Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Kertész cáfolja a plágiumvádat

Kertész Imre író saját nevén mutatta be barátja vígjátékát. Ezzel a címmel közölt tényfeltáró riportot a Soproni Ász című hetilap. A Kisalföld megkeresésére a Nobel-díjas alkotó határozottan cáfolta a vádakat.

A Nobel-díjas író szerint a történetből egy szó sem igaz.
Az írás szerint Kertész barátja „a szintén tollforgató Bán Pál volt, aki 1956-ban – október 25-én – útlevéllel hagyta el az országot. A passzus lejárta – 1959 – után nyilvánították disszidenssé Bán Pált, akinek itthon kéziratban maradt, Csacsifogat című vígjátékát nem sokkal ezután Kertész Imre nevén mutatta be három színtársulat is, összesen több mint két és fél ezerszer". Bán Pál – ahogy a riportban nyilatkozott – „már el is felejtette volna az ügyet, ha nem szerez tudomást arról, hogy Kertész Imre egy tévéműsorban kijelentette: a Csacsifogat színpadi sikereinek – a jogdíjaknak – köszönhetően anyagi gondok nélkül írhatta meg a Sorstalanság című regényét, amiért megkapta az idei irodalmi Nobel-díjat".

Lapunk az állítással kapcsolatban faxot juttatott el Kertész Imre német ügynökségének címére. Az író képviselőjén keresztül közölte lapunkkal: „Ez egy nagyon régi történet, amiből semmi sem igaz. Mást ezzel kapcsolatban nem kíván mondani". A Csacsifogat című darab bemutatóját a közeljövőben tervezte a fővárosi Mikroszkóp Színpad, tudtuk meg Sas József igazgatótól.

A Kisalföld érdeklődésére a Mikroszkóp Színpad direktora elmondta: nosztalgiából ragaszkodik a számára kedves darabhoz, hiszen a kecskeméti Katona József Színház tagjaként többször játszották. A Mikroszkóp művészeti titkára tárgyalt a szerzői joggal kapcsolatban, de az igazgató szerint a „Szerzői Jogvédő Hivatal (sic!) egyelőre nem tartotta időszerűnek a bemutatót". Megkérdeztük a jogutód, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda jogi illetékesét, aki úgy nyilatkozott, hogy drámai, színpadi művek engedélyezésével, tiltásával kapcsolatban semmiféle jogosultsága nincs az irodának. Erre közvetlenül a szerző vagy képviselője, a kiadó adhat hozzájárulást.

„ Ez egy jelentéktelen vígjáték"

Morcsányi Géza, a Kertész-életművet kiadó Magvető Könyvkiadó igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy tudomása szerint a szerző nem járult hozzá a színmű bemutatásához, újrakiadásához sem. Mondván: ezt a jelentéktelen vígjátékot nem tekinti az életmű részének, hanem egy olyan írásnak, ami hajdani nehéz helyzetében számára megélhetést biztosított.

Kultusztárca, Írószövetség: no comment
A sajátos üggyel kapcsolatban szerettük volna megtudni Görgey Gábor miniszter véleményét is, aki évekkel ezelőtt írótársként sajátos tévéportrét készített Kertész Imréről. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóilletékese szerint „nem tartják ésszerűnek és logikusnak a nyilatkozatot". Az írószövetségben sem kívánták kommentálni a riport állításait. Annyi bizonyos: a Csacsifogat című színdarab egyik lexikonban sem szerepel Kertész Imre bibliográfiájában.

Közismert: A Csacsifogat színházi példányából természetesen Győrött is találtunk egyet.

A disszidens művét nem mutatják be...

A nevezetes vígjáték megírásának körülményeiről Bán Pál úgy nyilatkozott a Soproni Ászban megjelent riportban, hogy 1955–56 fordulóján fogott hozzá Gordon Zsuzsa színésznő kérésére és ösztönzésére. Bán Pál érvényes útlevéllel Berlinbe utazott és úgy döntött: körülnéz a nyugati világban, ahol kint ragadt.

Pár év múlva, 1959-ben levelet kapott Kertész Imrétől, amelyben az író elpanaszolta, hogy feleségével mérhetetlen nyomorban él. A magyarországi barát soraiból kiderült: egy jó ötlettel rendelkező tanácsadója, Kapornai József azt javasolta Kertész Imrének, hogy kérje el a Csacsifogat című darabot, amelyben véleménye szerint komoly anyagi siker rejlik. Bán Pál neve alatt, mivel „disszidált", úgysem lehet bemutatni, Kertészt szerzőként megnevezni viszont nem látszott problematikusnak. A szervező arra gondolt, hogy a befolyó jogdíjakból Kertész támogatni fogja Bán szüleit is.

Meglepő utóirat
„ A levélnek ez a része győzött meg arról, hogy kérésének eleget kell tennem. Kertész nyomorog, segítek rajta, és a szüleimnek is segítek a jogdíjakkal. Volt a levélnek azonban folytatása is. Mégpedig: Kertész kifejtette, hogy mindenkinek megrázó csalódást okoztam hazám hűtlen elhagyásával, de elsősorban neki, aki magatartásomban egy eddig ismeretlen, rossz karakter mozgatóerejét véli felfedezni. Lehet, ezeket a sorokat óvatosságból írta, a cenzúra miatt. Nem tudom" – nyilatkozta a riportban Bán Pál, aki néhány héttel később válaszában közölte Kertész Imrével, hogy a Csacsifogatot mégsem engedi bemutatni. A szervező Bán Pál beleegyező válaszára várt, és sürgette Kertészt, aki végül is közölte vele, hogy az engedélyt megkapta, és a családdal is megállapodott a jogdíjról. Minderről és a darab bemutatásáról Bán Pál csak évekkel később értesült.

Többször elutasított kérések
A darab főszerepét Bán Pál Gordon Zsuzsának írta. A művésznő a soproni hetilapban úgy nyilatkozott, hogy Bán soha nem akarta bántani Kertész Imrét, de mikor megtudta, hogy az egyik budapesti színház be akarja mutatni a Csacsifogatot, mint a nagy Nobel-díjas író remekművét, akkor gondolta, hogy tisztázza a helyzetet. Kapornai József is megszólalt a riportban. Elmondta: Kertész Imrének úgy adott megbízást, hogy befejezi a darabot, és akkor mutatják be, ha Bán Pállal rendezik a jogviszonyt. Utána írt is Bánnak, aki kereken elutasította, hogy Kertész befejezze a darabot, és a bemutatásától is elzárkózott. Kapornai József elmondása szerint őt Kertész Imre úgy tájékoztatta, hogy Bán Pállal felvette a kapcsolatot, és minden rendben, mehet a Csacsifogat, ami nagyon népszerű, sokat játszott színmű lett.

A radírgumi mégsem működött

Többszöri próbálkozás után Bán Pál 1964-ben hétnapos beutazó vízumot kapott Magyarországra. A Fészek Klubban összefutott Gobbi Hildával, „aki Kertészt agyba-főbe dicsérte", aztán mikor megtudta a Bán Pál-féle változatot, nagyon megdöbbent. Bán visszautazott Németországba, ahol ahogy fogalmazott: „Számtalan elfoglaltságom volt, Kertészt és társait a Csacsifogattal együtt kitaszítottam az emlékezetemből...
A radírgumi nem működött tökéletesen. Nemrégiben megtudtam, hogy Kertész egy televíziós műsorban eldicsekedett ifjúkori színpadi sikerével, a Csacsifogattal. Elmondta, hogy a darab jogdíjának köszönhető, hogy nyugodt körülmények között, anyagi gondok nélkül írhatta meg a Sorstalanság című regényét. Soha nem jártam volna el Kertész ellen, ha nem fedezem fel nyilatkozataiban teljes gátlástalanságát. Úgy érzem, felkavarta a múlt piszkát, de én ma már nem akarok se elnéző, se nagyvonalú, se feledékeny lenni. Ehhez nem is lenne jogom."
Molnár Gál Péter, a neves színikritikus egy korábbi írásában így vélekedett: „S akkor még nem beszéltünk Kertész Imréről – a Sorstalanság és más komor remekművek szerzőjéről –, akinek Csacsifogat vagy Doktorkisasszony című bohózata talán a Nobel-díjat is elnyerte volna."

Kapcsolódó cikkek >>
Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat

Kertész fényéből mindenkinek jut
Kertész Imre: szembe kell nézni a holokauszttal
Kertész Imre hazalátogat

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra színházi előadások az MTV-n

Mintegy ötéves szünet után decembertől élőben is közvetít színházi előadásokat a Magyar Televízió. Tovább olvasom