Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Ki fizet a lakásmaffia áldozatainak?

Nincs olyan alap ma Magyarországon, amelyből a lakásmaffia károsultjait kárpótolnák. A jóhiszemű vevők, vagy azok, akik az ingatlanukat biztosítékként adták, csak a hosszú évekig tartó pereskedésekben reménykedhetnek.

Több média is foglalkozott annak az aszszonynak az esetével, aki jóhiszeműen és kellő körültekintéssel vásárolt több millió forintért egy budapesti lakást, s csak utóbb derült ki, hogy nem az igazi tulajdonostól, hanem egy csalótól. A híradások szerint az asszony a vásárlás előtt beszélt a társasház közös képviselőjével, látta a tulajdoni lapot, s az ügyvéd is mindent rendben talált. Csakhogy miután beköltözött, jelentkezett egy ember, s közölte: ő a tulajdonos. Pert indított az ingatlan kiürítéséért, amit jogerősen megnyert. Az asszonyt kilakoltatták.

Nincs rá alap

Mint azt a lakásmaffia áldozatait tömörítő Sorstársak Egyesületnél megtudtuk, a történet nem egyedi. Török Szabó Erzsébetnek, az egyesület elnökének tájékoztatása szerint ma Magyarországon nincs olyan pénzügyi alap, amelyből a lakásmaffia áldozatait kárpótolnák. Akkor sem, ha az illető vétlenül az utcára került.

Papp Gábor ügyvéd a fenti esetet nem kommentálta. Azzal kapcsolatban, hogy a hasonló helyzetben lévő jóhiszemű vevők miféle jogorvoslatban reménykedhetnek, elmondta: ha az illető egy csalótól vásárolta meg a mit sem sejtő igazi tulajdonos lakását, a jóhiszemű vevő a csalóval szemben – feltéve, hogy ismert a személyazonossága és a tartózkodási helye – peres úton érvényesítheti igényét. Ha a szélhámosról jogerős ítéletben bebizonyosodik, hogy bűncselekményt követett el, a károsult sértettként arra is kérheti a büntetőbíróságot, hogy kötelezze az okozott kár megtérítésére. Ha megvan a tettes... Ennek azonban előfeltétele, hogy ezt az igényét bejelentse a büntetőperben – mondta az ügyvéd.

Több mint 300 per

Papp Gábor ügyvéd hozzátette: mivel az ügyek különbözőek, így mindig csak az adott eset ismeretében lehet eldönteni, hogy milyen jogcímen indítható per.

Erre persze valójában csekély esély van. Egyszerre ugyanis számos feltételnek kellene teljesülnie. Elsősorban annak, hogy a csalónak legyen annyi pénze, amennyiből a károsultakat ki tudja fizetni. Gyakran a szélhámos kiléte is ismeretlen marad, ugyanis az igazi tulajdonos adatait felhasználva követi el a bűncselekményt, ennélfogva a tartózkodási helyét is nehéz kideríteni. Török Szabó Erzsébet tájékoztatása szerint az egyesület minden hozzá forduló károsultnak igyekszik jogi és erkölcsi segítséget nyújtani. Több mint 320 olyan polgári perről tud, ami annak nyomán indult, hogy a lakásmaffia megfosztotta a tulajdonosokat a lakásaiktól, illetve, hogy a jóhiszemű vevők milliókat fizettek ki egy csalónak. Tipikus, hogy valaki úgy találja az utcán magát, hogy egy adásvételi szerződésbe bújtatott kölcsönszerződés kezese volt, és hozzájárult ahhoz, hogy az ő ingatlana legyen a fedezet. Máskor idős emberek közüzemi tartozásának kifizetésére tesznek ígéretet, s lényegében ezen összeg fejében száll át az ingatlan tulajdonjoga a csalóra.

Évek is eltelhetnek

Strasser Tibor ügyvéd szavai szerint, mivel nincs két egyforma eset, nem lehet általánosságban beszélni a lakásmaffia áldozatainak jogorvoslati lehetőségeiről. Mint mondta, az a lényeg, hogy az okiratok aláírásakor mindenki kellő alapossággal járjon el, s a kezességvállalást is jól meg kell gondolni, még inkább egy ingatlannak a biztosítékként való nyújtását. Viszonylag egyszerű helyzet, amikor valakit fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vettek rá lakása eladására. Annak igazolása vagy cáfolata például, hogy a vevőként (lényegében kölcsönadóként szereplő) feltüntetett fél előre jelezte, hogy valójában meg akarja venni az ingatlant, azonban már időigényesebb és nehézkesebb. Nem beszélve arról, hogy egy per jogerős befejezéséig több év is eltelhet, így előfordulhat, hogy a fedezetként felajánlott lakás azért került végül a kölcsönadó tulajdonába, mert a vissza nem fizetett kölcsön értéke a kamatokkal együtt elérte a lakás árát, és azt elárverezték.

Török Szabó Erzsébet úgy véli, hogy a károsultak által indított perek nem jelentik a probléma igazi megoldását. Az államnak kellene létrehoznia egy olyan alapot, amelyből a jogsértetteket kárpótolnák. Az ideális az lenne, ha a hatóságok – így például a földhivatal – elejét tudnák venni a problémának. Hamarosan javaslatot terjesztenek a parlament lakásmaffia-ellenes bizottsága elé, amelyben azt ajánlják: az adásvételi szerződést előzze meg egy előszerződés, amit el kell juttatni a földhivatalba, s miután a földhivatal megkapta a tulajdonostól a visszaigazolást, csak ezt követően lehessen megkötni a tényleges adásvételi szerződést.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jó megvilágítás titka

Fények segítségével teljesen megváltoztatható a lakás hangulata. A rosszul megválasztott… Tovább olvasom