Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 24°C Még több cikk.

Kevesen döntik önként a tőkét

Bortúltermelési válsággal küzd az unió, amit szőlőkivágásokkal oldanának meg. Hazánkban ötezer hektárt kellene felszámolni, amiért a termelők támogatást kapnának. A csongrádi borvidék termelőinek nagy része elutasítja a lehetőséget, ötven hektárt azonban már ki is vágtak.
Szőlőtőkék a csongrádi kiskertekben. A termelők nagy része elutasítja a kivágás után járó támogatást Fotó: Karnok Csaba
Évek óta komoly válsággal küzd az európai borpiac, benne a hazai is: túl sok bort állítanak elő a szőlősgazdák, ami erősen lenyomja az árakat, a bormennyiség jelentős részén azonban így sem tudnak túladni. Az unió ezért úgy döntött, négyszázezer hektárnyi szőlőtől öt év alatt meg kell szabadulni.

A jogszabálytervezet szerint Magyarországnak ötezer hektárt kell kivágatni. A jelentkező gazdák a jó minőségű, nagy terméshozamú tőkék felszámolásáért hektáronként legfeljebb nyolcezer eurót – közel két és fél millió forintot – kapnának. Megszüntetnék a felesleg eltüntetésére kitalált szükségmegoldás, a lepárlás eddigi támogatását is.

A 2100 hektáros Csongrád megyei borvidék négy termelési körzete közül az évi bormennyiség negyven százalékát adó csongrádi a legnagyobb. Pálfi György, a térségben az egyik legtöbb termelőt összefogó felvásárló- és borelőállító cég, a Csongrádbor Kft. ügyvezetője szerint a tőkekivágások szempontjából kulcsfontosságú lesz az idei szüret. Ha jó eredményt érnek el a termelők, megtorpanhat az érdeklődés a fizetett szőlőirtás iránt. A vezető becslése szerint jelenleg a velük kapcsolatban álló gazdák 10-12 százaléka hajlik az uniós megoldás elfogadására.

Elmondta: az elmúlt években ugyan maguk is jelentős készletet
Ritkított a fagy

Takács Ferenc sóshalmi borász szerint is aggasztó a szőlősgazdák helyzete, de más okból. A körzetben ugyanis az elmúlt öt év fagykárai már „elvégezték" a szőlőritkítást. A borász így viszonylag könnyen túl tud adni áruján, hiszen az utóbbi öt év termésátlaga a megelőző időszaknak csak a negyven százaléka lett. Takács nem is gondolkodik az uniós ajánlaton, inkább ápolgatná ültetvényét, javítaná fajtaszerkezetét, minőségét. – Nekünk ez a megélhetésünk: ha eladjuk magunk alól a lovat, hiába van lószerszámunk, nem tudunk lovagolni, az állunk meg fölkopik – utalt képletesen a helyzetre, ami a szőlőkivágások miatt előállhat. 
halmoztak fel, de mára nagyobb részén már sikerült túladniuk.

A számos szakmai díjjal kitüntetett ásotthalmi borász, Somodi Sándor szerint a mórahalmi körzetben csak azok vágják ki a tőkéket, akik a rendkívül alacsony áron eladható borszőlőként értékesítették eddig termésüket, vagy túl idősek, a családi birtokot pedig nincs, aki tovább gondozza. A hét hektáron gazdálkodó Somodi fejében meg sem fordult a kivágás. Átlagosan évi 20-25 ezer palack borából mostanában már kevés marad a pincében a következő évre.

A pusztamérgesi körzet egyik legnagyobb integrátorcégének, a Berla Kft.-nek a vezetője kissé drámaibbnak látja a helyzetet. Géczi Lajos szerint a 290 hektáros szőlőtermő területből már ötven hektárt ki is vágtak, az unió ezekért az ültetvényekért átlagosan nyolcszázezer-egymillió forintot ígért az ajánlatot elfogadó termelőknek.

Az alacsony termésátlaggal közepes minőségi borokat és asztali tájborokat előállító gazdák közül egyre többen érdeklődnek a lehetőség iránt, ugyanis a nyomott árak és az eladhatatlan áru miatt menekülnének a szőlőtől. Géczi szerint, ha elfogadják az uniós ajánlatot, nyolc-tíz éves tiszta nyereséget kaphatnak meg egyben – de birtokukon többé sohasem telepíthetnek szőlőt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem lesz esküvő

Janet Jackson és kedvese, Jermaine Dupri mégsem áll oltár elé. Részletek itt >> Tovább olvasom