Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

Kirándulás tavasszal

Sokat hallunk a kullancsok által okozott betegségekről, s mivel kezdődik az ő szezonjuk, nem árt végiggondolni, mit is kell tudni róluk.

Kullancsok

Pókszabású, ízeltlábú, úgynevezett ektoparaziták, azaz külső élősködők. Több száz fajuk ismeretes, melyekből hazánkban 42-t írtak le eddig. Nagyrészt kizárólag erdei állatok élősködői, de hat fajtájuk egyformán kedveli az embert és a háziállatokat. Legnagyobb számban az ún. közönséges, illetve a birkakullancs fordul elő.

Egy részük alacsonyan, a fűszálak fonák oldalán időzik, alulról mászik fel áldozatára, s a zokni alatt vagy a lábujjak között telepszik meg. Rohamosnak mondható terjedésük miatt ma már nemcsak a puszták, rétek lakói, hanem a városi parkokban is előfordulnak.

A vaknak nevezett másik fajtájuk a lombos erdők lakója, ahol másfél-két méteres magasságban tanyázik, és onnan veti rá magát áldozatára. Egyik sem bírja a hideget és az erős napsütést. Ezért télen és a nyári hőségben elrejtőznek kis rágcsálók odúiba, illetve fák kérge mögé. Kedvelt évszakuk a tavasz és a kora ősz.

A szén-dioxid-koncentrációt érzékelik

Magyar megfigyelés, hogy elsősorban a szén-dioxid-koncentrációt érzékelik. Emiatt egyre több van belőlük az autópályák mentén. (Nem célszerű ezért sem tehát a természet dolgát az út menti bokrok tövében végezni!) De megtalálhatók házikertekben, gyümölcsösökben, virágoskertekben is.

Petéikből lárva, ebből nimfa, ebből vedlés után kifejlett rovar válik. A hím kisebb, a nőstény 3–4 mm-es és jóval több vért szív. A lapos, 6–8 lábú, szürkésfekete paraziták vérszívás után akár borsónyi, pirosasszürke gömbként függnek az áldozat bőrén. Minden formájuk, székletük, nyáluk fertőzhet.

Miért kell tartani tőlük?

Azért, mert többféle betegség hordozói és terjesztői. Nézzük, melyek ezek. Kb. 1 ezrelékük fertőzött az agyvelő-, agyhártyagyulladás egyik vírusával. A vérszívás után 7–14 nappal jelentkező láz, influenzaszerű tünetek jelzik a betegséget, s itt az esetek 80%-a megáll. De 20%-ban idegrendszeri tünetek jelentkeznek, s kialakul a már jóval súlyosabb kórkép. Magyarországon évi 300 eset fordul elő, s ezekből kb. 30 esetben maradandó károsodás marad vissza. Szomorú tény, hogy évente 2–3 haláleset is előfordul. A legtöbb megbetegedés Zalában és Nógrádban fordul elő, kétharmaduk férfi. (Folytatjuk)

Dr. Szilágyi István
házi gyermekorvos

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötven év az európai egység útján

Hat ország piacának laza kapcsolatrendszeréből fél évszázad alatt huszonhét országot a legtöbb téren… Tovább olvasom