Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 21°C Még több cikk.

Ki szól bele a jogalkotásba?

Magyarországon a közjó előmozdítása érdekében kívánatos, hogy a társadalom legszélesebb rétegének legyen lehetősége arra, hogy kifejezze véleményét a tervezendő új jogszabályokról - mondta Szakács Imre.
1. rész
Az MSZP és az LMP több szigorítás ellen is szót emelt a migrációs törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájának folytatásában kedden a parlamentben. A Jobbik felszólalói viszont a szigorítás szükségessége mellett érveltek.

Az MSZP nem ért egyet a konkrét szigorításokkal
Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy a törvény célját tekintve akár egyet is tudnak érteni a kormánypártokkal, de a konkrét szigorítási szabályokkal nem.
Problémaként említette, hogy a törvény lehetővé teszi a kiskorúak és a családok idegenrendészeti őrizetét.
Átgondolatlannak nevezte a névházasságokra vonatkozó szabályozást is.
A tanulási szándékkal Magyarországra érkezők magyar nyelv ismeretének problémáját is rosszul szabályozottnak találta.

Jobbik: értékrendi vita zajlik a parlamentben
Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a parlamentben zajló értékrendi vitának az volt az alapja, hogy a szocialisták és a "liberális" LMP azt vizsgálta, mi lenne az érkező külföldiek számára a kedvező, míg a Fidesz és a Jobbik azt tartotta szem előtt, hogy hogyan lehet megvédeni a magyar állampolgárokat a migrációs hatásoktól.
Megjegyezte, hogy a fennálló toloncegyezmény miatt a külföldieket Magyarországnak önköltségén kellene visszaküldenie.
Közölte, hogy a nyugat-európai államok a "saját migrációs kátyújukban vergődnek" és ebből kellene levonni a tanulságot, hogy hogyan lehetne ezt elkerülni.
Felhívta a figyelmet a hatósági eljárások felgyorsításának szükségességére is.

Volner János, a Jobbik képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat  általános vitája fol
Volner János, a Jobbik képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája fol


LMP: nem valósulnak meg maradéktalanul az uniós irányelvek
Szabó Tímea (LMP) egyetértett azzal, hogy Magyarország elsődleges érdeke az itt élő állampolgárok képviselete, a közbiztonság fenntartása és a nemzetbiztonsági problémák kivédése. Megjegyezte, hogy a migrációt viszont nem csak rendészeti és nemzetbiztonsági eszközökkel lehet kezelni.
Hangsúlyozta, hogy ragaszkodni kell az európai uniós irányelvekhez, és azokat úgy kell átültetni, hogy eközben az emberi jogokat is szem előtt tartják. Véleménye szerint a törvénycsomagban ebből a kettőből egyik sem valósul meg maradéktalanul.
Kijelentette, hogy nem a magyar adófizetők pénzéből szállítják haza a kitoloncoltakat, mert az Európai Visszatérési Alap finanszíroz hasonló tevékenységet.
Azt mondta, nem róható fel, hogy ha egy ide érkező külföldi nincsen tisztában a menedékjogi eljárásokkal.
Úgy fogalmazott, nem gondolják, hogy családokat azért kellene börtönbe zárni Magyarországon, mert a hazájukban háború dúl.

SzabóTímea LMP képviselő felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat  általános vitája folyik.MTI Fo
SzabóTímea LMP képviselő felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája folyik. MTI Fotó: Kovács Attila


Jobbik: szükség van a szigorú migrációs politikára 
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a szigorítást ellenző ellenzéki javaslatokra reagálva azt mondta, azért is van szükség egy szigorú migrációs politikára, mert eddig nem volt ilyen.
Hangsúlyozta, hogy elsősorban az illegális bevándorlókkal szemben kíván fellépni a törvény, aki dolgozni, tanulni vagy turistáskodni akar, azt nem éri hátrány.
Kijelentette, hogy a törvény szigorítása még mindig nem teljesíti ki az Európai Unió által biztosított kereteket.
A kiskorúakkal szembeni hatósági fellépésről azt mondta, hogy az illegálisan itt tartózkodó kiskorúakat éppen ez a javaslat emeli be a gyermekvédelmi rendszerbe.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat  általános vitája f

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája folyik.MTI Fotó: Kovács Attila



MSZP: nem lesz becsülete a jogszabályoknak
Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a belügyi tárca megpróbálhatja a legjobb törvényeket behozni, de Lázár János előző napon, "erkölcstelen és aljas módon" benyújtott alkotánymódosítása után nem lesz becsülete a jogszabályoknak.

Kontrát: megfelel a javaslat az uniós törekvéseknek
Kontrát Károly belügyi államtitkár visszautasította a szocialista képviselő szavait, szerinte azok nem a tárgyról szóltak, s nem felelnek meg a valóságnak. Közölte, z a kormány ebben a tárgykörben most látta indokoltnak, hogy törvényjavaslatot terjesszen elő. Téves az az állítás, hogy a javaslat az unió törekvéseivel ellentétes - mondta. Hangsúlyozta, hogy a kísérő nélküli kiskorúak bekerülnek a magyar gyermekvédelmi rendszerbe. Felhívta a figyelmet arra is, hogy aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, az adott országban nem tartózkodhat a genfi egyezmény alapján. A magyar emberek hatékony védelmének szolgálata a törvény célja - tette hozzá.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta, a részletes vitát később folytatják le a képviselők.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat  általáno

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája folyik. MTI Fotó: Kovács Attila



2. rész
A jogalkotásról szóló törvényjavaslat összefoglalja és törvényben rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit, azaz az egyértelmű értelmezhetőség követelményét - mondta Szakács Imre, a Fidesz vezérszónoka a javaslat általános vitájának kezdetén szerdán a parlamentben. Az MSZP vezérszónokai az Alkotmánybíróság keddi döntését követő fideszes bejelentésre emlékeztetettek; szerintük így nem lehet tudományos igényű jogszabályalkotást végezni.

Fidesz: törvényben rögzítik a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit
A jogalkotásról szóló törvényjavaslat összefoglalja és törvényben rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit, azaz az egyértelmű értelmezhetőség követelményét - mondta Szakács Imre, a Fidesz vezérszónoka. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatról azt mondta, régi igény a civil szféra részéről, hogy lehetőségük legyen a jogalkotás folyamatába bekapcsolódni.
A kormánypárti politikus azt mondta: olyan átlátható rendszert kell biztosítani, mely a legmagasabb szintű jogszabályok megalkotásától egészen az önkormányzati rendeletek megalkotásáig egyértelmű szabályozást ad.
Hozzátette, egyértelmű, átlátható és értelmezhető törvényekre van szükség. A javaslat rendezi a visszaható hatály tilalmát, és szól a felkészülési idő biztosításának szükségességéről is - jelentette ki.
A fideszes képviselő elmondta: az együttes miniszteri rendeleteket a jövőben a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel. Így nem közös rendeletek lesznek, hanem lesz egy felelős miniszter, a többi miniszter pedig egyetért vele, ha mégsem, akkor nem adható ki az adott jogszabály - magyarázta.
Szakács Imre közölte: a javaslat meghatározza, hogy a Magyar Közlönyt elektronikus úton kell kiadni, melynek szövege hitelesnek tekintendő.
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatról elmondta: Magyarországon a közjó előmozdítása érdekében kívánatos, hogy a társadalom legszélesebb rétegének legyen lehetősége arra, hogy kifejezze véleményét a tervezendő új jogszabályokról. A fideszes politikus elmondta azt is, hogy a törvénytervezet hatályon kívül helyezi a 2006-ban elfogadott lobbitörvényt.

Az MSZP vezérszónokai a keddi Ab-döntésre és következményeire utaltak
Ipkovich György, az MSZP egyik vezérszónoka az Alkotmánybíróságnak (Ab) a 98 százalékos különadóról szóló keddi döntését követő fideszes bejelentésre utalva azt mondta: nem lehet tudományos igényű jogszabályalkotást végezni úgy, hogy közben "mellettünk teljesen más jellegű jogszabályalkotás csörtet el". Az elmúlt napok eseményei szerinte új megvilágításba helyezték a jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos folyamatot.
"Hogyan nevezzem azt a jogalkotási folyamatot, amikor egy államhatalmi szerv jogkörében eljárva hoz egy döntést, és erre az a válasz, hogy módosítani kell az alkotmányt, és e jogát meg kell vonni ennek az államhatalmi szervezetnek?" - tette fel a kérdést. Ez szerinte elég egyértelmű üzenet az Ab számára: ha nem a kormánynak megfelelő döntést fog hozni, megvonják a jogkörét.
A szocialista párt másik vezérszónoka, Sós Tamás úgy fogalmazott, az államtitkárok szerdai expozéja és a Fidesz vezérszónoka, valamint Lázár János Fidesz-frakcióvezető keddi bejelentése "két külön világ". A jogalkotás kezdete ugyanis valóban az egyeztetés, azonban a jogalkotás végén ott van az Ab, mert nála van a fékek, egyensúlyok rendszere, és ha megnyirbálják az Ab hatáskörét, nem működik a rendszer - hívta fel a figyelmet.
Álláspontja szerint nagy valószínűséggel meg lehetne egyezni a jogalkotási törvényről szakmai alapon, ám mindezt olyan körülmények között kell tenni, hogy a kormányoldal aktuálpolitikai alapon hozza a törvényeket, írja át az alkotmányt.
A Fidesz kedden nyílt hadüzenetet küldött a demokráciának - jelentette ki Sós Tamás.
A törvényjavaslatról szólva azt mondta: szerkezetét és kodifikációs megoldásait kritikán alulinak tartják, ezért teljes átdolgozását javasolják, és az ennek megfelelő módosító indítványaikat be is nyújtották. Utóbbiakkal tudnák elfogadni az előterjesztést.

3. rész
A KDNP támogatja a jogalkotást érintő törvényjavaslatokat, amelyek irányával az LMP is egyet tud érteni, a párt frakcióvezetője azonban Lázár János (Fidesz) keddi bejelentése alapján kérdésesnek tartja, szükség van-e a jogalkotás bármiféle rendjéről beszélni. A Jobbik szerint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel javaslata gumiszabály jellegű, a jogalkotási törvényjavaslat ugyanakkor támogatható.

A KDNP támogatja a jogalkotási törvényjavaslatot
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka emlékeztetett, a jogalkotást érintő törvényjavaslatokat azért kellett beterjeszteni, mert az Alkotmánybíróság (Ab)alkotmányellenesnek találta a jogalkotásról szóló 1987-es törvényt, és azt 2010. december 31-ével megsemmisítette. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a "régi adminisztráció" idején az Ab-határozat meghozatala után az alkotmányosság helyreállítása érdekében még a leghalványabb kísérlet sem történt.
A javaslatról szólva kifejtette, az nem sorolja fel a jogszabálytípusokat, ami nem hiba, hanem szándékos magatartás, ugyanis a jövőben az alaptörvény fogja tartalmazni azokat. Az előterjesztés nem szabályozza az érdekegyeztetés folyamatát, mivel azt a társadalmi részvételről szóló jogszabálytervezet ismerteti - emlékeztetett.
A jogalkotási törvénytervezet - folytatta a kereszténydemokrata politikus - az Ab által hatályon kívül helyezett, régi törvénytől eltérően nem szabályozza le a jogalkotás folyamatát, mert strukturálisan a törvényalkotás fázisának leírása kizárólag a házszabályra tartozik.
Vejkey Imre közölte: a javaslat az eddigieknél lényegesen pontosabb hatásvizsgálathoz köti a jogszabályok előkészítést. Így a javaslat elfogadása esetén vizsgálni kell majd az indítványok várható társadalmi, gazdasági, költségvetési és környezeti hatásait.
A képviselő felidézte, az előterjesztés rendelkezik az elektronikus nemzeti jogszabálytár felállításáról is.
A KDNP-frakció támogatja a javaslatot.

Jobbik: gumiszabály jellegű a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel javaslata
Bertha Szilvia, a Jobbik első vezérszónoka úgy vélekedett: a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat hiánypótló kezdeményezés is lehetne, de a konkrétumok teljes mellőzése gumiszabály jellegűvé teszi, gesztusértékű javaslattá alacsonyítja, a szöveg ráadásul pontatlanságokkal van tele.
A társadalmi egyeztetésre javasolt tervezetek felsorolásából hiányolják az alkotmányt érintő és a nemzetközi szerződések tervezeteit - fejtette ki, hozzátéve, hogy miután felsorolják, miről kellene társadalmi egyeztetést tartani, részletezik a kivételeket, amelyekbe a Jobbik szerint gyakorlatilag minden belefér. "Gyakorlatilag bármilyen esetben lehet kibúvót találni az egyeztetési kötelezettség alól" - kifogásolta.
Bertha Szilvia aggályosnak nevezte, hogy a véleményezők listáját közzéteszik a honlapon. Nehezményezte azt is, hogy a közvetlen egyeztetésre ajánlott stratégiai partnerek közé nem kerültek be a határon túli magyar szervezetek.
Gyüre Csaba, a Jobbik másik vezérszónoka azt mondta: a Jobbik támogatja az új jogalkotásról szóló törvényt, ugyanakkor kritikákkal is él a javaslattal kapcsolatban.
Példaként említette, hogy a nemzeti jogszabálytárat érintő paragrafus csak 2012. január 1-jén lépne hatályba, holott a Jobbik üdvözlendőbbnek tartaná, ha ez már korábban megtörténne.

LMP: a parlament mozduljon el a részvételi demokrácia irányába!
Schiffer András vezérszónoki hozzászólásában a nagy vitát kiváltó Lázár János-féle alkotmánymódosítási javaslatra utalva azt mondta, ha egy országban meg lehet azt csinálni, hogy az alkotmányos szabályokba ütköző javaslatokra úgy reagálnak, mint kedden, kérdés, szükség van-e a jogalkotás bármiféle rendjéről beszélni.
Hozzátette: a két beterjesztett javaslat irányával egyet lehet érteni, megfelelő színvonalon dolgozták ki az indítványokat.
Ennek ellenére nem véletlenül nyújtottak be mintegy 40 módosító indítványt a két javaslathoz. Ha egyet tudnak érteni abban, hogy az állampolgárok részvétele nem merül ki a négyévenkénti szavazásban, akkor az állampolgári részvételt sokkal erősebb garanciákkal kellene biztosítani - mondta.
Véleménye szerint az alkotmányban "le kellene cövekelni" a társadalmi részvételt, az állami részvétel jogát, s olyan közjogi következményrendszert kellene kialakítani, hogy ha a jogalkotó nem folytat le egyeztetéseket, határidőket nem tart be, nem jutnak el az állampolgári vélemények a szakbizottsághoz, a képviselő-testületekhez, az járjon közjogi érvénytelenséggel.
Kitért arra is, hogy az LMP javaslatainak egy része arra vonatkozik, hogy egyéni vagy bizottsági javaslatoknál se lehessen megkerülni az állampolgári részvételt.
Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az egész demokratikus intézményrendszernek az állampolgári részvételen kell alapulnia - hangoztatta Schiffer András, s azt javasolta, a parlament mozduljon a részvételi demokrácia irányába. Indítványozta egyben, hogy az állampolgári tanácsot iktassák be a magyar jogrendszerbe, ez az európai gyakorlatban már bevált forma. Alapelvi szinten rögzíteni kellene szerinte azt is, hogy a marginalizált csoportok véleményét proaktívan vonják be a folyamatba.

4. rész
A Fideszes felszólalók a jogszabályok hatásvizsgálatának hangsúlyossá tételét, valamint a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonását emelték ki a jogalkotásról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Az ellenzék szerint a kormány csak beszél a társadalmi egyeztetésről.

Fidesz: hangsúlyos lesz a jogszabályok hatásvizsgálata
Kerényi János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotási törvény hangsúlyosabbá teszi az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat követelményét.
Kiemelte: a hatásvizsgálatot a jogszabály az önkormányzati rendeletek esetében is előírja. Az utólagos hatásvizsgálat - amelyet legalább öt évente lesz kötelező lefolytatni - biztosítja a jogalkotás folyamatos felülvizsgálatát - vélekedett.
A törvénytervezetből kiemelte a Nemzeti Jogszabálytár felállítását. Erről azt mondta: mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, elektronikusan, könnyen kezelhető rendszer jön létre, amelyben a jogszabályokat egységes szerkezetben teszik közzé.

Fidesz: a civilek véleménye megjelenik a jogszabály-előkészítésben
Kozma Péter (Fidesz) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat kapcsán azt húzta alá: a nemzeti együttműködés rendszerének megalkotása, a nyitott kormányzás elve a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonása mellett tud csak érvényesülni.
Aláhúzta: ennek érdekében kell megalkotni a társadalmi részvétel szabályait a jogalkotásra vonatkozóan, az biztosítja az állandó keretet a társadalom különböző rétegeinek érdekei érvényesítéséhez. Mint mondta, ez nagyobb legitimációt biztosít a jogszabályoknak.
Úgy vélekedett: a kormány célja, hogy a civilek véleménye megjelenjen a törvényalkotás folyamán. Arról is beszélt, hogy a törvénytervezet hatálya a miniszterek által előterjesztett jogszabályokra terjed ki.
Kiemelte: a kormánynak az előterjesztés szerint fél évre előre meg kell határozni a jogalkotási tervét.

MSZP: a kormány csak beszél a társadalmi egyeztetésről
Bárándy Gergely (MSZP) úgy vélekedett, a Fidesz keddi bejelentése az Alkotmánybíróság (Ab) 98 százalékos különadóról szóló döntése után felülírta a jogszabály-előkészítősről folytatandó szakmai vitát.
Leszögezte: a kormány képviselői a vitában a társadalmi egyeztetés szükségességéről beszéltek, de az elmúlt hónapokban annak ellenkezőjét cselekedték.
Miért beszél a kormányoldal társadalmi vitáról, amikor az a gyakorlatában nem létezik, miért írják bele törvénybe annak szükségességét? - kérdezte. Szerinte a Fidesz diktatúrákat idéző gyakorlatot folytat.
Felhívta a figyelmet, hogy a kormány csak kivételes esetben nyújt be törvényjavaslatot, a legfontosabb előterjesztések képviselői indítványként érkeznek a Ház elé, amelyeket egy nap alatt gyorsított vitában el is fogadnak."Ha ez a gyakorlat, akkor miért vacakolnak egy ilyen bonyolult szabály elfogadásával?" - fogalmazott.
"A cirkuszhoz bohócokat keressenek, és ne országgyűlési képviselőket" - közölte.

MSZP: kedden skandalum történt
Lamperth Mónika (MSZP) elismerte, a parlament régóta adós a jogalkotásról szóló törvénnyel, de az arról szóló szakmai vitát véleménye szerint a keddi - az Ab döntés kapcsán megtett Fidesz lépések - "skandalum" felülírta. Szerinte cinizmus kell ahhoz, hogy a kormány képviselői úgy beszéljenek a jogszabályok előkészítéséről, hogy közben tudják, egy szó sem igaz belőle.
A szocialista képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányoldal képviselőinek a törvényjavaslatok vitájában képzett jogészként színjátékot kell eljátszaniuk.
Azt mondta: mindegy, mit ír a kormány a jogszabályok egyeztetéséről szóló törvénybe, ha úgysem akarja betartani annak szabályait.

Az LMP a jogszabályok hatástanulmányát hiányolta
Szilágyi László arról beszélt, hogy a törvényjavaslat hatására nem jön létre ideális társadalmi egyeztetés. A demokráciához, a jogszabályalkotáshoz idő kell - emlékeztetett rá.
Véleménye szerint féléves, egyéves jogalkotási terveket kellene készíteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy húsz év alatt, egy civil szervezet vezetőjeként, egyetlen jogszabály hatástanulmányát sem látta.

Répássy Róbert: előremutatóan, szakmailag megfelelő módon rendezik a jogalkotás kérdését
Az államtitkár az általános vitában elhangzottakra válaszul azt mondta: a jogalkotásról szóló törvényjavaslatra és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslatra azért van szükség, mert előremutatóan, szakmailag megfelelő módon rendezi a jogalkotás kérdését.
Beszélt arról is, hogy az országgyűlési képviselők törvénykezdeményezési joga része a parlamentarizmusnak.
Arra kérte az ellenzéki képviselőket: "ne vessük egymás szemére", hogy egy önálló képviselői indítványnak milyen a társadalmi támogatottsága.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke közölte: a törvényjavaslatok részletes vitája a következő ülésen lesz.

5. rész
Kilenc évre választhatna legfőbb ügyészt az Országgyűlés a kormány javaslata alapján. Az igazságügyi államtitkár és a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a módosítások az ügyészség függetlenségét garantálják, az MSZP szerint azonban a kormánypártok évtizedekre maguk alá akarják gyűrni a szervezetet.

Kilenc évre választaná meg az Országgyűlés a legfőbb ügyészt
A parlament a jelenlegi hat helyett kilenc évre választaná meg a legfőbb ügyészt, akit csak "belülről", az ügyészek közül lehetne kinevezni - mondta Répássy Róbert államtitkár az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvénymódosítás expozéjában.
Elmondta, a javaslatban szerepel az is, hogy a megbízatási idő letelte, illetve a 70. életév betöltése esetén a volt legfőbb ügyész a legfőbb ügyészi jogköröket mindaddig gyakorolja, amíg az új vezető hivatalba nem lép.
Répássy Róbert emlékeztetett rá: az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalások az ügyészség alkotmányjogi helyzetéről való döntést nyitva hagyták, azt a végleges alkotmány előkészítőire bízták. Hozzátette: az új alkotmány elfogadásának hiányában azonban máig fennmaradt az a sajátos helyzet, hogy bár az ügyészség a kormánytól függetlenül működik, a legfőbb ügyész megválasztása egyszerű többséghez kötött, és fennmaradt a legfőbb ügyész interpellálhatósága is. Ezek a független működés korlátai - mondta.
Az igazságügyi államtitkár véleménye szerint az elmúlt évek bizonyították, hogy helyes, ha az ügyészség megőrzi függetlenségét. Mint mondta, a legfőbb ügyész megbízatási idejének kilenc évre történő emelésével tovább erősödik az ügyészség függetlensége.

Fidesz: a cél az ügyészség függetlenségének megerősítése
Varga István, a Fidesz vezérszónoka az általános vitában azt mondta: a kormány célja az ügyészség függetlenségének megerősítése. Véleménye szerint ezt a törekvést szolgálja az is, hogy a legfőbb ügyészt a javaslat értelmében hat helyett kilenc évre választanák meg.
Hozzátette: Kovács Tamás legfőbb ügyész az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak írt levelében szintén azt javasolta, hogy a legfőbb ügyészt kétharmados többséggel válassza meg az Országgyűlés.
"Senki nem tudja szerintem, hogy kit fogunk megválasztani" - mondta Varga István a leendő legfőbb ügyész személyéről szóló találgatásokra reagálva. Kitért arra: módosító javaslatot nyújtott be, hogy a legfőbb ügyész helyettesének megválasztását is szabályozzák.
Azzal kapcsolatban, hogy a legfőbb ügyészt csak a hivatalban lévő ügyészek közül lehetne megválasztani, elmondta: így az ellenzéki pártok nem nevezhetik majd politikai komisszárnak az új legfőbb ügyészt.
A fideszes politikus az ügyészségről szóló törvénymódosítások vitájában annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy Orbán Viktornak "IV. Bélához hasonlóan komoly történelmi szerepet kell betöltenie mind az új alkotmány létrehozásában, mind a romok eltakarításában". Ezt azzal indokolta, hogy ami az elmúlt nyolc esztendőben Magyarországon történt "az olyan, mint a tatárjárás volt".

MSZP: a kormánypártok évtizedekre maguk alá akarják gyűrni az ügyészséget
Bárándy Gergely, a szocialista párt vezérszónokaként azt mondta: a javaslat nem az ügyészség státuszának megerősítését, hanem a kormánypártok hatalomkoncentrációját szolgálja. Hozzátette, az indítvány megteremti annak jogszabályi hátterét, hogy a Fidesz-KDNP az ügyészséget akár évtizedekre "maga alá gyűrje".
Példaként említette, hogy a javaslat kimondja: ha a legfőbb ügyész megbízatása a mandátumának lejártával, vagy a 70. életévének betöltésével szűnik meg, a hivatalban lévő legfőbb ügyész jogköreit az új legfőbb ügyész megbízatásának kezdetéig gyakorolja. Mivel a törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyészt az eddigi egyszerű többség helyett kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés, a jelenlegi kormánypártok akár ellenzékből is meggátolhatják az utód megválasztását - mondta Bárándy Gergely. Szerinte a kormánypártok így akár 20-30 évig is hivatalban tarthatják az általuk - hat helyett kilenc évre - megválasztott legfőbb ügyészt.
Ezzel kapcsolatban az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány előterjesztése álságos, pimasz.
Hozzátette: a kormánypártok az Országos Választási Bizottság, az Állami Számvevőszék és a médiatanács után az ügyészség feletti kontrollt is meg akarják szerezni. Bárándy Gergely szerint ez az autokratikus államrend megteremtésének szándékát tükrözi.
Kifogásolta azt is, hogy az indítvány a legfőbb ügyész számára lehetővé teszi a 65. évüket betöltött ügyészek szolgálati viszonyának megszüntetését. "Az önök célja az, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét nem tiszta szívvel támogató, az önök iránti lojalitását az elvártnál ritkábban kifejező ügyészi vezetőket öt évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt ki lehessen rúgni" - összegzett Bárándy Gergely.

6. rész
Az ellenzéki felszólalók egyhangúlag elutasították a kormány ügyészséget érintő változtatási javaslatait az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvénymódosítás általános vitájában szerdán.

KDNP: szükséges kétharmadhoz kötni a legfőbb ügyész megválasztását
A kereszténydemokrata Vejkey Imre vezérszónoki felszólalásában tarthatatlannak nevezte, hogy jelenleg kizárólag a legfőbb ügyész megválasztásához elegendő az egyszerű parlamenti többség, míg a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az alkotmánybírák és az ombudsmanok kinevezését a parlamenti képviselők legalább kétharmadának támogatnia kell.
A kormánypárti politikus szerint ez a módosítás az igazságszolgáltatás más ágaihoz tartozó pozíciók szintjére emelné a legfőbb ügyész társadalmi megbecsülését.
Vejkey Imre fontos alkotmányossági szempontnak nevezte, hogy az ügyészség ne maradhasson legfőbb ügyész nélkül, a törvénymódosítás ezért kimondja, hogy a hivatali idejét kitöltő legfőbb ügyész utódja megválasztásáig ellátja feladatát.

A Jobbik nem támogatja a kormány ügyészségi elképzeléseit
A Jobbik a kormány által benyújtott, ügyészséget érintő törvénymódosítás egyetlen pontját sem támogatja - jelentette ki Gyüre Csaba, a párt vezérszónoka.
Az ellenzéki képviselő szerint egyetlen demokratikus jogállamban sincs a kabinet elképzeléseihez hasonló szabályozás, amely nem az Országgyűlés, hanem a kormányzó párt alá rendeli a legfőbb ügyészt.
Kiemelte: a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetése mellett azt is ellenzik, hogy a poszt várományosa 9 évig biztosan, de utód hiányában akár "életfogytig" is tisztségében maradhat.
Gyüre Csaba megjegyezte, hogy módosító javaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy csak büntetlen előéletű személy lehessen legfőbb ügyész.

LMP: a Fidesz kilenc évre "bebiztosítja a hátsó felét"
Dorosz Dávid (LMP) vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormány ügyészségi törvénymódosításának egyetlen célja, hogy a Fidesz "kilenc évre bebetonozza saját emberét" az ügyészség élére.
A kormány számára azért fontos ez, mert a vádhatóság így csak a Fidesz számára kedvező ügyekben lép majd fel, vagyis "kilenc évig az önök hátsó fele ezzel be lesz biztosítva" - fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Hozzátette: a kormány semmilyen, a jogállamiságot és szabadságot védő ellenvéleményt nem tűr meg "narancsuralma" kiépítése közben, de szerinte ez az arrogancia a Fidesz vesztét fogja okozni.

Répássy: megmarad az ügyészség parlamenti ellenőrzése
A kormány nevében zárszót megfogalmazó Répássy Róbert igazságügyi államtitkár eltúlzottnak, szándékosan túldramatizáltnak nevezte a törvénymódosítást ért ellenzéki kritikákat.
Az ügyészség parlamenti ellenőrzése a változtatás után sem szűnik meg, a képviselők ugyanis akár minden ülésen kérdést intézhetnek a legfőbb ügyészhez, akinek éves beszámolási kötelezettsége is van az Országgyűléssel szemben - mutatott rá az államtitkár.
Répássy Róbert aláhúzta, hogy a Ház decemberben mindenféleképpen megválasztja az új legfőbb ügyészt.

Napirend után az ellehetetlenült albizottságról
Novák Előd (Jobbik) napirend utáni felszólalásában a parlament kulturális és sajtóbizottsága általa elnökölt ellenőrző albizottságának ellehetetlenülése miatt emelt szót azután, hogy a testület mind a négy kormánypárti tagja lemondott tagságáról.
Az albizottság eddigi ülései közül egy sem volt határozatképes.
Novák Előd azt vizsgálta volna, hogy az egyes pártok milyen gyakorisággal jelennek meg a médiumok híradásaiban, napirendre vette volna a Jobbik önkormányzati választási kampányfilmjének letiltását, valamint a pártok tájékoztatási kötelezettségének témáját is. Mint mondta: a kormánypártok szándékos obstrukciója megakadályozta ezt.
Az Országgyűlés - amely a jövő héten kétnapos ülést tart - kedden folytatja munkáját.

Olvasóink írták

  • 10. Boli 2010. október 28. 18:28
    „Orbán Viktor - 2007: " Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye. " No comment... "Kicsi csírák"! Valaki nagyon "paraszt"! Azon "csírák" akik meg zsidóznak, ébresztő, a "fajmagyarok" csinálnak hülyét belőletek... Mondom én, aki MAGYAR vagyok, nem ilyen betelepült magyarkodó kis.... Ecceriek! :) meir ne foglalkozz az ilyen ecceri népekkel, szerencsétlen lúúúzerek, nem tudják mit beszélnek! 8aska Orbánra célozgat, te meg már teljesen el vagy szállva. Mindjárt kimoderálnak... :) Ne vedd olyan komolyan... Inkább néz meg ezeket, a népi humor már kikezdte ezeket a bolsevikokat! Tetszeni fog! Bár anno nagyapám mondta, hogy ezek a bolsi-komcsik visszajönnek még!
    Szijjártó meg lemaradt a képekről... Bár ott van az...

    http://kep.index.hu/1/0/175/1758/17589/1758941_3fd5a72701f23e5107f923b0a5f54c74_wm.jpg

    http://kepviselofunky.blog.hu/2010/10/25/olvasoink_szerint_orban_viktor_egy”
  • 9. meir 2010. október 28. 18:06
    „8-as!!
    -es ha nem volna itt egy olyan retkes szaju buzerans mint Te,ertelmesen is lehetne tarsalogni!!upsz!!”
  • 8. janika 2010. október 28. 17:53
    „Ha nem volna zsidó tanácsadó a törvényhozásban és cigány spekuláns akkor "Kánaán" lenne Magyarország.”
  • 7. meir 2010. október 28. 14:32
    „Vona es a tobbi Jobbikos oriasi gezerect csapva mutatta be a rosseb tudja hany pontokra reszletezett programjat a valasztasok alatt!!
    eddig hany pont,-(urambocsass)-hany al-pontocska valosult is meg??!!
    ahogy en tudom,azon kivul hogy odaulhettek az Allami Husosfazek kozelebe,kituno fizeteseket hazavive, SEMMI MAS!!!
    -es meg van kepuk hozongeni,jopofizni,a parlamentben ugymond a Magyar NEP neveben?? GYALAZATOSAN LESZEREPELTEK mind egytol-egyig!! a legfontosabb a Gaudi-nak es a Morvai-nak NEM az ehezo tizezrek sorsanak javitasa,hanem egy fereg kiszabaditasa akit sulyos Terror cselekmenyek elkovetesevel-elokeszuletevel vadolnak!!
    ezert kellet a parlamentbe kerulniuk okvetlenul??”
  • 6. meir 2010. október 28. 14:26
    „Tessek mar mondani hogy a valasztasok ota a Jobbik hany ujlakast juttatott a sokezer szerencsetlenreszere akik evente szazasaval fagynak meg!??
    Hanyat juttatott munkahelyekhez!? Hany csaladot ehezo gyerekekkel juttatott napi 3-szori BIZTOS etkezeshez??
    Na Kerem!!
    ERROL TESSEK INKABB beszamolni ill. ELSZAMOLNI!!
    ne csak orokosen a marhasagokrol!!!”
  • 5. lexi131 2010. október 28. 09:59
    „A jogról itt már szó sincs! Nem véletlenül mondott le a Fővárosi Bíróság Elnöke! Neki van vér a pucájában. Sokan követhetnék a példáját.”
  • 4. janika 2010. október 28. 06:43
    „Teljesen mindegy ki és hogyan veri a nyálát e rendszerben, ha nem képesek felfogni, hogy a népet kizárták a mindig érvényben lévő törvénnyel a igazság szolgáltatásból! Vagy nem ismerik azt, hogy a Tábla és a LB.-hez csak is(tolmács) ügyvéddel lehet fordulni jogi döntésért? Mi van, ha nincs ügyvéd aki kockáztatná a karrierjét, hisz a fúró még mindig jó eszköze e rendszerbnek! Tehát marad minden a régi jól bevált diktatórikus rendszer!”
  • 3. öszödiböszme 2010. október 27. 20:46
    „Imrus inkább nősüljél 10.-szer! Na az megy neked, meg a keresztényi eszmék!”
  • 2. gjozsi88 2010. október 27. 18:29
    „csak néhány a jogegyenlőségről!

    "Szakács Imre közölte: a javaslat meghatározza, hogy a Magyar Közlönyt elektronikus úton kell kiadni, melynek szövege hitelesnek tekintendő. "

    Értem...!
    A baj az, hogy olvasni nagyon nagy %-ban tud a társadalom, mig számitógéphez kerülni, azt használni még nem eléggé terjedt el, miközben a közlönyben foglaltak mindenki számára kötelezőek...!
    Itt nem arról kell beszélni, hogy mennyien nem olvasnak közlönyt..., az mindenkinek saját felelőssége..., de a hozzáférést gátolni az akarattal rendelkezők, de számitógépet nem ismerők számára...?
    Vagy a most gazdagabbá tett réteg jó pénzért hozzásegíti...?”
  • 1. quaestor 2010. október 27. 17:20
    „A 4. képen látható Volner úr nagyon gyorsan megőszült az első képen lévő Volner úrhoz viszonyítva :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Borkai lehet a MOB elnöke

Kamuti Jenő szerint Borkai Zsolt az egyetlen esélyes a MOB november 20-i elnökválasztásán. Tovább olvasom