Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 2°C

Kevesebb közgazdász kell, magasabb fizetésért

A Közgazdászhallgatók Nemzetközi Egyesületének országos felméréséből kiderül, hogy a fiatalok továbbra is a marketing, az értékesítés, a pénzügy és a számvitel területeit tartják a legvonzóbbnak. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti eltérés miatt azonban pályakezdők ezrei maradhatnak állás nélkül.
A felsőoktatásban tanulóknak szinte fogalmuk sincs a munkaerőpiac pillanatnyi helyzetéről, és nemcsak az egyetemi szakosodás tűnik hiábavalóan következetlennek, hanem már az egyetem kiválasztása sem követi a munkaerőpiac igényeit.

A diplomások munkaerőiaca ma már egy relatív versenypiachoz hasonlítható, ahol nem az a kérdés, hogy az állást kereső diplomás milyen abszolút képességekkel nyit be az ajtón, hanem az, hogy mennyivel jobb a másik jelentkezőnél.
Az elmúlt években a felsőoktatásba és onnan a munkaerőpiacra belépett felsőfokú végzettségű fiatalok számának növekedése a diplomások „túltermelését" vonta maga után, ami egyrészt elhelyezkedési problémákat, másrészt fizetéseik relatív csökkenését eredményezte.

Egy 1999-ben és 2000-ben készült, fiatal diplomások életpályáját vizsgáló adatfelvétel (Társadalmi Riport 2002. BKÁE FIDÉV kutatása) markáns tendenciák megrajzolását ugyan nem tette lehetővé, ám érdekes összefüggésekre már rá tudott mutatni.
A foglalkoztatottak aránya mindkét évben elérte a négyötöd részt, de még mindig 6 százalék volt a pályakezdő munkanélküliek aránya. Az iskolákban tovább „bentmaradók" – tehát az alapképzés után még tanulmányaikat folytatók – hányada nyolcról kilenc százalékra nőtt, az egyéb inaktívak aránya viszont hatról három százalékra esett vissza.

Általánosságban elmondható, hogy a művészeti, a bölcsész, valamint az orvostudományi szakképzettséggel rendelkezők alkalmazása emelkedett az átlagosnál nagyobb arányban. 1999-hez képest viszont majdnem két százalékkal emelkedett az agrárvégzettségű munkanélküliek aránya.
Szakcsoportok és szintek szerinti bontásban a foglalkoztatottság alakulásának sorrendje 1999-ben: első helyen állt a közgazdasági egyetemi, aztán a jogi és szociális igazgatási egyetemi, majd pedig az informatikai főiskolai, az egészségügyi főiskolai, a műszaki főiskolai, az egészségügyi egyetemi, a tanító és óvodapedagógusi, végül a műszaki egyetemi következett.

Az előző évhez képest 2000-ben leginkább az egészségügyi főiskolai szakcsoport lépett előre (4 és fél százalékkal), a műszaki egyetemi pedig majdnem négy százalékkal araszolt felfelé, miközben ugyanennyivel csökkent a foglalkoztatás a közgazdasági egyetemi szakcsoportban. A rangsor végén álló informatikai egyetemi, az idegen nyelvi főiskolai, az agrár főiskolai és a természettudományi egyetemi szakcsoportok foglalkoztatottsági értékének relatív aránya lényegében nem változott, igaz, az egyetemet végzett bölcsészek 6, a természettudományi bölcsészeké pedig 13 százalékponttal magasabb értékkel bírt 2000-ben.

Az átlagos havi nettó kereset a vizsgált időszakban 18 százalékkal, azaz 56 ezer forintról 65 ezerre nőtt, de tekintettel a fogyasztói árak alakulására a reálkereset mindenképpen növekedett. Az átlagosnál magasabb emelkedés csak a természettudományi és a társadalomtudományi szakképzettségőeknél volt megfigyelhető, nagyjából 25 százaléknyi, a bölcsészek viszont reálértékben hat százalékkal kaptak csak többet az átlagnál. Az orvosok fizetése is jóval alulmúlta a megállapított átlagot, az ő fizetésük is csak 13 százalékkal emelkedett.

A szakcsoportok és a szintek között jelentősek voltak a keresetnövekedési eltérések. A főiskolai informatikai, az egyetemi természettudományi, valamint az egyetemi és főiskolai közgazdasági végzettséggel piacra lépők jól jártak, nekik az átlagnál jóval nagyobb arányban, 35 százalék körüli értékkel nőtt a jövedelmük.
A friss diplomások a különböző ágazatokba a két vizsgált évben nagyjából ugyanolyan arányban kerültek be, bár 1999-hez képest kissé csökkent az iparban, a banki és biztosítási szférában elhelyezkedők száma, valamenynyit pedig nőtt a közigazgatásban és az oktatásban foglalkoztatottak aránya.

Tíz évvel a rendszerváltás után megállapítható, hogy a pályakezdők helyzete sokkal nehezebb lett. Megváltozott a munkaerő iránti kereslet szerkezete, és az életet friss diplomával elkezdőkre váró ajánlatok aránya is egyre visszafogottabb.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Írja meg!

Körzérdekű híre, vagy jó ötlete, szabadidős programajánlata van? Olyan rendkívüli esemény… Tovább olvasom