Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Kiválónak minősítették a Balaton vizét

A Balaton vize Siófoktól Keszthelyig kiváló minőségű - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
A szokatlanul korán beköszöntött meleg miatt a szokásosnál hamarabb jelentek meg a tó vizében a nyárra jellemző mikroszkopikus algák (a fecskemoszat és a fonalas nitrogénkötő kékalgák), de tömeges elszaporodásuktól nem kell tartani - olvasható a hétfői, július 2-i méréseket tartalmazó összegzésben.

A fürdőzésre is használt természetes vizekben a lebegő algák mennyisége még a Keszthelyi-medencében is csak ötöde a megengedett értékeknek.

A Balaton legelterjedtebb hínárfajai a hínáros békaszőlő és a süllőhínár. Nagy, de semmiképpen sem zavaró mennyiségben vannak jelen. A hínár biomasszája még mindig nem éri el az 1970-es években megfigyelt mennyiséget, az elmúlt évekhez viszonyítva azonban mindenképpen nagyobb számban és nagyobb területen fordul elő. Korai megjelenése egyértelműen az átlagosnál melegebb időjárással magyarázható, amely egy hónappal előrehozta a hínár virágzását is.

A közlemény szerint a fürdőzőket elsősorban az érdes tócsagaz és a nagy tüskehínár zavarja, mert leveleiknek kellemetlen, szúrós nyúlványaik vannak, de ezek az ágas-bogas hínárfajták nyújtanak menedéket a halivadékoknak, a kisebb-nagyobb gerinctelen állatoknak, amelyek egyébként képtelenek lennének a túlélésre.

Az összegzés kitér arra, hogy a meleg időben megindult az árvaszúnyogok tömeges kirepülése mind a Balatonban, mind pedig a befolyó kisvizekben. Ez esetenként - a rajzó állatok ténylegesen nagy tömege miatt - zavaró lehet, noha az emberre teljesen veszélytelen rovarokról van szó.

"A tóban a part mentén időszakosan megjelenő hab és látszólagos ’koszosság’ is ilyenkor tulajdonképpen a víz felszínén úszó bábbőrök tömege, illetve az állatok által kiválasztott fehérjealapú váladék. Az árvaszúnyog-együttesek összetétele - fajgazdagsága, egyedszáma - kifejezetten a tó tisztaságára, jó állapotára utal" - áll a közleményben.

Az MTA szerint a Balatonban folyamatosan csökken a telepített angolnák mennyisége. A mai állomány nem éri el az 1991-es angolnapusztulás előtti egyedszám negyedét sem. De ismerve az angolna igen hosszú várható élettartamát, jelenlétére még hosszú évtizedekig számítani lehet annak ellenére, hogy telepítését 15 éve betiltották, s kizárt szaporodása a tóban.

"A parti sávban ívó küsz, az itt élő sügér és folyami géb állományának jelentős erősödése figyelhető meg. A nyílt vízen ugyanakkor a fogassüllő-ivadék mennyisége növekszik igen dinamikusan az elmúlt 7-8 évben" - írta a tudós testület, hozzátéve: ezek a jelenségek jól mutatják, milyen hatása lehetett a túlzott angolna-telepítésnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mozim

Tovább olvasom