Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

KGB-börtönként is működött a fegyház

A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön 1945 és 1948 között szovjet fennhatóság alatt állt, az oroszok állambiztonsági szolgálata börtöneként működött, nem is dolgozhattak ott magyarok. 1956 októberében pedig halálos áldozatokkal járó zendülés tört ki a falak között.
– A sopronkőhidai fegyintézetet 1886. november elsején adták át rendeltetésének. A 30-as években szigorított dologházként, majd 1944 közepétől-őszétől – a budapesti Margit körúti fegyház lebombázása után – katonai börtönként működött – vázolta a fegyintézet történetét dr. Pantali Zoltán ezredes, a fegyintézet parancsnoka. – Falai között egykori miniszterelnökök – Esterházy Móric, Kállay Miklós és Lakatos Géza – raboskodtak, s itt őrizték Mindszenty bíborost vagy éppen Jávor Pált, az akkori Nemzeti Színház vezető színészét, aki zsidókat bújtatott.
– 1945-ben egészen új fejezet nyílott Sopronkőhida történetében – folytatta a parancsnok. – A szovjet csapatok bevonulása előtt kiürítették a börtönt, s az irattár is a tűz martalékává vált. A foglyokat gyalog vitték Nyugat felé. Egy részüket közben – pont a közbűntényeseket – elengedték, a politikaiakat viszont egész Németországig hajszolták. A szovjet csapatokat üres börtönépület fogadta. Az oroszok először berendelték a börtön személyzetét, kitakaríttatták velük a tömböket, majd szélnek eresztették a dolgozókat. Ezt követően a szovjetek – helyesebben mondva a szövetségesek ellenőrző bizottsága – fennhatósága alá helyezték az épületegyüttest. A börtönt, az időközben kiüríttetett lakótelepet, továbbá a sopronpusztai és a jánospusztai területeken felhúzott barakkokat először hadifogolytáborrá, majd egy az egyben a badeni hadbíróság börtönévé, egyszersmind a szovjet állambiztonsági fegyintézetté alakították át. A szövetségesek a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék mellett több katonai bíróságot is felállítottak, így a Bécs melletti badenit is, amelynek elítéltjeit Sopronkőhidára, a KGB által felügyelt börtönbe hozták. Zömében németeket tartottak itt fogva, de akadtak szép számmal osztrák, magyar, horvát, szlovák és olasz rabok is. Úgy tudjuk, itt őrizték Sztálin egyik németekhez átállt tábornoka, Vlaszov oroszok ellen harcolt szovjet hadifogoly-hadtestének maradványcsoportjait is. Egyes vélekedések szerint összesen 18 ezer, mások szerint legalább 22–25 ezer fogoly lehetett azokban az időkben a sopronkőhidai táborban.
Hogy pontosan hány embert tartottak fogva, azt nem lehet tudni: valamennyi dokumentumot magukkal vittek a szovjetek, így semmi, de semmi írásos nyoma nincs annak, hogy Sopronkőhida története ezekben az években szorosan összefonódott a KGB-vel.
Visszaemlékezések viszont arról is szólnak, hogy kivégzések is történtek, amelyeket a Tómalom közelében hajtottak végre. A halottakat közös sírba, a rabtemetőben helyezték el. Abban az időszakban maga a „kőhidai börtön” a Táncsics utcai 48-as laktanyának egy részében működött.
– Természetesen az elmúlt évtizedek alatt sok hazai és külföldi megkeresés érkezett hozzánk, mi történt hozzátartozójukkal a sopronkőhidai KGB-börtönben – tette hozzá dr. Pantali Zoltán parancsnok. – Sajnos, senkinek nem tudtunk érdemi információval szolgálni, csak annyit, hogy a Sopronkőhidáról származó dokumentumokat – az akkori KGB-iratokkal együtt – nagy valószínűséggel a moszkvai ljubljankai börtönben őrzik. Egyik magyar érdeklődő vette a fáradságot, s felkutatta a szovjet levéltárakat. Kitartó munkája eredményt hozott: megtudta, nagypapája elhunyt, a börtönorvos boncolási jegyzőkönyve szerint „szívelégtelenségben”...
Sopronkőhidát és környékét az oroszok 1948. január 22-ig használták börtöntábornak. A magyar büntetés-végrehajtás 1951-ig vette ismét birtokába a fegyintézetet, majd mondván, túl közel a nyugati határ, bezáratták a börtönt, a textilüzem viszont fennmaradt. A fegyintézet 1955-től látja el újra folyamatosan feladatát.
– Mint 1945-ben, úgy 1956 októberében is elpusztult az irattár – eleveníti fel a börtön 56-os októberi eseményeit a parancsnok.
A forradalom idején Sopronban megalakult nemzeti bizottságnak arra is volt gondja, hogy felülvizsgálja sopronkőhidai foglyok ítéletét. Ebben a bizottságban ügyész, bíró, rendőr és büntetés-végrehajtó is helyet kapott. A tényszerű megállapítás szerint az ezerkétszáz közbűntényes fogva tartott között nem érte el a tízet azok száma, akik politikai elítéltként kerültek börtönbe.
Pk kiszabadultak, a börtönben viszont nem sokkal később zendülés tört ki: elfoglalták a zárkaépületet, s túszul ejtették a parancsnokot és néhány fegyőrt is. Érdekesség, hogy pont az életfogytiglan börtönbüntetésre ítéltek védték meg a parancsnokot és a személyzetet a lincseléstől. A zendülők a nyugati kapun ki is akartak törni, de eléjük lőttek, hárman a gellert kapott lövedékektől halálos sérülést kaptak. Aztán a határőrséggel megerősített rendfenntartók helyreállították a nyugalmat: a túszul ejtett parancsnok és társai sértetlenül kiszabadultak.
– A sopronkőhidai fegyintézet nem őrzött 56 után politikai elítélteket, mégis van közünk a forradalomhoz. Rabtemetőnkben hantolták el az annak idején Győrben kivégzett 56-os mártírokat, akiknek tiszteletére (az exhumálás után) ma már emlékmű és kopjafák sora áll a helyszínen – zárta dr. Pantali Zoltán ezredes, börtönparancsnok.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kényelmes cipők diadala

A lábbelik piacán egyre nagyobb teret hódítanak azok a cipők, amelyekben járni is lehet, méghozzá… Tovább olvasom