Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | -1°C

Ki fizeti az emelt béreket?

Annak ellenére jelentős terheket – nagyvárosokban és a megyékben sok százmillió forintot – jelent az önkormányzatoknak a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetése, hogy a kormány külön alapot hoz létre támogatásukra.

illusztráció
A kormány idén és a következő években is odaadja az önkormányzatoknak az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremeléshez szükséges pénz minden forintját, s szakít azzal a gyakorlattal, hogy az állam a pluszfeladatokhoz nem biztosít elegendő fedezetet, emiatt azt a településeknek más tételek rovására kell kigazdálkodniuk – nyilatkozta Lamperth Mónika belügyminiszter júliusban a Kisalföldnek. A valóság azonban sok helyhatóság szerint mást mutat.
Az állam ebben az esztendőben ugyan valóban az utolsó fillérig megtérítette a béremelés költségeit az önkormányzatoknak, azonban a törvény által kötelezően kifizetendő 13. havi fizetésekről elfeledkezett, így azt valamennyi városnak és községnek magának kell kigazdálkodnia. Ez nem kis terhet jelent. Győrben például 287 millió forintról van szó. A megyei önkormányzatnak nettó 80 millió forintjába kerül, s ebben még nincs is bent legnagyobb intézménye – a kórház – háromezer dolgozójának pluszbére.

A negyedik elem

Jövőre a mostaninál bonyolultabb, az önkormányzatok számára kedvezőtlenebb metódust alkalmazna a kormány, s az elképzelést várhatóan az Országgyűlés is szentesíti a költségvetési törvény elfogadásakor. Eszerint a megemelt bérek fedezetét négy elem képezi: a normatív támogatások növekedése, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének 5-ről 10 százalékra emelése, a gépjárművek után fizetendő súlyadó egészének településeknél hagyása, valamint az iparűzésiadó-bevétel növekedése. Ha egy önkormányzatnál ezek a pluszforrások sem elegendők, akkor pályázhat egy két és fél milliárd forintos, felülről nyitott keretre (ezt nevezik a közigazgatási szakzsargonban bérhikikeretnek).
Győrben a közalkalmazotti fizetések megemelése jövőre 4,1 milliárd forintos kiadással jár, ami elviszi a 800 millió forintos iparűzésiadó-többletet, de valószínűleg még így is bérhiki-támogatásra szorul a város – tudtuk meg Zadravecz Margit pénzügyi irodavezetőtől. Fertődön 54 millió forintos pluszkiadásról van szó, amelyet várhatóan éppen hogy fedeznek a kormány által megszabott tételek – mondta el Kovacsics Jenőné, a polgármesteri hivatal pénzügyi vezetője.

A végkielégítésre lenne támogatás

Rácz Róbert, a mintegy ezerlakosú Börcs polgármestere sokakhoz hasonlóan a csodára vár. A kistelepülés ugyanis sem a súly-, sem az iparűzési adóból nem remélhet nagy pénzt, akkorát legalábbis nem, amennyiből a béremeléseket fedezni tudja. Börcsnek is a bérhiki marad az egyetlen mentsvár.
A megyei önkormányzatnak a közszféra fizetésemelése jövőre 1,1 milliárd forintjába kerül, amelyből 700 milliót kap meg állami normatívaként. A maradék csaknem 400 millió forint sorsa egyelőre kérdéses. Szakács Imre közgyűlési elnök elmondta: a megye – más települési önkormányzatokkal szemben – nem számolhat az adónemek emeléséből befolyt összegekkel, s állami pénzre is csak akkor pályázhat, ha leépítésre szánja el magát. „Ha a közszférából elbocsátanánk embereket, akkor a végkielégítések fedezésére kérhetnénk állami támogatást, de a fizetésemelésekre nem kapunk elég pénzt... Ha a kormány tartja magát elhatározásához, akkor nekünk intézményi fejlesztésekből kell megvonnunk pénzt a béreket rendezésére. Az ellátottak helyzete így rosszabbodni fog." Szakács – hasonlóan a polgármesterekhez – a bérhikikeretben bízik, amely felhozná az önkormányzatot a víz felszínére.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit kínál a karácsonyi PC piac?

Az idei karácsony előtt a gyártók komoly erőfeszítéseket tettek a PC piac… Tovább olvasom