Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

Kerekasztal megbeszélés az uniós államok szerepéről

Mindazoknak, akik egységes európai modellt szeretnének felállítani, nehéz dolguk van. Az egyes tagállamokban más-más közigazgatási és szociális hálók működnek, nem is beszélve a munka világáról és a kulturális különbségekről. Mégis gyakran hasonlítják az uniót az Egyesült Államokhoz, illetve az új gazdasági erőhatalomhoz, Kínához.
Mindazoknak, akik egységes európai modellt szeretnének felállítani, nehéz dolguk van. Az egyes tagállamokban más-más közigazgatási és szociális hálók működnek, nem is beszélve a munka világáról és a kulturális különbségekről. Mégis gyakran hasonlítják az uniót az Egyesült Államokhoz, illetve az új gazdasági erőhatalomhoz, Kínához. Az unióban valamivel nagyobb az állam szerepe, mint például Amerikában. Az emberek többet várnak a közszolgáltatásoktól és elégedetlenek, látványosan elégedetlenek, ha nem kapják meg. Ez a modell drága és láthatóan versenyképtelen. Az unió persze szeretne javítani a versenyképességén.

Szociológusok, közgazdászok és politikusok vettek részt azon a kerekasztal megbeszélésen, amelynek a házigazdája az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter volt, a budapesti Kossuth Klubban.

- Hadd utaljak az úgynevezett Lisszaboni programra, amelyik azt tűzte ki célul, hogy Európa megveri az Egyesült Államokat termelékenységben tíz év alatt – mondta Bod Péter Ákos közgazdász. Meg kell mondani, hogy már akkor sokan hümmögtek. Ez sokunkat a szocialista tervezésre emlékeztetett, amely kitűz egy hosszú távú célt, aztán utána vagy lesz belőle valami vagy nem. Most már látjuk, hogy nem lett belőle sok. Európa nem vált versenyképesebbé és nem is nagyon lep meg engem, mert az a felfogás, hogy majd a versenyben az unió mobilizálja az erőforrásait, a tudást, a klasszikus európai értékeket, az csak jól hangzik. De látni kell, hogy az unió 15 plusz 10 ország, azaz 25 állami kultúra, 25 közigazgatás, 20 nyelv, tizenvalahány pénznem. Ilyen értelemben versenyhátrányban vagyunk mondjuk az egyesült Amerikával szemben vagy az egyesülőfélben levő Távol-Kelettel szemben, ahol azért a kínai óriás emelkedése mindenkit elgondolkodtat. Rövidtávon aligha hiszem, hogy valamilyen olyan új kezdeményezés születne Európában fentről, ami megmozgatja a népet, aki alul van. Hogy alul történik-e valami, talán a szociológusok ki tudják mutatni. Hogy indul-e valamilyen új európai identitás, talán ez korosztályi kérdés is. A fiatalok sokkal mobilabbak. El tudom képzelni, hogy egyfajta európai mobilitás létrejön, mert közgazdász szemmel az egyik legfeltűnőbb sajátossága Európának az, hogy az emberek nem sokat hajlandók utazni.

Szociológiai szempontból Európa lemaradása a foglalkoztatottak arányában mutatható meg a legjobban. Kevés ember dolgozik és ha a háború utáni babyboom generáció néhány éven belül nyugdíjba megy, az még többet ront a foglalkoztatási arányokon.

- Hogyha kevés a foglalkoztatott, az nem csak a GDP alakulásába számít bele, hogy a foglalkoztatottak milyen műszaki színvonalon, milyen termelékenységgel, milyen tudással és hogyan dolgoznak, hanem az is számít, hogy hány ember állít elő értéket, hány embernek a hozzájárulása gyarapítja a nemzeteknek a jólétét – mondta Krémer Balázs szociológus. Tehát a GDP-növekedés lassulása mögött most a legfőbb tényező a foglalkoztatási probléma. De ezen túl is súlyos a probléma, mert hogyha kevés ember dolgozik és csinál magának pénzt, vagy ha kevés ember tudja magát és a családját eltartani, akkor ez azt jelenti, hogy a többiek valamilyen formában közpénzbe kerülnek. Az államháztartás szempontjából, ha kevesen dolgoznak, az kevés befizetőt jelent a jóléti alapokba, a társadalombiztosítási alapokba. Még azt is jelenti, hogy ezt a pénzt, amit kevesebb embertől lehet csak összeszedni, ezt több ember között kell szétosztani, tehát eléggé komolyan romlik az ellátások színvonala. Bizony ez a folyamat úgy tűnik, hogy erodálja az államháztartási egyensúlyokat, illetve a szociális ellátások színvonalát is, és ezen túl mindazokat, amikre a rendszer legitimitása vagy a politikai stabilitása épül.

Az uniót értékelő szakemberek egy része válságról beszél, más részük nem tartja olyan súlyosnak a helyzetet. A tagállamok egy része ügyesen dinamizálta gazdaságát, munkaerőpiacát, más országoknál biztonság van, de növekvő gazdasági gondok is. És van, ahol minden téren óriási a lemaradás. A fő kérdés az, hogy az Európai Unió tagállamai hajlandóak-e tanulni egymástól. Foglalkoztatás, adózás és oktatás - talán ezek a legfontosabb területek.

- Az uniós Magyarország fejlődésének fő záloga a tanulás és természetesen a foglalkoztatás – mondta azt Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Viszont csak akkor lehet a foglalkoztatást bővíteni, hogyha az emberek szakképzése, tudása folyamatosan javul, folyamatosan nő. Magyarország legnagyobb problémája az alacsony aktivitási szint. Nagyon sok olyan munkaképes korú ember van, aki nem dolgozik, aki teljesen kiszorult a munkaerőpiacról. Az ő munkaképessé tételük Magyarországon az egyik legfontosabb. Még különleges probléma, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek régen segítettek, szakképzést végeztek, mindenfajta ellátást biztosítottak a családok számára, azok megszűntek. A hazánkba települő multik ezt nem teszik. A nagy termelőszövetkezetek, akik idősgondozást végeztek, kulturális szolgáltatást végeztek, szintén megszűntek. És nem utolsósorban, a magyar önkormányzatok szegények. Pedig az önkormányzatokra szakad a szociális teher nagy része. Tehát a következő időszakban ezeken a területeken jelentősen kell növelni a forrásokat.

Krónika Hírszolgálat

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bajnokság állása

1. Tovább olvasom