátás, a fekvőbeteg-ellátás pedig újratermeli az adósságokat. A cél, hogy rend legyen az egészségügyben, hatékony ellátást kapjanak a betegeknek, és csökkenjen a területi egyenlőtlenség – hangsúlyozta. Mint mondta, az átalakítás során lesznek funkcióváltó kórházak, de ennek a váltásnak egyetértésen kell alapulnia, és a betegek további ellátását továbbra is gördülékenyen biztosítani kell.

Jobbik: változtatni kell a cigány oktatási felzárkózatási program szemléletmódján

Dúró Dóra jobbikos politikus többek között arról beszélt, hogy jövőre az esélyegyenlőséget célzó oktatási programokra és kiemelten a cigány diákok tanulásának támogatására 10 milliárd forintot költenek el, úgy, hogy kikötik, a kedvezményezettek fele cigány származású kell, hogy legyen. Szerinte ugyanakkor, ha a személetmódon nem változtat a kormány, akkor ez ugyanolyan kidobott pénz lesz, mint a szocialisták 8 éves kormányzása idején volt.

Hozzátette: egy másik probléma a programmal, hogy ki mondja majd meg, hogy a ki cigány és ki nem. "Ha különbséget teszünk a gyerekek között a támogatások kiosztásánál aszerint, hogy ő cigány vagy nem cigány, akkor tegyünk különbséget minden területen, akkor mérjük fel azt, hogy a cigányok aránya a büntetés-végrehajtási intézetekben mekkora" – fogalmazott.

"Vagy mindenhol legyünk színvakok, vagy pedig mindenhol mérjük fel milyen a cigányság helyzete" - mondta.

Fidesz: fejlesztési lehetőségek egészségügyi alapellátásban

Heintz Tamás, fideszes politikus az egészségügyi alapellátás helyzetéről beszélt. Mint mondta, az alapellátás rendszerének legsúlyosabb gondja a magas átlagéletkor, ezért a kormány praxiasalapot hoz létre 2 milliárd forinttal, amelyből a praxist vásárolni szándékozó fiatal orvos kamatmenetes támogatást kap.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy 13 milliárd forintos fejlesztési forrás áll rendelkezésre az alapellátás számára olyan gépek beszerzésére, amelyekkel kiváltható, hogy betegeket szakrendelésre küldjék tovább.

MSZP: ne csökkentsék az Egyenlő Bánásmód Hatóság támogatását!

Lamperth Mónika szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben 40 százalékkal csökken az Egyenlő Bánásmód Hatóság támogatása, és a 27 munkatárs felét el akarják bocsátani.

Mint mondta, a 2003-ban létrejött hatóság olyan kiszolgáltatott embereken segít, akik az élet bármely területén diszkriminációt szenvednek el, jelenleg évente ezres nagyságrendben fordulnak panaszosok a hatósághoz. A kormánypárti képviselők országvédelmi költségvetésről beszélnek, de ki védi meg az embereket? - kérdezte.

Fidesz: nem ördögtől való a kórházak állami kezelésbe vétele

Hollósi Antal Gábor (Fidesz) arról beszélt, hogy a közel hárommillió polgárt ellátó fővárosi és Pest megyei kórházak jobb szervezettséggel, ésszerűbb feladat- és kapacitásmegosztással hatékonyabban működhetnének. Hozzátette: emiatt nem tartják ördögtől valónak a tervezett állami kezelésbe vételt, amely meghozhatja a korrektebb feladat- és finaszírozásmegosztást és a kapacitások jobb kihasználását.

LMP: a kormány a vidéken élők esélyeit rontja

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a kormány több intézkedésével is a vidéken élők esélyeit rontja. Szerinte ilyen a minimálbér emelése is, amellyel valójában csak a minimálbér költségét emelik meg. Hozzátette: a közmunkaprogram érdemi koncepciók és értelmes cél nélkül többet árt, mint használ, inkább egyfajta "rabszolgamunka" lesz, amire az embereket kényszerítik.

14:24

A jövő évi költségvetési javaslat pénteken folytatódott általános vitájában elhangzott képviselői felszólalások az egészségügy átalakítását, az államadósság-csökkentést és a kultúra támogatását is érintették.

Fidesz: átalakítjuk az egészségügyi rendszert

Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy jelenleg elégtelen, szűkös az egészségügy finanszírozása, az egészségbiztosítási alapból olyan tételeket is finanszíroznak, ami nem is oda tartozik. Hangsúlyozta, át kell alakítani az egészségügyi rendszert, eközben minden beteg embert ellátnak és mindenkinek szükség lesz a munkájára a magyar egészségügyben.

Mint mondta, a költségvetésben megpróbálják az egészségügy finanszírozását saját lábra állítani. Kiemelte, hogy a járulékbevételek mellett most új elemként jelenik meg, hogy fogyasztási típusú adóból is részesül az egészségügy. Az egészségügyben az igazi áttörést az jelenti majd, ha megváltozik a járulékfizetők száma, egymillió új munkahely óriási változást jelent majd - tette hozzá.

LMP: most fűrészelik le az egészségügyi alap lábát

Szilágyi László LMP-s képviselő a fideszes felszólalásra reagálva azt mondta, éppen most "fűrészelik le" az egészségügyi alap lábát, hiszen Rogán Antal fideszes képviselő javaslata éppen arról szól, hogy átnevezik az egészségbiztosítási járulék, a munkaadói járulék és a nyugdíjjárulék nevét egy új közös adónemre. "Hogy lehet ilyen ad hoc módon előhozni egy ilyen formátumú változtatást?" - tette fel a kérdést.

Fidesz: az államadósság csökkentése a kilábalás egyik feltétele

Sebestyén László (Fidesz) a fontos intézkedések közé sorolta a bürokrácia csökkentését, a takarékossági intézkedések bevezetését, az arányos adórendszer kiterjesztését és az adócsalást lehetővé tevő kiskapuk bezárását. Hozzátette, hogy eközben legalább 200 ezer embernek kell munkát biztosítani.

Az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly biztosítása feltétele a válságból való kilábalásnak - hangsúlyozta a képviselő.

LMP: 30 milliárd alá csökkenhet a kulturális büdzsé

Kukorelly Endre (LMP) arra emlékeztetett, hogy az idei költségvetésben eredetileg 39 milliárd forintot fordítottak kulturális célokra, amelyekből év közben 5 milliárdot zároltak. Hozzátette, jövőre viszont eleve kevesebb mint harminc milliárdot szánnak erre a területre.

Az ellenzéki politikus, aki nemzeti ügynek nevezte a kultúra presztízsének helyreállítását, hangsúlyozta, hogy a végrehajtó hatalomnak segítenie kellene ezt a folyamatot. Ezzel szemben a büdzsé legnagyobb vesztese a kultúra lesz, amivel a kormánypártok úgy számolnak, hogy "leszámolnak vele" - mondta Kukorelly Endre.

KDNP: Magyarország letért a görög útról

Stágel Bence (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy Magyarország letért az államcsődhöz vezető görög útról. Egyúttal viszont megjegyezte, hogy a gazdasági krízis minden országot, de elsősorban a nagy adósságot felhalmozott államokat arra kényszerít, hogy kiszámítható módon, a munkára alapozva tervezzék meg jövőjüket.

A büdzsé feladatának nevezte, hogy a munka becsületének helyreállítása mellett biztosítsa a nyugdíjrendszer stabil finanszírozhatóságát. Az egészségügyi biztosítás fő alapját szintén a munkavégzésnek kell jelentenie, az egészségügyi alapot pedig a saját lábára kell állítani - tette hozzá.

A képviselő hangsúlyozta a munkát támogató adórendszer megerősítését és a munka világának kiszélesítését. Szavai szerint a költségvetési tervezet az embereket visszavezeti a segélyek világából a munkáéba.

13:05

Az egészségügy és az agrárium kérdéseiről, valamint a büdzsé fenntarthatóságáról is beszéltek a képviselők a 2012-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában, az Országgyűlés pénteki ülésnapján.

A Jobbik a költségvetés alapjait vitatta

A jobbikos Volner János azt kifogásolta, hogy a kormány 268 forintos euróárfolyammal tervezete a költségvetést, holott szerinte nyilvánvalóan drágább lesz az európai fizetőeszköz jövőre. Kevesellte az országvédelmi alapban rendelkezésre álló forrásokat, és azt is bírálta, hogy 447 milliárd forintnyi adóbevétel tekinthető magas kockázatúnak a költségvetésben.

A politikus megkerülhetetlennek nevezte az államadósság újratárgyalását, és a jegybank országgyűlési fennhatóság alá vonását javasolta. Azt mondta: az MNB jelenleg a "globális pénzszivattyú" kiszolgálója, azé a pénzszivattyúé, amely igen magas kockázati felárral nyújt hitelt az országnak.

Frakciótársa, Baráth Zsolt arról beszélt, hogy a hitel-visszafizetésre szánt pénzből akár új nemzetvédelmi stratégiát is lehetne alkotni.

KDNP: a büdzsé tesz a feketegazdaság felszámolásáért

A KDNP-s Kalmár Ferenc András szerint a költségvetés sokat tesz a szürke- és feketegazdaság felszámolásáért. A többi közt azt emelte ki, hogy a jövedelemadó csökkentése fokozza a munkahely-teremtési szándékot.

Beszélt arról is, hogy jövőre az ideinél több forrás áll majd rendelkezésre a közbiztonsági kiadásokra, gazdaságélénkítésre és felzárkóztatásra.

Az LMP a tb-jogosultságot félti

Szilágyi László (LMP) a Rogán Antal fideszes képviselő által az adótörvények módosításaként benyújtott szociális hozzájárulási adót bírálta, és azt mondta: pártja értelmezése szerint a járulék adóvá alakításával megszűnne a társadalombiztosítási jogviszony, ezzel együtt az állami kötelezettségvállalás is.

A módosítást a képviselő olyan partizánakciónak nevezte, amely mindenféle jogalkalmazást megcsúfol, ugyanakkor nem oldja meg az egészségügy problémáit, nem állítja meg például az elvándorlást.

Kifogásolta még, hogy jövőre nem várhatók strukturális átalakítások, és számos fontos egészségügyi területre jut kevesebb, például a gyermekorvosi vagy a fogorvosi ellátásra. Hiányolta a praxisalapra szánt forrásokat is a költségvetésből.

A Fidesz szerint a büdzsé tartósan alacsonyan tarthatja a hiányt

A fideszes Herman István Ervin azt tartotta a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb erényének, hogy tartósan biztosítja az alacsony államháztartási hiányt. Mint mondta, ez pozitív üzenet a pénzpiacok felé. További fontos célnak nevezte a nyugdíjkassza egyensúlyának biztosítását.

Hangsúlyozta: a kormány "nem az aratással kezdi a földművelést, hanem talajműveléssel és szántással", az aratás szerint a jól elvégzett munka eredményeként jöhet.

Az MSZP több pénzt adna vidékfejlesztésre

Gőgös Zoltán (MSZP) több hangsúlyt fektetett volna vidékfejlesztési szempontokra, mert, mint mondta, 2012 az utolsó év, amikor még érdemi kiegészítő támogatás adható a termelőknek. Szerinte éppen ezért az agrárium feltőkésítésének prioritást kellett volna élveznie.

Kifogásolta azt is, hogy bár a kormány a kis- és közepes vállalkozások fontosságot hangsúlyozza, az agrárium kisvállalkozásai nem jutnak elegendő forráshoz. Csökken a többi közt a kutatásra vagy a szaktanácsadásra fordítható keret, amire éppen a legkisebbeknek lenne szüksége - tette hozzá.

KDNP: megnyugtató a büdzsé tartalékképzése

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán dicsérte az általános tartalékképzés mértékét, amelyet megnyugtatónak nevezett. Azt is mondta, hogy a társadalomnak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy javuljanak az egészségügyi ágazatban dolgozók életkilátásai.

Hozzátette: az egészségügyi alap éveken át áttekinthetetlen volt, konkrét számok híján nem látszott annak valódi tartalma. Ez a 2012-es büdzsében láthatóvá válik - mondta, kifogásolva ugyanakkor, hogy még mindig sokan akarnak úgy részesülni az ellátásból, hogy annak fenntartásához nem járulnak hozzá.

Fidesz: bővül a népegészségügyi adó hatálya alá tartozó termékek köre

Kovács József (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyi kasszából a korábbi kormányzat, ezért a jövő évi költségvetés célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását, mert csak így lehet garantálni a rendszer működőképességének fenntartását és az ellátás biztonságát.

A népegészségügyi termékadóra kitérve elmondta: alacsony alkoholtartalmú italok, élvezeti szerek is bekerülnek az adó hatálya alá. Közölte, az idén bevezetett termékadóból 2012-ben mintegy 30 milliárdos, a baleseti adóból pedig 27 milliárd forintos bevétellel számol a kormány. A kormánypárti képviselő hozzátette, reményeik szerint ez részben vagy egészben az egészségügy forráshiányát pótolja majd.

13:02

Költségvetési felelősségi szerződést írt alá pénteken a Parlamentben az LMP és az MSZP. Az eredetileg ötpártira tervezett eseményen a Fidesz és a KDNP nem vett részt. A Jobbikot képviselő Hegedűs Tamás azt mondta, egyetértenek a megállapodással, de azt csak akkor szignálják, ha arra a kormánypártok is készek lesznek.

Az LMP által kezdeményezett megállapodás szövege szerint az aláírók vállalják, hogy a 2012-es költségvetési és adómódosítások során nem nyújtanak be olyan módosító javaslatokat, amelyek növelik a hiányt.
Emellett nem javasolnak "irreális", szakmailag megalapozatlan adóemeléseket és a büdzsé egyensúlyát "végletesen veszélyeztető" adócsökkentéseket. Egyúttal azt is vállalják, hogy nem költik el többszörösen ugyanazokat a költségvetési tételeket, nem adnak be az állam alapfunkcióit fenyegető módosításokat és "általában szem előtt tartják" a felelős költségvetési gazdálkodás alapelveit.

A szöveget az LMP nevében aláíró Scheiring Gábor azt mondta, azért keresték meg kezdeményezésükkel az összes parlamenti frakciót, mert úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben a pártoknak és a képviselőknek felelősen kell viselkedniük.

Hangsúlyozta, hogy a korábbi években az ellenzéki pártok egyes forrástételeknek a sokszorosát elköltötték volna a módosítóikkal. A kezdeményezés része az is, hogy a kiszámítható gazdaságpolitika érdekében minden képviselő szakmailag megalapozott javaslatokat nyújtson be – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az előzetes egyeztetéseken még részt vett a fideszes Koszorús László, aki akkor nem emelt tartalmi kifogást a javaslat ellen, "most viszont úgy látszik, hogy az ötpárti egyetértés (...) a kormányoldal miatt hiúsul meg".

A szocialista Tukacs István hangsúlyozta, azért is írják alá a költségvetési stabilitás szempontjából fontos szerződést, mert annak minden pontját betarthatónak tartják. Hozzátette, hogy az MSZP alternatív költségvetésének is az az alapja, hogy tartható legyen a hiány.

A kormánypártok távolmaradására utalva furcsának nevezte, hogy a Fidesz és a KDNP "a saját költségvetéséért nem vállal felelősséget". Tukacs István véleménye szerint a Fidesz és a KDNP azért nem írta alá a megállapodást, mert tudja, hogy a "benyújtott költségvetés számtalan helyen fog módosulni, mert nagyon gyenge lábakon áll".

A jobbikos Hegedűs Tamás egyetértett a költségvetési szerződés céljával, de azt nem írta alá. Kijelentette, hogy a dokumentumot támogatják, de csak akkor szignálják, ha arra a kormánypártok is készek lesznek.

12:57

Mintegy 418 milliárd forint átcsoportosítását javasolja az MSZP a jövő évi költségvetésben. Szekeres Imre egy pénteki sajtóbeszélgetésen elmondta: többek között a 150 milliárd forintos országvédelmi alap forrásait, valamint az általuk feleslegesnek ítélt beruházások költségeit egyebek mellett szociális célokra, az államilag támogatott felsőoktatási helyek számának szinten tartására és az egészségügyben dolgozók bérének rendezésére költenék.

A szocialisták gazdaságpolitikai kabinetvezetője kifejtette: az országvédelmi alap létrehozásával a kormány egyedi döntéssel - a tartalék felhasználásának általános szabályaitól eltérően - határozhatna 150 milliárd forint sorsáról, ami elfogadhatatlan.

Ezért ezt az összeget, valamint az állampapírok értékesítéséhez kapcsolódó kommunikáció és az állami ingatlanfelmérés költségeit, különböző dologi kiadásokat, tanácsadói díjakat, továbbá a nem feltétlenül szükséges beruházások - például a debreceni stadionépítés - tervezett kiadásait más célokra fordítanák - ismertette. Az MSZP így 43 milliárd forintot költene az egészségügyben dolgozók bérének rendezésére, a 2010-es szinten tartaná a kulturális intézmények támogatását és az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát, illetve ennek felhasználásával tenné lehetővé a hiányzó rendőri státuszok betöltését és őrizné meg a honvédelmi kiadások összegét.
Szekeres Imre ugyanakkor elmondta, hogy csak a szerintük bizonytalan célú országvédelmi alap forrásait használnák fel a fent említett - az MSZP szerint mindenképpen szükséges - kiadásokra, a központi és a fejezeti tartalékokat megtartanák.

A szocialisták jövő szerdán nyújtják be költségvetési módosító indítványaikat.

12:10

Új passzussal egészítené ki a büntető törvénykönyvet (Btk.) a fideszes Kocsis Máté, aki büntetőjogi kategóriává tenné a kiszolgáltatott emberek - például a hajléktalanok - megalázását.

A politikus - akit a közelmúltban neveztek ki a Fidesz-frakció hajléktalanügyi referensének - kapcsolódó módosító indítványában azt javasolja, hogy a Btk. mondja ki: aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva, arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lenne abban az esetben, ha az elkövető a megalázó magatartásra rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, illetve a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz a nagy nyilvánosság számára.

Kocsis Máté javaslata indoklásában azt írja, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek - például a hajléktalanok vagy szociálisan súlyosan hátrányos helyzetben lévő más emberek - lényegében "szórakozásból" történő megalázását, a méltatlan helyzetek felvételen rögzítését az állam nem tolerálhatja. "A sajtóban és a médiában egyre gyakrabban jelennek meg hírek kiszolgáltatott emberek különféle formában végrehajtott bántalmazásáról, megalázásáról. Egyes elkövetők attól sem riadnak vissza, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő embertársaikat újkori rabszolgaként tartsák, velük alantas munkát - úgynevezett csicskáztatást - végeztessenek" - mutat rá a kormánypárti képviselő, az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke.

A politikus kapcsolódó módosító indítványa ahhoz a büntető tárgyú törvények módosítását kezdeményező kormányjavaslathoz érkezett, amely a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek és a terhességük 6. hónapját elérő nők kivételével minden szabadságvesztését töltő elítéltnek előírná, hogy dolgoznia kell a jövőben, illetve megtiltaná, hogy a jogerősen elítéltek pénzt kapjanak a médiának adott nyilatkozataikért mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesülnek.

11:40

A jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztés pénteken folytatódott általános vitájában Bokros Lajos európai parlamenti képviselő azt képviselte, a büdzséjavaslatban túl sok a bizonytalanság, a növekedés és a hiánycél sem teljesíthető, a Fidesz viszont arra figyelmeztetett, hogy nem szabad Magyarország hitelét rontani külföldön.

Bokros Lajos: túl sok a bizonytalanság a költségvetésben

Bokros Lajos EP-képviselő időkereten kívül négy percben szólalhatott fel. A volt pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a jövő évi költségvetésben túl sok sebezhetőséget hordozó bizonytalanság van. Szerinte a kormány "kapkodó, ésszerűtlen, szakszerűtlen" gazdaságpolitikája nyomán Magyarországot nemzetközi leminősítés fenyegeti, ami jelentősen növeli az államadósság kamatkockázatait.

Mint mondta, ilyen helyzetben fontos lenne a külső hitelezés bizalmának visszaszerzése, a kormány azonban függetlenségi harcot indít az IMF, a külföldi bankok, a nemzetközi beruházók ellen és ez az "önpusztító politika" aláássa a hazai megtakarítók bizalmát is. A 2,5 százalékos hiány nem teljesíthető, 3 százalék alatti hiány is csak a tartalék törlésével lenne elérhető, tartalék nélkül viszont nincs költségvetés - mondta.

A költségvetés növekedésre vonatkozó előrejelzését is megalapozatlannak nevezte, és azt vetítette előre, hogy a háztartások fogyasztása biztosan nem nő, a vállalati beruházások nem emelkednek, az állami beruházások csökkennek, ezt utóbbit viszont nem egyensúlyozza a kivitel növekedése.
Szerinte a kormány nyíltan meghirdeti az inflációs gazdaságpolitikát, az áfa 27 százalékra emelése, a járulékemelés, az új adónemek bevezetése és a forint árfolyamának gyengítése azt eredményezi, hogy az infláció közel 5 százalék lesz.

Úgy látja, a költségvetés tele van megalapozatlan tételekkel, például az egészségbiztosítási alap jóval nagyobb lesz a tervezettnél, és képtelenség egyharmaddal levágni a gyógyszerkassza kiadásait.

Fidesz: a Bokros-csomag rendbetétele is nagy fejtörést okozott

Márton Attila fideszes képviselő a felszólalásra reagálva arra emlékeztetett, hogy 1998-ban mekkora fejtörést okozott a Bokros-csomag rendbetétele, mit kellett ahhoz tenni, hogy a magyar családoknak normalizálódjon az élete.

Mint mondta, Borkos Lajos felszólalásában kiállt az IMF mellett, holott nemrég "nagy nehezen" sikerült megszabadulni a Világbanktól.
Hangsúlyozta: ha Bokros Lajos és más európai parlamenti képviselők folyamatosan azt hangoztatják, hogy Magyarországot meg kell büntetni, meg kell rendszabályozni, akkor ezzel saját országuk ellen kampányolnak. Minden olyan kijelentés, amely azt próbálja erősíteni, hogy Magyarország rossz úton jár, az Magyarország hitelét rontja és hosszú távú lehetőségeit korlátozza – tette hozzá.

Frakciótársa, Pichler Imre László azt is felvetette: Bokros Lajost az MDF utódpártja felszólította, hogy mondjon le EP-mandátumáról. Erre reagálva az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta fideszes képviselőtársának, hogy "szégyellje magát", hiszen Bokros Lajos időkeret híján nem tud reagálni.

Pichler Imre László válaszában azt mondta, a szocialistáknak kellene szégyellniük magukat, amiért ilyen helyzetbe juttatták az országot.
KDNP: a költségvetés biztosítja az uniós támogatások nemzeti önrészét
Surján László, a KDNP európai parlamenti képviselője az Európai Unió és Magyarország költségvetési kapcsolatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére a jövő évi költségvetés biztosítja az uniós támogatásokhoz szükséges nemzeti önrészt. Ez jövőre 249 milliárd forint, ami növekedést jelent a 2011-es 226,7 milliárd forinthoz képest – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság lehetőséget ad arra, hogy a nehéz költségvetési helyzetben lévő országok rövid ideig 5 százalékra csökkenthessék a nemzeti önrész arányát.

MSZP: a fogyatékosok szempontjából is az elszegényedés éve lesz 2012

Tóth Csaba, az MSZP politikusa azt mondta, a 2012-es költségvetés a fogyatékosok szempontjából is az elszegényedés büdzséje. Csökken a gépjármű-átalakítási támogatás, 2013-tól megszűnik a közlekedési támogatás, és csökkentik az utazási kezdemények támogatását is - érvelt, hozzátéve: a fogyatékos emberek kevesebb pénzből kell, hogy éljenek, kevesebb pénz jut majd élelmiszerre, rezsire, gyógyszerre és gyógyászati segédeszközökre. Úgy vélte, hogy a rokkantakat csalónak állítja be a kormány, ugyanakkor még nem tudni, hogy milyen változás lesz a rokkantnyugdíjak ügyében.

10:34

Folytatódott a 2012-es költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat szerdán kezdődött - és jövő szerdán lezárandó - általános vitája pénteken az Országgyűlésben.

Fidesz: több jut a mezőgazdaságra

Jakab István a költségvetés mezőgazdasági forrásai kapcsán kiemelte, hogy több pénz jut 2012-ben az egész mezőgazdaságra és ezen belül például a tanyaprogramra, valamint az igyál tejet programra.

A fideszes politikus hangsúlyozta, fontos része a költségvetésnek a fagykárok mentesítésére szánt összeg: a következő években 8 milliárd forint díjmentes hitel jut a fagykárt szenvedett termelőknek, ami 4,7 milliárd költségvetési forrást jelent, és nagy biztonságot ad a gazdáknak.

MSZP: a kormány legfontosabb harcaiban vesztésre áll

Burány Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány három legfontosabb meghirdetett "harcában" is vesztésre áll. Az államadósság ugyanis rekordmértékű, az elmúlt másfél évben nem csökkent, hanem nőtt, a versenyképességi rangsorban az ország egy év alatt 5 helyet rontott és a pénzügyi függetlenség sem valósult meg: Magyarország gazdaságilag nagyon sebezhető - értékelte. Az ellenzéki politikus leszögezte: "ideje lenne abbahagyni a harcot és elkezdeni dolgozni".

KDNP: mik a kiemelt prioritások

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a költségvetés egyik legfontosabb célja az uniós források hatékonyabb és prioritások mentén történő felhasználása. Ennek alapján államkorszerűsítésre 1,5, a közbiztonság erősítésére 5,8, egészségügyi átalakításra 4, oktatási megújítására 6, társadalmi felzárkóztatásra 39,3, gazdaságfejlesztésre pedig 22,2 százalékkal jut több forrás a hazai és az uniós támogatásokat együttesen nézve, mint amennyi 2011-ben jutott - mondta.

Jobbik: ez egy megszorító típusú költségvetés

Hegedűs Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy bár a költségvetési hiány csökkentése fontos dolog, de ezt nem lehet közvetlen célként kitűzni, mert kontraproduktív lesz. Ehelyett az ellenzéki képviselő szerint olyan közvetlen célokat kellene kitűzni, melyek megvalósulása esetén beindulna a gazdasági növekedés és ez csökkentené az államadósságot.

A jobbikos képviselő hangsúlyozta: a költségvetésből nem derül ki, hogy mitől fog bővülni a foglalkoztatás, illetve mitől kap valóban kiemelt szerepet az oktatás, vagy éppen az egészségügy. Hegedűs Tamás szerint nincsenek megfelelő költségvetési források csoportosítva a célokhoz, ez egy "megszorító típusú" költségvetés és nem látszik, hogy mitől fog újra növekedni az ország gazdasága.

Fidesz: cél az országmentés

Pichler Imre László (Fidesz) felszólalásában megerősítette, hogy a 2012-es költségvetés célja a nyugdíjrendszer és az egészségügy költségvetésileg zárt rendszerré alakítása, a Start-munkaprogram beindítása, valamint az euróválság veszélyeinek csökkentése érdekében az országvédelmi alap létrehozása, az adókiskapuk bezárása és az adóegyszerűsítés.

Az LMP plusz 20 milliárdot javasol a bölcsődék fejlesztésére

Ertsey Katalin, az LMP képviselője azt javasolta, hogy a költségvetésben rendezzenek át 20 milliárd forintot a bölcsődék és családi napközik fejlesztésére, valamint a bölcsődei normaszámítás az óvodaival legyen azonos, ugyanis jelenleg a beteg gyerekek után és az öt hetes nyári szünetben a bölcsődék nem hívhatják le a normatívát.

Úgy vélte, hogy a kormány nem veszi figyelembe az alapvető összefüggést a nők foglalkozási helyzete és a gyermekvállalás között. Szerinte, ha a nőket olyan munkába segítik, ami mellett foglalkozhatnak a gyerekükkel, akkor születnek majd meg az újabb gyerekek.

Hangsúlyozta: 30 ezer kismamát lehetne visszasegíteni a munkaerőpiacra a gyes és a gyed lejárta után, ha a kormány nem egy életszerűen megoldást választana, hanem a start plusz kártyát kiterjesztené az önfoglalkoztató nőkre, a részmunkaidős vállakozásokra. Akikről a kormány azt hiszi, hogy a "fátyolos tekintettel naphosszat a babakocsit tologatják", azok feketén most is dolgoznak és megragadnak minden lehetőséget, hogy pénzt keressenek – fogalmazott.

Fidesz: jól áll a munkahelyteremtés helyzete

Mágori Józsefné, a Fidesz képviselője azt mondta, hogy jól áll a kormány munkahelyteremtési programja. A politikus saját választókörzetét, Makót és térségét hozta példaként, ahol idén növekedett az állami támogatással elhelyezkedő emberek száma, ugyanakkor a támogatás nélküli munkahelyek száma is a nőtt.

Pősze Lajos (független): az államadósság csökkentésének nincs alternatívája

Pősze Lajos független képviselő azt mondta: az államadósság csökkentésének nincs alternatívája, szerinte csak egy közös európai "szanálási terv" részeként merülhet fel az adósság újratárgyalása. Magyarország halála volna, ha egyedül kiállna és az államadósság újratárgyalását kérné - értékelte.

Korábban:

A képviselők kilenc órán át tárgyalnak a jövő évi büdzséről, amelynek általános vitáját szerdán kezdte meg és jövő szerdán zárja le a Ház.

A vitát megnyitó expozéjában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a jövő évi büdzsé stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetés. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét összegezve Domokos László elnök arról beszélt, hogy a központi költségvetés adósságának csökkenése irányába mutat a 2012-es büdzsé, kritikaként fogalmazta meg ugyanakkor: az ÁSZ munkáját nehezítette, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások, illetve ezeknek a számításoknak a hozzáférhetőségével évek óta elégedetlen a számvevőszék.

Az MSZP a vitában a leszakadás és az elszegényedés költségvetésének bélyegezte a javaslatot, a Jobbik annak megszorító jellegét kifogásolta, míg az LMP a kettős beszédet kárhoztatta, mondván, elfogadhatatlan, hogy a kormány a csökkenő számokról "növekedési bizonyítványt" állítson ki.

A 2012-es költségvetésben az államháztartás tervezett hiánya 576,54 milliárd forint, 13.950,63 milliárd forint bevétel és 14.527,17 milliárd forint kiadás mellett. Jövőre - folyó áron - 29.111 milliárd forintra tervezi a kormány a bruttó hazai termék (GDP) összegét. Az indítvány 2,5 százalékos hiánnyal és 4,2 százalékos inflációval számol.

Olvasóink írták

  • 5. dorombolok 2011. november 02. 12:14
    „Nem is növelni!!”
  • 4. machers 2011. október 31. 19:43
    „3. rommel 2011.10.31. 18:41
    Te nem vagy normális!”
  • 3. rommel 2011. október 31. 18:41
    „AZ IS LEHET , HOGY CSÖKKENT , CSAK SZÁMOKBAN NEHÉZ KIFEJEZNI !!!”
  • 2. pozdorja 2011. október 29. 09:23
    „Lehet az is, hogy tényleg csökkent az államadósság. Talán csak a GDP arányos államadósság nőtt, mert annyira robog a gyorsnaszád...”
  • 1. machers 2011. október 28. 20:30
    „"Fidesz: a válság ellenére is sikerült az adósságot csökkenteni."
    Ez közönséges hazugság!
    Semmi mást nem kellene csinálni, mint megnézni az Ákk adatait.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jön a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

Integrálódik a jelenleg működő két katonai titkosszolgálat, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal. Tovább olvasom