Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Keserűek a magyar méztermelők

Aranyló színű, jó minőségű az idei méztermés, mégis rossz évük van a méhészeknek.
A szorgos kis rovarok kevesebb virágport tudtak összegyűjteni, mint tavaly. Emellett az árak és a kereslet is csökkent, mert nagy a harc a mézpiacon. Az idei időjárás nem kedvezett a méhlegeltetésnek. Épp akácvirágzás kezdetekor köszöntöttek be esős napok. Így kevesebb méz lett, de jó minőségű, tudtuk meg Erdélyi Tibor méhésztől. Azt hihetnénk, hogy ez a tény növelte az átvételi árakat, de azok csaknem a tavalyi felére csökkentek.

Jobb, ha a méhész maga értékesíti termését, de ez nem mindenkinek jelenthet megoldást. A magyar méz iránt pedig azért nem nő a kereslet, mert az olcsóbb áru feljavítására használják, máshonnan származó mézekkel keverik össze. A ménfőcsanaki gazda szerint ez felháborító.

Elmondta, hogy országos egyesületük 14, az unión belüli boltok polcairól levett, magyar méznek feltüntetett mintát vizsgált meg, de csak egyről derült ki, hogy valóban az. Ennél is nagyobb gondot jelent azonban szerinte, hogy a kis kaptárbogár megjelent Európában. Csak idő kérdése, mikor terjed át vidékünkre az élősködő, ami ellen nem lehet védekezni.

– Szinte vigyázzállásban kell őrködni a kaptár mellett, annyi mindenre kell figyelni a termés érdekében. De az igazán szomorú az, hogy az uniós mézet olcsóbb, rosszabb minőségűvel „hígítják". Úgy tudom, emiatt több tagállam méhészei akarnak tüntetni Brüsszelben – nyilatkozta Karsai Tibor, a Kisalföldi Méhészek Egyesületének elnöke. Elmondta, hogy egy-egy méhcsalád a tavalyi 35 kiló helyett átlagosan 20 kiló mézet gyűjtött. Megyénkben az össztermést 1200–1500 tonnára becsüli.

Az alacsony átvételi árak miatt szerinte a belső piacra érdemes koncentrálni. Úgy véli, bizakodásra adhat okot, hogy az elmúlt évtizedekben megháromszorozódott hazánkban az egy főre jutó mézfogyasztás. Ezért is hiszi azt, hogy a nehezebb időket is átélt méhészek nem hagynak fel foglalatosságukkal, számuk, ami jelenleg a Kisalföldön eléri a 700-at, nem csökken.

Takács József is csak kora miatt adta el méhcsaládjait, de szerinte a méhészek nehéz helyzetét jelzi, hogy sokáig nem akadt rájuk vevő. Tapasztalatai szerint is csak akkor tud boldogulni a termelő, ha maga értékesíti a mézet, piacra viszi azt, mert ott a dupláját kaphatja annak, amit a felvásárló kínál. Fábián György pedig a rajzásproblémákról beszélt és arról, hogy az uniót elöntötte az argentin és a kínai méz. Úgy véli, a méhészeknek ugyanaz a problémájuk, mint más mezőgazdasági termelőknek, például a baromfit, a disznót tartóknak: az erősödő piaci verseny.

De nem panaszkodik, a méhlegeltetést jövőre is folytatja.
Országosan 15.000 tonnánál is kevesebb méz termett az idén a tavalyi 20.000 tonna után. A jó minőségű akác- és hársmézet 25 országba szállítják a magyar termelők. Az importőrök azt gyengébb minőségű méz feljavítására használják. Ez ellen csak úgy tudnának védekezni a magyar méztermelők, ha egységes kiszereléssel ajánlanák eladásra terméküket. A szakemberek szerint ugyanis rontja árérvényesítő pozíciójukat, hogy a mézet közvetve, felvásárlókon keresztül értékesítik. A kilónkénti felvásárlási ár akácméznél 800 forintról 500, a vegyes virágméznél 600-ról 300 körülire csökkent.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ünnepi szokások és játékok

Tovább olvasom