Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Kikerült az erőforrás-minisztérium nevéből a nemzeti

Átnevezték Réthelyi egykori minisztériumát. Matolcsy gyakorolhatja az Eximbank és a Mehib Zrt. tulajdonosi jogait.
0:50 - A szélsőséges megnyilvánulásokat szankcionáló parlamenti etikai bizottság felállításáról szóló szocialista előterjesztés vitájával ért véget az Országgyűlés keddi ülése. A vitában a Fidesz és az LMP is egyetértett az MSZP által megfogalmazott célokkal, míg a Jobbik szánalmasnak nevezte és kikarikírozta a javaslatot, majd egy képviselője ezúttal is a tiszaeszlári vérváddal azonosuló kijelentést tett.


A mezőgazdaságban is bevezetnék a fordított adózást

A kormány bevezetné a mezőgazdaság egyes területein a fordított adózást, így az áru áfáját nem az eladó, hanem a vevő fizetné meg, ezzel elkerülve az áfacsalásokat.
Czomba Sándor államtitkár expozéjában azt mondta, a normális működést zavarja a nagy mértékű adócsalás, ezért vezetnék be a rendszert, amelyhez az uniótól kellett kérvényt szerezni. A július elsejétől ideiglenesen, két évre életbe lépő szabályok a gabonafélék kereskedelmére vonatkoznak. A becslések szerint idén 10 milliárdos, jövőre 13 milliárdos bevételt vár a kormány az intézkedéstől.
A vitában a fideszes Farkas Sándor üdvözölte a javaslatot, de sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat kimaradt a kedvezményezettek közül. Kovács Tibor (MSZP) pártja támogatásáról biztosította az előterjesztőt, de aggályosnak nevezte, az áfa-visszaigénylők átmeneti finanszírozását. Magyar Zoltán (Jobbik) az mondta, több hiányosság van a javaslatban, de ezek ellenére támogatják azt. Vágó Gábor (LMP) közölte, örülne, ha a gazdaság egészében lenne olyan szemlélete a kormánynak, hogy a visszaéléseket akadályozzák meg. Czomba Sándor államtitkár válaszában örült, hogy ötpárti egyezség lehet a kérdésben.

Az MSZP parlamenti bizottság felállítását szorgalmazza az intoleráns képviselők büntetésére
Steiner Pál (MSZP) ismertette azt a két frakciótársával közösen benyújtott javaslatot, amely egy új állandó parlamenti etikai bizottság létrehozását javasolja a szélsőséges, rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások szankcionálására. Felidézte, hogy ezzel az indítvánnyal összefüggésben fordult elő először a jelenlegi kormányzati ciklusban, hogy a miniszterelnök támogatásáról biztosított egy ellenzéki kezdeményezést.
Úgy fogalmazott, az intoleranciával szemben a legteljesebb intoleranciát kell alkalmazni annak érdekében, hogy az unokáink ne ismerhessék meg azt az érzést, amikor "sajátjaiktól kell félniük". A szocialista politikus felszólalásában nem mondta ki a Jobbik nevét, de egyértelműen erre a pártra is utalva azt mondta, a világválság nyomán "újra felsejlenek azok az árnyak, amelyekről már azt gondolhattuk, hogy magunk mögött hagytuk azokat."
A kormány nevében Rétvári Bence igazságügyi államtitkár támogatta a szocialisták kezdeményezését. Hangsúlyozta: a kabinet nem tűri, hogy bárkinek is származása, vagy más okok miatt félnie kelljen, vagy megkülönböztessék. Mint mondta, a kormány ezért hozta létre például az emberi jogi munkacsoportot, amely véd a társadalmi kirekesztés ellen.
Berényi László, a Fidesz álláspontját ismertetve azt mondta, a kormánypárt alapvetően egyetért a szocialista képviselők által megfogalmazott célokkal, hiszen ők is úgy gondolják, a közélet nem lehet terepe a közösségek elleni nemtelen támadásoknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az előterjesztésben javasolt eszközökkel nem tud teljesen azonosulni, mivel szerinte az új országgyűlési törvény már védelmet nyújt a törvénysértő képviselőkkel szemben, akik a jövőben már nem bújhatnak mentelmi joguk mögé, ha például a közösség elleni izgatás bűncselekményét valósítják meg.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik nevében kikérte magának, hogy pártját és szavazóit fasisztáknak, náciknak nevezik. A jobbikos képviselő szerint a Fidesz, az MSZP és az LMP "röhejes nagykoalícióba" tömörült ellenük. Mirkóczki Ádám ezt követően szánalmasnak nevezte az előterjesztést, majd azt javasolta, hogy mostantól minden ülésnapon tartsanak egy tízperces "hivatásos rettegési időszakot", amely idő alatt szerinte a többi frakció kifejthetné "szánalmas rettegését". Mint mondta, nem gondolják úgy, hogy ne ítéljék el azokat, akik szándékosan megsértenek "bizonyos embereket", de a "kettős mérce klasszikus esetének" tartják, ha "egyes körök" kijelentik valamiről, hogy az "szent és sérthetetlen".
Frakciótársa, Lenhardt Balázs ezt követő rövid felszólalásában ismét felelevenítette a tiszaeszlári vérvádat. "Ha valaki egy történelmi dologról, egy tényről, a tiszaeszlári gyilkosságról és az eltűnt Solymosi Eszter esetéről mer beszélni, amire igenis nagyon valós bizonyítékok mutattak arra, hogy Scarf rabbi és barátai voltak az elkövetők, akkor az már nyilvános botrány és arról nem lehetne már szót ejteni" - fogalmazott, amikor is az ülést vezető Lezsák Sándor megvonta tőle a szót, és közölte, hogy a képviselő "már megint túlment a határon".
Szabó Tímea az LMP részéről támogathatónak minősítette a szocialista politikusok javaslatát, ám - a Fidesz véleményéhez hasonlóan - ő is úgy vélekedett, hogy az részben okafogyottá vált az új országgyűlési törvény hatályba lépése után. Ezt követően - a vitában elsőként - külön megnevezte a Jobbikot, mint amely párt szerinte többször is alapjogokat sértő megjegyzéseket tesz az Országgyűlésben. Hozzátette: annak az etikai elvnek kellene meghonosodnia, amely nyomán a képviselők önszántukból kivetik maguk közül a mások méltóságát megsértő politikustársukat.
Steiner Pál a vita végén hangsúlyozta: az új országgyűlési törvény mellett is szükségesnek tartják, hogy az intoleráns képviselőket ne csak a házelnök, hanem egy etikai alapon döntő, ötpárti bizottság is szankcionálhassa.

Az ülést levezető Jakab István ezt követően lezárta a javaslat általános vitáját, majd a jobbikos Magyar Zoltán napirend utáni felszólalását követően az ülésnapot is. A Ház szerdán reggel folytatja ülését.


A szakképzési törvény módosításáról kezdett vitázni kedden a parlament. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár expozéjában azt mondta, a javaslattal tovább erősödhet a duális képzés.

Czomba: erősödhet a duális szakképzés

A tavaly elfogadott új szakképzési törvény mostani módosítási javaslata a duális képzés erősítésének újabb állomása, és két változtatást indítványoz - mondta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a jogszabály módosításának általános vitájában.

Czomba Sándor expozéjában kifejtette: biztosítani kívánják a megfelelő szakiskolai szakmai képzés időkeretét, továbbá lehetővé akarják tenni, hogy a tanulók megfelelő, ellenőrzött, kizárólag gyakorlati képzés céljait szolgáló vállalati tanműhelyben már a 9. évfolyamon tanulószerződést köthessenek. Utóbbi lehetőséggel akár tízezer diák is élhet.

A tanulószerződés keretében zajló képzés - amelynek köszönhetően hamarabb ismerkedhetnek meg a tanulók a kétkezi munkával, a felelősséggel, a valós vállalati körülményekkel - nem munka - jelentette ki a bírálatokra reagálva.

A szakképzés közismereti tartalomra vonatkozó módosításával kapcsolatban Czomba Sándor azt mondta: a három évfolyamos szakiskolai oktatás koncepciója az, hogy egy évfolyam legyen a közismereti oktatás, két évfolyam pedig a szakmai oktatás.
A módosításnak a következő tanév előtt kell hatályba lépnie - jelezte az államtitkár.

Fidesz: fontos munkaerőpiaci intézkedésről tárgyalnak

Kara Ákos (Fidesz) szerint fontos és meghatározó jogszabály tervezetét tárgyalják, mivel az országban több gazdasági térségnek jó a kapcsolata a munkáltatókkal, de van, ahol semmilyen kapcsolat sincs. Hozzátette: fontos, hogy a jó kapcsolattal rendelkező térségekben az újabb igényekre jó válaszokat lehessen adni.

A képviselő hangsúlyozta, hogy közös érdek az ország versenyképességének javítása, ezt jól szervezett oktatással, a piaci igényekre reagáló képzési rendszerrel tudják segíteni. Kitért arra is, hogy a statisztikák szerint a pályakezdők között a legnagyobb a munkanélküliség, ez azt jelentheti, hogy a választott szakma nem volt keresett, vagy az anyagi megbecsültsége, presztízse volt alacsony.

Felhozta a győri modell példáját, ahol az Audi több, mint ezer diákkal kötött szerződést oktatásra, többségük pedig most a német cég győri üzemében, vagy beszállítóknál dolgozik. A kormánynak az a feladata, hogy a képzéseket olyan jogszabályokkal segítse, amelyekkel más térségek is sikeresek lehetnek.

A tanulószerződésekkel kapcsolatban azt mondta, azt nem kötelezően írják elő, hanem lehetőséget teremtenek rá a 9. évfolyamtól. Ilyet csak azok a cégek köthetnének, akik biztosítani tudják a képzési célokat szolgáló helyszíneket.

Herman István Ervin szerint kiművelt szakembergárdát szeretnének kinevelni, ami több évtized munkája, ehhez kell az elméleti és gyakorlati képzés feltételeit megteremteni. Hozzátette: a szakemberek, a kamarák és a mesterek is azt mondják, hogy a gyakorlati képzést kell erősíteni és nem az elméletit.

MSZP: biztosítani kell az alapokat is

A szocialista Sós Tamás hangsúlyozta, hogy a képzés alapjait adó oktatásra is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Mint mondta, ha elkezd dolgozni egy fiatal, valószínűleg több átképzésein is részt kell majd vennie élete során, de ha a mindennapi tudást nem biztosítják, akkor kérdés, hogyan fog boldogulni.

Szerinte egy "leredukált" rendszert hozzanak létre, amivel veszélyeztetik a magyar gazdaságot, és alapok nélkül érettségit sem tudnak majd szerezni a diákok. Hozzátette: ha nem teszik versenyképessé a szakmunkásokat, akkor nem szerezhetnek majd idegen nyelvi, informatikai, vállalkozói ismereteket sem.

Jobbik: hátsó szándékok vannak az előterjesztés mögött

Ferenczi Gábor (Jobbik) szerint joggal mondható, hogy hátsó szándékok állnak az előterjesztés mögött, pártja pedig attól tart, hogy azok a tanárok, akik alól kiszervezik a diákokat, bizonytalanságban érezhetik magukat és a munkahelyüket is.

Szerinte nem változott az a szemlélet, amely a tananyagot, a létszámot, a statisztikákat helyezi előtérbe, a Jobbik szerint viszont a profitalapú szemlélet helyett az emberközpontúságot kell erősíteni.

A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti alaptanterv legfeljebb 33 százalékát vihetik a tantervbe, a diákok jogai nincsenek biztosítva, mégis már 9. osztálytól szerződést köthetnének velük.

LMP: legalizálnák a tizenévesek ingyenes foglalkoztatását

Az LMP szerint a kormány a törvényjavaslattal legalizálná a tizenévesek ingyenes foglalkoztatását. Osztolykán Ágnes úgy fogalmazott: ez a hozzáállás a multinacionális cégeknek kedvez, és nem a magyar gazdaságnak, és mindez komoly aggályokat vethet fel.

Az ellenzéki politikus szerint azzal, hogy 33 százalékban maximalizálnák a közismereti tananyagot, elhelyezkedni sem tudó állampolgárokat "gyártanak" majd, és ki lesznek szolgáltatva a munkaerőpiacnak, ennek pedig semmi köze a versenyképességez. Hozzátette: ez sem a multicégek rövidtávú, sem a magyar gazdaság hossztávú érdekeinek nem felel meg.

Az LMP tájékoztatást kér arról, hogy várható-e pedagógus-elbocsátás a közismereti tananyag szűkítése miatt, vagy pedig forrást akar-e kivonni a rendszerből a kormány. Megjegyezte: elképzelhetetlen károkat fog okozni a társadalomban, ha a gyerekeken spórol az állam.

Osztálykán Ágnes javasolta, hogy állítsanak fel egy szakképzési kerekasztalt, amely párbeszédet folytatna a szakmai szervezetekkel.

Czomba Sándor a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, mindaddig, amíg a 8. osztályos bizonyítvány mögött nincs valós tudás, mindegy, hogy hány százalék lesz a közismereti tárgyak aránya, a szakképzésben nem fognak lényegi eredményeket elérni.

Ezt követően a vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

16:59 - Élesen bírálták a kormányt a jegybanktörvény módosítása kapcsán az ellenzéki képviselők kedden a parlamentben. A kisajátításról szóló törvény módosításával viszont alapvetően minden frakció egyetértett.

Rogán módosítót nyújt be a jegybanktörvényhez

Rogán Antal fideszes képviselő a vitában jelezte: olyan módosító javaslatot nyújt be a jegybanktörvényhez, amely rendezi a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentésének gyakorlatát. A módosító indítvány értelmében az államfő menthetné fel a monetáris tanács belsős tagjait, a Ház pedig a külsős tagokat - tette hozzá.

Vita az MNB-törvény módosításáról

A képviselők között hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a jegybanktörvény módosítása ügyében.

Schiffer András (LMP) többek között arról beszélt, hogy a kormány "hidegháborút" állandósított az MNB-vel kapcsolatban, Simor András MNB-elnököt ki akarták "piszkálni" pozíciójából.

Az MSZP-s Kovács Tibor egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a jegybanktörvény mostani módosítása nem felel meg a Európai Központi Bank (EKB) elvárásainak.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel viszont az MSZP-t bírálta, amiért szolgai módon az EKB "magyar hangjaként" szólal fel. Hozzátette: a kormány részéről pedig azt nem érti, miért nem hozza a Ház elé a jegybanki jelentést.
Z. Kárpát Dániel szerint ha a kormányoldal keresztülviszi a jegybanktörvény módosítását a Házon, az azt jelenti, hogy leteszi a fegyvert, megint a nyugat fog győzedelmeskedni, és "ekkor már beszélhetünk lényegi gyarmatosításról".

A fideszes Babák Mihály visszautasította az LMP-s Schiffer András szavait, Ékes József pedig a jegybankelnök fizetésével kapcsolatban arra hivatkozott: nem igaz, hogy magyar kormány a jegybank elnökével akart "kiszúrni", hiszen a szabályozás minden közszférában dolgozóra vonatkozik. Ékes József álláspontja szerint a törvény mostani módosítása esetén nüansznyi változtatásokról van szó.

Kozma Péter fideszes képviselő hozzászólásában jogos felvetésnek tartotta, hogy a jegybank éves jelentését megismerjék a képviselők. Hozzátette: ez jó lett volna 2004-ben is, amikor először írta le a jegybank, hogy a devizahitelezés elterjedése kockázatokkal jár.

Babák Mihály fideszes politikus többek között arról beszélt, aránytévesztésnek tartja, hogy az EU a pénzügyi válság közepette éppen a magyar jegybanki szabályozást "fixírozza". Szerinte a parlamenti ellenzék "egyike-másika" és a nemzeti bank maga gerjesztette a hangulatot, ugyanakkor álcának és hazugságnak nevezte a jegybank függetlenségét féltő véleményeket, mert szerinte valójában a nyolcmilliós fizetést féltették.
Ezt követően az általános vitát lezárták.

Alapvetően egyetértettek a pártok a kisajátításról szóló törvény módosításával

Egy kétmondatos javaslatról van szó, de az sok ember életét könnyítheti meg a közeljövőben - mondta az előterjesztő Tarnai Richárd (KDNP) a kisajátításról szóló törvényjavaslat módosításának általános vitájában. Hangsúlyozta, a változtatás egy korábbi állapotra mutat vissza, mert 2008 előtt a bíróságoknak joga volt megváltoztatni a kisajátítási eljárások során született határozatokat.

Hozzátette, hogy javaslatát a mindennapi tapasztalatok alapján készítették, a változtatással gyorsabbá és költségkímélőbbé válhatnak az eljárások.
A kormány nevében felszólaló Rétvári Bence államtitkár kijelentette: a javaslat életszerű, és ezt a hatáskört érdemes visszaadni a bíróságnak.
Zsiga Marcell (Fidesz) is azt hangsúlyozta, hogy a kisajátítási ügyekben gyorsabbá és költségkímélőbbé válnak majd az eljárások.

Lamperth Mónika (MSZP), aki egyetértett a javaslatban megfogalmazott célokkal, azt mondta, személy szerint egyet tud érteni azzal, hogy a bíróság főszabályként megváltoztathassa a kisajátítási eljárást lefolytató kormányhivatal határozatát. Hozzátette, hogy ha az MSZP módosító indítványát támogatják, akkor pártjuk is támogatja a javaslatot.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) is leszögezte, hogy a Jobbik támogatni akarja az előterjesztést, mert értelmes lépésnek tartják a korábbi állapot visszaállítását. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kisajátítással az önkormányzatok és az állam ritkán tud élni, helyettük jellemzően nagyberuházók gyakorolják ezt a jogkört. Éppen ezért hangsúlyozottan fontosnak tartotta a tulajdonosi jogok védelmét.

Schiffer András (LMP) is azt emelte ki, hogy az LMP elfogadhatónak tartja a törvényjavaslatot, amelynek az indoklását is precíznek is kimunkáltnak nevezte. Azt viszont ő is elmondta, az LMP számára elsődleges, hogy a kisajátítást elszenvedő polgárok kellő védelmet élvezhessenek a nagy az "oligarchákkal szemben". A magánemberek érdekeit mindenképpen erősíti, hogy a javaslat a megváltoztathatóság jogát visszaadja a bíróságoknak - szögezte le. Ezt követően a levezető elnök az általános vitát lezárta.

Ptk.-módosítás - MSZP: a nagy kódexek esetében stabilitásra van szükség

A polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításának vitájában az MSZP-s Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan nagy kódexek, mint a Ptk. vagy a Btk. esetében, különösen fontos a stabilitás, ezért javasolják, hogy a mostani módosítás ne a kihirdetését követő napon, hanem csak később lépjen hatályba.

Ezzel szerinte el lehetne terelni azt a gyanút, miszerint esetleg azért van szükség a módosításra, mert - az előterjesztő - Papcsák Ferenc (Fidesz) vagy valaki más ügyvédi irodájában elkövettek egy olyan hibát, amelyet a jelenlegi változtatással kell korrigálni.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta.

14:30 - Az alaptörvény első módosításáról és az Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló javaslatok vitájában az MSZP úgy fogalmazott, hogy méltatlan és veszélyes trükközés zajlik a jogszabállyal, a Jobbik pedig úgy látta, hogy a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot.

MSZP: méltatlan és veszélyes trükközés zajlik
Harangozó Tamás, az MSZP egyik vezérszónoka szerint a módosítás hivatalos beismerése annak, hogy a kormányoldalon "nem értenek ahhoz, amit csinálnak", jelképe annak, hogy "erőszakosságuk nem párosul a hozzáértés csírájával sem". Hangsúlyozta: az alaptörvény első módosításának semmi nincs köze sincs az alapvető jogokhoz, az ország helyzetének jobbításához. Téves közjogi gondolkodásról, kormányzóképtelenségről, valamint "rosszindulatú politikai szándéktól vezérelt rendelkezések eltörléséről van itt szó" - fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Lamperth Mónika, a párt másik vezérszónoka azt mondta, hogy méltatlan és veszélyes trükközés zajlik az alkotmánnyal és Alkotmánybírósággal. Kiemelte: a módosítás a jogállami szabályok megkerülésére irányul, és kizárólag azt célozza, hogy további területeket vonjon ki az Ab hatásköréből. Mint mondta, meg akarják teremteni a jogi alapját annak, hogy legerősebb politikai ellenfelüket, az MSZP-t felszámolják. A 2011.decemberben elfogadott átmeneti törvényt utólag nem lehet legitimálni – szögezte le, és „alkotmányos bakugrásnak" nevezte az elképzelést. Ezt a módosítást nem szabad elfogadni – hangoztatta.
Józsa István harmadik hozzászólóként kiemelte: továbbra sem biztosított megfelelően a jegybank függetlensége, és ezzel szembemennek az unióval. A függetlenség garantálása nem öncél, hanem elvi kérdés. Önök a tönk felé viszik az országról – fordult a kormánypárti képviselőkhöz, és azt mondta: látszólag rendezni próbálnak néhány kérdést, de semmibe veszik azt a jogrendet, amelynek keretei között Magyarország működni lenne képes. A lényegi pontokat a módosítás nem érinti.

KDNP: nem jogi kérdésekről van szó, politikai játék zajlik
Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka a nemzeti bankról szóló törvénymódosítás kapcsán azt mondta: nem jogi kérdésekről beszélnek, politikai játék zajlik. Amit az unió csinál, nagyon rossz precedens, és ennek az unió történetében még következménye lesz - fogalmazott.
Ha nem lenne IMF-es kényszer a nyakunkon, és ha nem tudnánk, hogy a megállapodás még inkább stabilizálhatja a forintot, akkor azt mondaná, vívják meg a csatát az Európai Bíróság előtt.
A KDNP-s politikus felidézte az uniós kifogásokat, és kitért többek között a monetáris tanács tagjainak visszahívhatóságára, majd kiemelte: ezt nem tartják olyan kérdésnek, hogy ne tegyenek korrekciót. Elfogadják a bizottság álláspontját, és aggályainak megfelelően korrigálják a törvényt. Reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság, látva a magyar törekvéseket, utat enged az IMF-tárgyalásoknak.
Az alaptörvény zárórendelkezései is bővülnek, és kimondják, hogy az átmeneti törvény is részét képezi az alaptörvénynek - fűzte hozzá a másik módosításra utalva.

Jobbik: a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot
Hegedűs Tamás a Jobbik egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy a mostani módosításokkal a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot, ugyanis szinte az összes olyan módosítását visszavonja, amellyel növelte volna a kormány befolyását a jegybanki döntésekben. Emlékeztetett rá, hogy a magyar forinthitelek kamata extrém magas volt a régió többi országához képest is, és ez a fő oka a kiugróan magas devizahitel-állománynak. Az ellenzéki politikus szerint ez pedig leginkább a jegybanki monetáris politikának köszönhető, hiszen az elmúlt 20 évben ez volt az egyetlen állandó tényező. A Jobbik szerint ennek a monetáris politikának a korrigálására "történt egy szerény kísérlet, amely most elbukni látszik." Hozzátette: az összes gazdaságpolitikai hiba hatása eltörpül a magas jegybanki alapkamat és a hatalmas államadósság hatásaihoz képest, ezért a Jobbik szerint ezen kellene változtatni, ha a kormány növelni szeretné a gazdaság mozgásterét.
Nyikos László az ellenzéki párt vezérszónoka amellett érvelt, hogy az Országgyűlésnek igenis meg kellene vitatnia az MNB tevékenységéről és döntéseiről szóló jelentéseket.

Három helyen módosítaná az alaptörvényt az LMP
Az LMP első vezérszónoka, Vágó Gábor úgy fogalmazott, hogy a javaslat szükségszerű, de azt nem kellett volna a jelenlegi formájában bevezetni, ha a kormány korábban megszívleli az ellenzék által tett, a jegybankra vonatkozó javaslatokat.
A politikus arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a törvényben vannak az MNB függetlenségét sértő részek.
Az őt váltó Schiffer András kijelentette, hogy a beterjesztett törvénycsomag nemcsak a "gazdasági szabadságharc elbukásának beismerését jelenti, de azt is, hogy felbuktak abban a barkácsolásban is, ami a magyar alkotmányosság leépítését eredményezte."
A képviselő utalt tavalyi szavaikra, amelyek szerint az MNB körüli "alkotmányos barkácsolással" a Fidesz lehetetlenné tette a monetáris politika elszámoltathatóságáról szóló vitát. Hozzátette, ettől függetlenül egyetlen közpolitikai területet sem szabad kivonni a demokratikus ellenőrzés alól.
Kitért arra is, hogy az előterjesztés nemcsak a jegybankról szól, mert a jogszabályba beletettek egy olyan módosítást is, amelyik az átmeneti törvényt alkotmányos rangra emeli. A képviselő, aki az átmeneti törvényt az alaptörvény "kukájának" nevezte, azt mondta, hogy abban több, véglegesnek tervezett jogszabályt is elhelyeztek.
Végül bejelentette, három helyen is módosítanák az alaptörvényt. Az LMP indítványozza, hogy állítsák vissza a szociális jogállamot, illetve a népszavazás indításának lehetőségét illetve az alaptörvény mondja ki a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.


11:45 - Átnevezték az erőforrás-minisztériumot, a nemzetgazdasági miniszter kezébe adták az Eximbank és a Mehib Zrt. tulajdonosi jogait, valamint hozzájárultak a Nemzetközi Beruházásbiztosítás Ügynökség fejlesztési potenciáljának kibővítéséhez az Országgyűlés keddi döntései értelmében. A parlament a határozathozatalok után az alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett tárgyalni.
A nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja az Eximbank és a Mehib Zrt. tulajdonosi jogait
A parlament döntése után a nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt. tulajdonosi jogait.

Matolcsy György erről szóló javaslatát az Országgyűlés 218 szavazattal, 47 ellenében fogadta el. A Ház az ezt megalapozó tavaly decemberi házszabály-módosítás óta először alkalmazta a kivételes sürgős tárgyalási rendet, amely lehetőséget ad arra, hogy két nap alatt fogadjanak el jogszabályokat, ülésszakonként hatot.

Az Eximbank és a Mehib Zrt. eddig is százszázalékos állami tulajdonban volt, részvényeik 75 százaléka azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. tulajdonában állt. A törvénymódosítás kihirdetését követő napon ez a hányad is közvetlen állami tulajdonba kerül, a tulajdonosi, részvényesi jogokat pedig a külgazdaságért is felelős nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja.

Az alaptörvény első módosításáról tárgyalt az Országgyűlés. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Átnevezték az erőforrás-minisztériumot

Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból. A május 14-én életbe lépő névváltoztatást 225 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament.

A minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály módosítását Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztette elő.
Azzal, hogy a múlt szerdán lemondott Réthelyi Miklóst Balog Zoltán váltja, a társadalmi felzárkózásért és az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság is átkerül az erőforrás-minisztériumhoz a közigazgatási és igazságügyi tárcától, jelezte a miniszterjelölt hétfői bizottsági meghallgatásán a parlamentben.

Magyarország hozzájárult a Nemzetközi Beruházásbiztosítás Ügynökség fejlesztési potenciáljának kibővítéséhez
Az Országgyűlés 278 igen szavazattal hozzájárult a Világbank-csoport tagjaként működő Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség fejlesztési potenciáljának kibővítéséhez. A pénzintézet hatásköre a működéséről szóló nemzetközi egyezmény megváltoztatása után kiterjedhet a beruházásokhoz nyújtható garanciavállalásra, így az ügynökség mostantól például politikai kockázatok elleni biztosítást is nyújthat az új külföldi beruházóknak.

Alaptörvény-módosítás - Pleschinger

Az új alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett összevont általános vitát a parlament kedden. A kormány az Európai Bizottság aggályait orvosolná, megszüntetve például a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetőségét.

Az alaptörvény első módosításáról tárgyalt az Országgyűlés. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkár expozéjában felidézte, hogy az uniós testület januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a nemzeti bank függetlenségének ügyében.
Az államtitkár jelezte: a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonása mellett és ellene is szóltak érvek, a kormány azonban uniós aggodalmak miatt elállt ettől, megszünteti ennek lehetőségét. Kitért arra is, hogy a javaslat deklarálja: az alaptörvény decemberben elfogadott átmeneti rendelkezései a január 1-jétől hatályos új alkotmány részét képezik.

Fidesz: erősödött az MNB függetlensége
Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy kezdettől fogva az a véleményük, hogy az Magyar Nemzeti Banknak (MNB) függetlennek és erősnek kell lennie és a tavaly decemberben elfogadott jegybanktörvény-módosítás megerősítette az MNB-t, amit az Európai Központi Bank (EKB) is elismert.

A mostani módosítással kapcsolatos jobbikos véleményekkel összefüggésben azt mondta: nem lehet arról beszélni, hogy a kormány meghátrált, hiszen nincs arról szó, hogy a bármilyen önállóságról lemondtak volna. A baloldal érveire pedig úgy válaszolt, nem is arról van szó, hogy most visszaállítják a jegybank függetlenséget, mert az nem sérült, hanem érdemben erősödött is.

Úgy vélte: európai összehasonlításban az MNB az egyik legszélesebb eszköztárral rendelkező jegybank, amelynek nem szenvedett csorbát a függetlensége, hanem éppen ellenkezőleg lehetőség van arra, hogy a minden eddiginél nagyobb függetlenséggel végezze a munkáját.
A jegybankot érintő módosítások közül Rogán Antal kiemelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a MNB egyesítésének lehetőségét megszüntető szabályt, amellyel szerinte nem az MNB, hanem inkább a PSZÁF önállóságát sikerült megvédeni. Ugyanakkor utalt arra, hogy az európai tendenciák is az egyesítés irányba mennek. Hozzátette: az EKB-nak is inkább formai és nem a tartalmi kifogási voltak ezzel kapcsolatban.

Az alaptörvény első módosításáról tárgyalt az Országgyűlés. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

11:30 - Az új alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett összevont általános vitát a parlament kedden. A kormány az Európai Bizottság aggályait orvosolná, megszüntetve például a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetőségét.

Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára expozéjában felidézte, hogy az uniós testület januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a nemzeti bank függetlenségének ügyében. A kormány az uniós előírásokkal való összhang megteremtése érdekében vállalta a most az Országgyűlés elé kerülő törvénymódosításokat.

Az államtitkár jelezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonása mellett és ellene is szóltak érvek, a kormány azonban uniós aggodalmak miatt elállt ettől, megszünteti ennek lehetőségét.

A jegybanktörvény módosítása pedig hatályon kívül helyezné azt a paragrafust, amely szerint az MNB megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, illetve hogy a kabinet képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a tanács ülésein. Szintén kikerülhet a jegybanktörvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak felmentését szabályozza súlyos kötelezettségszegés esetén, valamint az, amely a tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetésével egy időben.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindításakor kifogásolta, hogy a szakminiszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, valamint bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartotta, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

Ez utóbbi két kérdéssel kapcsolatban a kormány nem engedett. Orbán Viktor miniszterelnök ezt azzal magyarázta: elvárható, hogy az állami vezetők, ideértve a központi bank elnökét is, ne kereshessenek egy bizonyos összeg fölött egészen addig, amíg a válság el nem múlik. Azt is elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy felelős vezető ne esküdjön fel az alkotmányra, majd elmondta: ezeket a megfontolásokat az Európai Bizottság tudomásul vette, így ezek már nem vitás kérdések.

Az alaptörvény első módosításáról tárgyalt az Országgyűlés. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Pleschinger Gyula expozéjában kitért arra is, hogy a javaslat deklarálja: az alaptörvény december 30-án elfogadott átmeneti rendelkezései a január 1-jétől hatályos új alkotmány részét képezik. Ezt az alaptörvény eddig nem mondta ki, csak az átmeneti rendelkezések között szerepelt.

A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések több esetben nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye is. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.

A Matolcsy György kezdeményezte változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.

Ez azért lényeges, mert az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma. Ebben rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Pleschinger Gyula azt mondta: a módosítás egyértelművé teszi az átmeneti rendelkezések jogforrási helyét, rögzíti a parlament korábban is kinyilvánított akaratát, hogy azok alaptörvény-erejűek.


11:05 - A mindennapos testnevelés bevezetését és a sport integráló erejét emelte ki az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága előtt megtartott keddi meghallgatásán Balog Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) miniszterjelöltje.

A politikus hangsúlyozta, a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-től, felmenő rendszerben szervezik meg, illetve a későbbiekben ki kell terjeszteni a szakképzések, a gimnáziumi és szakiskolai oktatás irányába is.

Balog úgy fogalmazott, a sport az egyik legfontosabb preventív tényező a különböző társadalmi csoportok integrálásának kérdésében, egyúttal nemzetstratégiai közösségi érdeket jelent, s a szegénység elleni küzdelemben is nagy szerepet játszik.

"A sport az a világ, amely az állam által vállalt feladatok nélkül nem tud működni" - tette hozzá. "Úgy gondolom, hogy a sportirányításban erősítettünk az elmúlt 1-2 évben. Az egyik legnagyobb eredmény a társaságiadó-kedvezményből igényelhető sportcélú támogatások bevezetése, de a Magyar Olimpiai Bizottság önállóvá válása is előrelépés, ugyanakkor a mindennapos testnevelés kérdésében még erőfeszítésekre lesz szükség."

Balog azt mondta, korábban a Magyarországon működő cégek 7,5-11 milliárd forintot adtak sportcélú támogatásra, a 2011. adóévben pedig már mintegy 24 milliárd forint tőke áramlott az öt látvány-csapatsportágba (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong).

Az alaptörvény első módosításáról tárgyalt az Országgyűlés. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

"Mindemellett fontos feladat, hogy a rendszer átlátható legyen, ezért szintén kiemelt téma a nemzeti sportinformációs rendszer felépítése" - jelentette ki a politikus.

Balog Zoltán a Sport- és turizmusbizottság tagjainak kérdéseire válaszolva többek között arról beszélt, hogy az olimpikonok juttatásáról, illetve ösztöndíjairól a nyári londoni játékok után mindenképpen egyeztetnek. A társaságiadó-kedvezményekből igényelhető támogatások kibővítéséről, további sportágak bevonásáról pedig azt mondta, először örülni kell annak, hogy már működik a rendszer, ugyanakkor a lista nem zárt, más sportágak is bekerülhetnek a támogatottak közé, de ez az aktuális gazdasági helyzettől is függ. A politikus a Sportkórház jövőjét firtató kérdésre azt válaszolta, a mostani ciklusban mindenképpen meg kell oldani az intézmény ügyét, s jelenleg három verzió van az egészségügyi államtitkárság asztalán, de a végső döntést a sportért felelős államtitkársággal együtt hozzák majd meg.

A tanácskozás végén a bizottság tagjai - 12 igen szavazattal, két nem ellenében, két tartózkodás mellett - elfogadták Balog miniszteri jelölését, aki - ha minden meghallgatásán túl van - jövő hétfőtől irányíthatja az elnevezésében Emberi Erőforrás Minisztériumra változó minisztériumot.

10:40
- A kormány kétéves tevékenységéről, Magyarország uniós tagságáról, a nők munkaerő-piaci helyzetéről és a vállalkozások problémáiról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: sok áldozata van a kormány kétéves ámokfutásának
Lukács Zoltán, az MSZP politikusa a kormányt - kétéves tevékenysége alapján - egy olyan ámokfutó autóshoz hasonlította, aki a forgalommal szemben megy az autópályán, és sokakat "elgázolt" már, például az alacsony jövedelmű adófizetőket, a szolgálati és korhatár előtti nyugdíjasokat, a beteg, idős embereket, a devizahiteleseket és a fiatalokat.

Most pedig ahelyett, hogy a fékre lépnének, gázt adnak és újabb adókat vezetnek be - folytatta a hasonlatot és arra figyelmeztetett: a kormány ezzel nem győzelemhez, hanem a bukáshoz fog eljutni. "Jó utat kívánok!" - zárta felszólalását az ellenzéki politikus.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában arról beszélt, hogy korábban a szocialisták nem szembe mentek a forgalommal, hanem az "egész autópályát letarolták". Hozzátette: az Európai Unióban és a világban zajló eseményeket figyelve, "egyre több gépjárművezető gondolja úgy, hogy meg kellene fordulni, lassan forgalmirend-változás lesz az autópályán". Szerinte, amit Magyarország az elmúlt két évben tett a foglalkoztatásbővítés és a gazdaságélénkítés szempontjából, az Európa és a világ számára példa értékű lesz és lehet.

Az alaptörvény első módosításáról tárgyalt az Országgyűlés. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Az LMP Orosz Istvánról emlékezett meg

Schiffer András az LMP képviseletében a nemrégiben elhunyt Orosz István esszéistáról emlékezett meg, aki az első szamizdat nyomdásza volt.

KDNP: Magyarországnak előnyös az uniós tagság
Pállfy István, a KDNP képviselője a május 9-i Európa napja alkalmából arról beszélt, az utóbbi időben számos alkalommal szélsőséges, primitív módon bírálták az Európai Uniót, volt zászlóégetés és zászlólevonás is. Szerinte ugyanakkor ezek a vélemények nem veszik figyelembe a realitást, azt, hogy a magyar EU-tagság anyagi szaldója minden évben pozitív volt, Magyarország több pénzt kapott az uniótól, mint amennyit befizetett, valamint az uniós államokkal folytatott kereskedelem mérlege is pozitív.

Győri Enikő külügyi államtitkár szintén azt hangsúlyozta, hogy Magyarország igenis nyertese az európai integrációnak, ugyanakkor az uniós tagság mára "olyan lett, mint a levegő", természetesnek vesszük. Szerinte Magyarország akkor lesz sikeres, ha az EU is sikeres és le tudjuk győzni a válságot.

Fidesz: fontos a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása
Ékes Ilona fideszes képviselő a nők munkaerő-piaci helyzetéről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány nemrégiben kinevezte a témával foglalkozó miniszteri biztost, Szalai Piroskát. A politikus a rugalmasabb foglalkoztatási gyakorlatot, a támogatási formák és képzések fejlesztését, vállalati és közszféra szemléletformálását és az egészségmegőrzést tartotta fontosnak a nők foglalkoztatása szempontjából.

Czomba Sándor államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak a 25-45 év közötti nők foglalkoztatásában van lemaradása az uniós átlaghoz képest. Úgy vélte, a kormány által korábban bevezetett járulékcsökkentés nem hozott érdemi áttörést, ugyanakkor a Start bónusz kártya, amely egy éves járulékmentesség nyújt, már meghozhatja a kívánt eredményt. Hangsúlyozta, hogy a bölcsődei ellátás bővítéséről és a családi napközik támogatásáról is programot indított a magyar kormány.

Jobbik: teljes gazdasági szemléletváltásra van szükség

Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a kormány intézkedési következtében 92 ezer embert fosztottak meg munkajövedelmétől. Mint mondta, a statisztikai adatok szerint ugyanis tavaly októberhez képest idén tavaszra 30 ezer egyéni vállalkozás fejezte be működését, 28 ezer adózó egyéni vállalkozó szüntette be vagy szünetelteti tevékenységét és 34 ezer munkahely szűnt meg a költségvetési, non-profit és 5 főnél többet foglalkoztatók körében egy év alatt. Szerinte a kormány nem munkahelyteremtő, hanem -megszüntető kampányban van és a jövőt éli fel azzal, hogy kivérezteti a vállalkozói és önfoglalkoztatói szektort. Teljes gazdasági szemléletváltásra lenne szükség - jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Czomba Sándor államtitkár a legfrissebb KSH-adatokra hivatkozva közölte: 2011-ben 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatás és ennek kétharmadát a versenyszféra produkálta. Utalt arra is, hogy 2012-ben 10 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a vállalkozások számára, amire 10,5 milliárdos igény jelentkezett, vagyis léteznek olyan vállalkozások, akik képesek fejleszteni a válság ellenére.

A járulékcsökkentésről az államtitkár azt mondta, a jelenlegi gazdasági helyzetben néhány százalékos járulékcsökkenés a költségvetésen jelentős lyukat ütne, de a foglalkoztatásban nem érnének el vele érdemi eredményt.


10:15 - A parlament keddi  döntése után a nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja a Magyar  Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító  (Mehib) Zrt. tulajdonosi jogait.  

Matolcsy György erről szóló javaslatát az Országgyűlés 218  szavazattal, 47 ellenében fogadta el. A Ház az ezt megalapozó tavaly  decemberi házszabály-módosítás óta először alkalmazta a kivételes  sürgős tárgyalási rendet, amely lehetőséget ad arra, hogy két nap  alatt fogadjanak el jogszabályokat, ülésszakonként hatot.  

Az Eximbank és a Mehib Zrt. eddig is százszázalékos állami  tulajdonban volt, részvényeik 75 százaléka azonban a Magyar  Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. tulajdonában állt. A törvénymódosítás  kihirdetését követő napon ez a hányad is közvetlen állami tulajdonba  kerül, a tulajdonosi, részvényesi jogokat pedig a külgazdaságért is  felelős nemzetgazdasági miniszter, aktuálisan Matolcsy György  gyakorolja majd.  

Az MFB a részvényeket ellenszolgáltatás nélkül ruházza át az  államra, a jogszabály hatálybalépését követő nyolc napon belül.  

A módosítást Matolcsy György a kormány külgazdasági  stratégiájával indokolta, valamint azzal, hogy az MFB jelenleg csak  köztes vállalkozás szerepét tölti be az állam és a két társaság  között, a tulajdonosi joggyakorlás megosztása azonban indokolatlan  több állami, illetve kormányzati szereplő között.


10:10 - Emberi  Erőforrások Minisztériuma lesz a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból.  A május 14-én életbe lépő névváltoztatást kedden hagyta jóvá a  parlament.

A minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály módosítását  Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztette  elő, hétfői megvitatása után az Országgyűlés kedden 225 igen  szavazattal, 9 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett fogadta el a  javaslatot.  

Az erőforrás-minisztérium vezetéséről két év után múlt szerdán  lemondó Réthelyi Miklós azt közölte: utódja, Balog Zoltán dönti majd  el, hogy átnevezzék-e a tárcát. Arról, hogy a humán csúcstárca új  neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lehet, a nol.hu írt először.  

A minisztercserével együtt a társadalmi felzárkózásért és az  egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős  államtitkárság is átkerül az erőforrás-minisztériumhoz a  közigazgatási és igazságügyi tárcától, jelezte Balog Zoltán hétfői  bizottsági meghallgatásán a parlamentben.  

A távozó Réthelyi Miklós, aki az Orbán-kormány megalakulásakor  két évre vállalta a munkát, a miniszterelnöknek írt levelében úgy  fogalmazott: a rábízott feladatot munkatársaival megvalósította, de  a tárca vezetése a jövőben a napi politikai életben tevőlegesen  részt vevő minisztert kíván.


Előzmények:
Az Országgyűlés mai ülésén dönthet az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. közvetlen állami tulajdon alá helyezéséről, majd vitát kezdhet egyebek mellett az év elején hatályba lépett új alaptörvény első módosításáról, illetve a jegybanktörvény ahhoz kapcsolódó változtatásáról. Utóbbi előterjesztések az Európai Unió kifogásai alapján törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását, továbbá egyértelműsíti azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek.

A parlament reggel kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd a szokásoktól eltérően második ülésnapján is határozathozatalokat tart. A képviselők így már ma dönthetnek arról a hétfőn napirendre vett, de kivételes sürgős eljárással tárgyalt javaslatról, amely közvetlen állami tulajdonba helyezné a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett indítvány a két pénzintézethez fűződő kormányzati, külgazdasági és államháztartási kapcsolatokkal indokolja a társaságok közvetlen állami tulajdonba vételét.

A Ház a határozathozatalokat követhetően a szocialista képviselők által kezdeményezett, a "szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről" szóló határozati javaslatról tárgyalhat. A javaslatot az ellenzéki politikusok Baráth Zsolt jobbikos képviselő tiszaeszlári vérváddal azonosuló parlamenti felszólalása után nyújtották be. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető és képviselőtársai egyebek mellett egy új kötelezően létrehozandó, állandó országgyűlési etikai bizottság létrehozását indítványozzák, amely javaslatuk alapján "ügydöntő jogkörrel" rendelkezhetne az országgyűlési képviselő által tanúsított "rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób" magatartásáról.

Ezután kezdődhet általános vita az alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény azzal összefüggő változtatásáról. Az indítványok szerint a monetáris tanács napirendjét nem kell majd megküldeni a kormánynak, amelynek képviselője a későbbikben mégsem vesz részt a testület ülésein, emellett kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok is, továbbá azok a rendelkezések is, amelyek összevonhatóvá tették az MNB-t a PSZÁF-fal. Az alaptörvény első módosítása emellett egyértelműsíti, hogy az ahhoz fűzött átmeneti rendelkezések is az alaptörvény részét képezik, vagyis alkotmányos szintű rendelkezéseknek számítanak.

Az ülésnap hátralévő részében - néhány korábban tárgyalni kezdett javaslat folytatódó vitája mellett - napirendre kerül még a kisajátításról és a szakképzésről szóló törvénymódosítások általános vitája is.

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a parlament háromnapos ülést tart szerdáig.

Olvasóink írták

  • 2. tovari 2012. május 09. 07:18
    „Feháborítónak, szégyenteljesnek és embertelennek érzem a kormány ún. "rokkantpolitikáját" Védekezésre képtelen,anyagilag már amúgy is ellehetetlenített beteg embereket kényszerít képmutató, hazug módon a nemlétező "munka" világába. (Elvégre papírhajót hajtogatni a papírhajó gyárnak halálunk előtt egy órával is lehet.)
    Etikailag vitatható módon ehhez "orvosok" asszisztálnak a "megmaradt munkaképesség" vizsgálata nevében. Hallottam olyan történetet, hogy IV. stádiumú tüdőbetegnek a légzésrokkantságát I.stádiumba sorolták, majd tekintettel arra , hogy a bokáját meg tudja fogni, valamint az "ökölképzése teljes" - munkaképesnek nyilvánították.
    A korrupciót ebben a műfajban soha nem fogják felszámolni, hiszen mindkét félnek érdeke a hallgatás. Tehát a "fizetős rokkantak" továbbra is valamilyen módon megmaradnak ebben a megtépázott rendszerben, a valódi betegek végképp szakadékba zuhannak.
    Milyen munka világába terelitek ti barmok, a 10-20 éve szakmájából kiesett rokkantat akinek egyedüli bevétele a rokkantnyugdíja?”
  • 1. orosházi 2012. május 08. 10:41
    „A sorrend vélelmezhetően:
    Nemzeti > Emberi és végül Orbáni!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kamarai regisztráció: törlik a nemfizetőket

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) végső soron a kamarai regisztrációt elmulasztó cégek… Tovább olvasom