Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Kertész Imre a pápai templomban

Családjáról, írói hitvallásáról, a Sorstalanság sorsáról, regényéből készülő filmről beszélt hétfőn Kertész Imre Pápán, aki a református kollégium meghívására érkezett a városba. A népes diáksereg zsoltárral köszöntötte, az együttlét végén tiszteletbeli kollégistává fogadta a Nobel-díjas írót, aki először gyermekkorát idézte fel.
A világhírű írót és feleségét egy ősi református zsoltárral köszöntötték.
– Egy olyan budapesti zsidó családban nőttem fel, ahol már nem tartották a vallásukat. Nagyapám péntekenként még gyertyát gyújtott, de apámnál ez már elmaradt. Négy- vagy ötéves lehettem, mikor elváltak a szüleim. Azután intézetben nevelkedtem egészen elsős gimnazista koromig. A zsidótörvények miatt mindig jelest kellett produkálnom, hogy benn maradhassak. Megjegyzem, egy olyan, külön felállított „b" osztályba jártam, ahol minden diák zsidó volt. Ezek az idők sok mindent meghatároztak az életemben – mesélte tegnap a pápai református kollégium diákjainak Kertész Imre, a Sorstalanság szerzője.

Egy hajdani diákcsíny felidézése után Kertész Imre Nobel-díjas regénye, a Sorstalanság sorsáról beszélt hallgatóinak. Elmondta, hogy az első kiadónál, a Magvetőnél (most ők adják ki a műveit), ahová akkoriban elvitte kéziratát, mindenféle ürüggyel elhárították, mert „a mű nyelvezetében, egész habitusában, amit hivatalos nyelven akkor úgy hívtak, »keserű«, megérezték a »robbanóanyagot«". A Szépirodalminál aztán két támogató lektori jelentést kapott, így először ez a kiadó vállalta a Sorstalanságot.

 A fiú nevét még titkolják 

Hétfőn  kezdődött a Sorstalanság című film forgatása Budapesten. A regényt Koltai Lajos operatőr rendezésében viszik filmre. A 2,5 milliárd forintos költségvetésű Sorstalanság magyar–angol–német koprodukcióban készül.

A Sorstalanság operatőre Pados Gyula, a zenét Ennio Morricone komponálja. A díszleteket Lázár Tibor, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte.

A film főbb szerepeiben Haumann Péter, Bán János, Dimény Áron, Rajhona Ádám, Schell Judit is látható lesz, összesen több mint száz művész kapott szerepet a filmben. A főszerepet – Köves Györgyöt – alakító fiatal fiú nevét a stáb, a gyermek és a család nyugalma érdekében továbbra sem akarja nyilvánosságra hozni.
Sorstalanság: totális diktatúra

Kertész Imre szólt arról is, hogy regényében elsősorban a totális diktatúrát, annak „élményét és tapasztalatát" akarta ábrázolni. Vagyis azt, hogy miként lehet a tömegekkel bánni, mivé lesz az ember a totális diktatúra fogaskerekei között.

– Mondhatnám úgy is, hogy a sorstalanság állapota érdekelt, amikor az embertől elveszik saját elhatározásainak rendjét, megbélyegzik valamivel, amihez neki belül semmi köze nincs. Kénytelen átélni egy olyan életet, ami nem az övé, nem az ő elhatározásaiból ered a sorsa, hanem az történik, amit a diktatúra rámér. Ezt az állapotot akartam ábrázolni regényemben. Nem a holokausztot egészében, hanem a sorstalanságot, azt, hogy mit tesz az egyénnel, a személyiséggel az önkény. Ezt egy író barátom, aki megértette a szándékomat, úgy fogalmazta meg, hogy én minden totális rendszerben az Auschwitz felé vezető utat látom.

„ Irigység, rosszakarat mindig is volt"

A Kisalföld érdeklődésére, hogy miként viszonyul azokhoz a véleményekhez, bírálatokhoz, amelyekkel a Nobel-díj óta személyét illetik, Kertész Imre így nyilatkozott:

– Lehetnék nagyon megsértve, de nem vagyok. Elsősorban azért, mert a szélsőjobboldalt nem tekintem a nemzet szavának. Hangoskodnak, egyébként meg tőlük elvonatkoztatva: irigység, rosszakarat mindig is volt, amióta világ a világ. Ahány Nobel-díjas írót megkérdez, mind elmondja, hogy bánnak vele hazájában. Stockholmban hallottam, hogy annak idején például Szent-Györgyi Albertről egy vagon levél érkezett Magyarországról. Humbugnak nevezték a C-vitamint, a tudóst pedig egyszerűen szélhámosnak. Ez így működik. A legfrissebb irodalmi Nobel-díjas dél-afrikai, aki jelesül Ausztráliában él. Már azt harsogják róla, hogy miért nem él hazájában, vagyis nem jó dél-afrikai.

Nem vesz részt a forgatáson

Hogy mennyire vesz részt a most elkezdődött, regényéből készülő, Sorstalanság című film forgatásán, arról Kertész Imre elmondta: a film a rendező műfaja, ahhoz ő nem ért.
– A forgatókönyv és a regényírás között óriási a különbség. A regénynél egy világot teremtek a szavakból, a mondatokból.

A regény egy univerzum, egy teljes világ. A forgatókönyvben pedig képeket írok a rendező számára. Itt teremtésről szó sincs. A rendezőnek adok egy szöveget, amelyből a színészek, a zene, a képek segítségével megteremtheti a saját világát. Nem veszek részt a forgatáson, rábízom Koltai Lajos barátomra, akinek a víziójában nagyon megbízom, és semmivel sem akarom befolyásolni.

„ Nem személy, nem tárgy"

Arra a kérdésre, hogy mit jelent az író számára ez a szó: Isten, a Nobel-díjas úgy fogalmazott, hogy erről egy templomban különösen nehéz beszélni.

– Azt gondolom, hogy van Isten, de azt is, hogy nincs. Vagyis: az a helyes, ha úgy élünk, mintha lenne, de azzal a tudattal, hogy magát Istent meg nem ismerhetjük. Egészen élesen így fogalmaznék: Isten grammatikai probléma. Nem személy, nem tárgy, nem a képeken, szobrokon ábrázolt szakállas öregúr. Isten van, csak meg kell keresni, akár önmagunkban.

„ A művészetnek nem feladata az ítélkezés: az a bíróság és Isten dolga. Az írónak ábrázolnia kell a pillanatot, az embereket, a lélek útját, ábrázolni és nem moralizálni kell."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jogi tanácsadás

Győr. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat holnap délután három órától ingyenes jogi tanácsadást… Tovább olvasom