Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Kérdés az MSZP-hez: húsz év múlva hogy lesz nyugdíj?

Az MSZP hatalomvágyból elkövetett ígérgetéseivel, a száz napos program megszavazásával, majd az ezt követő ellentmondásos intézkedésekkel már éppen elég bajt okozott az országnak, benne a nyugdíjasoknak is.
Itt az ideje abbahagyni az ígérgetést, és gondolni a jövőre! Az MDF egyetlen kérdésre vár választ az MSZP-től: Kovács Klára 45 éves győri lakosnak, hogyan lesz húsz év múlva nyugdíja, ha minden változatlanul marad és folytatódik a szocialisták "húzd meg, ereszd meg" politikája?

A szocialisták egy helyben toporgásával sehogy. Az MDF azért támogatja a svéd modellt, hogy húsz, harminc év múlva is legyenek nyugdíjak. Pusztai Erzsébet, az MDF Népjóléti kabinetjének vezetője

Kiadó: Magyar Demokrata Fórum

Olvasóink írták

  • 12. gjozsi88 2010. január 13. 18:40
    „gyagyástóni!
    Ha értenéd is amit mondok, akkor láthatnád, hogy ez befizetés kérdése és öngondoskodás!!!!
    Tudod ahogy a világon mindenütt csinálják!!!
    A rendszer nem bírja el a potyautasokat!!!”
  • 11. gyagyástóni 2010. január 13. 18:17
    „10. hozzászólás gjozsi88 2010.01.13. 13:19
    Neked biztos sok lesz, másnak meg nem!”
  • 10. gjozsi88 2010. január 13. 13:19
    „A kérdés úgy szólhatna hitelesebben, hogy kinek nem lesz nyugdija 20 év múlva?
    Annak aki nem fizet ,vagy keveset fizet be és ráadásul egyébb módon kiegészítő biztosításokkal nem fedi le magát!!!
    Az állami gondoskodást felváltja az öngondoskodás a piacgazdaságban!
    Ugyanis nem tudjuk, a nevezett Kovács Klára milyen alapon lenne nyugdijjogosult???
    Pedig ez fontos tényező, ha már kérdezünk!!!”
  • 9. janika 2010. január 13. 11:39
    „Jó a"fióka" észrevétele, még, ha faragatlan is.E nép valóban nemképes az összefogásra így nem képes a banánköztrsasági létből kitörni. Nem képes a hátukra kapaszkodott politikusokat lerázni magáról! Nemtanúl amúltból és így nem is lesz jövöje.”
  • 8. fióka 2010. január 13. 11:02
    „Milyen 20 év???Elég lessz max 10-is ha így folytatják,megha akár a fidesz akár az mszp-válassza a buta magyar.”
  • 7. Reális 2010. január 13. 09:56
    „Meg akar minket ölni addigra az mszpé,azért rombolja szándékosan az egészségügyet!”
  • 6. knifemaster 2010. január 13. 09:06
    „5.
    Vitrinben...remélem...:))”
  • 5. load 2010. január 13. 08:55
    „Hol lesz az MSZP húsz év múlva?”
  • 4. knifemaster 2010. január 13. 06:29
    „3.
    Egyes adatok szerint már most él annyi, a 8 éves gyerekek fele cigány származású.
    A mostani nyugdíjasok tudomásom szerint,a befizetett járulékokból kapják a nyögdíjat.
    Felosztó kirovó rendszer.

    EZt valaki HOZZÁÉRTŐ összevethetné a mienkkel:))
    Forrás:
    Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. április (326-345. o.)
    SEMJÉN ANDRÁS

    A svéd nyugdíjrendszer múltja viszonylag rövid: a rendszer els? csírája csupán 1913-ban
    jött létre. 1947-ben bevezették az állampolgári alapnyugdíjat (egy nem hozzájáruláson
    alapuló egységes szint? nyugdíjat), ami nagymértékben javította az id?sek anyagi körülményeit,
    bár a nyugdíjba vonulás továbbra is az esetek jelent?s részében igen er?teljes
    életszínvonal-csökkenéssel járt. 1960-ban bevezették a nemzeti kiegészít? nyugdíjat (ATP),
    ami tulajdonképpen felosztó-kirovó rendszer? munkanyugdíj. Az így létrejött kifejlett
    nyugdíjrendszerben az alapnyugdíjra való jogosultság alapesetben 65 éves kortól járt, de
    az egyén 60 és 70 éves kora között (aktuáriusan korrekt prémiumok, illetve diszkontálás
    mellett) rugalmasan választhatta meg nyugdíjba vonulása idejét. A kiegészít? nyugdíj
    teljes összege harmincéves jogszerz? periódus után járt; a normál nyugdíjkorhatár ebben
    az esetben is 65 év, és itt is lehet?ség volt (aktuáriusan korrekt módon) a rugalmasságra.
    A kiegészít? nyugdíj nagyságát a 15 legjobb jogszerz? év jövedelme alapján határozták
    meg, és erre vonatkozóan mintegy 60 százalékos helyettesítési aránnyal számoltak. Azok
    a 60 és 65 év közöttiek, akik munkaidejüket akarják csökkenteni, résznyugdíjat vehetnek
    igénybe (Johnsson [1995] 152-153. o.).
    Az 1996-os reform el?tti svéd nyugdíjrendszer alapvet?en hárompillér? volt: az állampolgári
    alapnyugdíjhoz és a kiegészít? munkanyugdíjhoz a foglalkozási nyugdíjak kiterjedt rendszere
    társult harmadik pillérként. Ezek szinte minden munkavállalót érintenek: a munkavállalók
    mintegy 90 százaléka négy legnagyobb foglalkozási nyugdíjrendszer valamelyikéhez tartozik.
    A foglalkozási nyugdíjak ilyen széles kör? elterjedését a munkanyugdíjjal (ATP) megszerezhet?
    jövedelem korlátozottságával és - ebb?l fakadóan - a magas jövedelm?ekre vonatkozó
    relatíve alacsony jövedelempótlási hányaddal szokták magyarázni: a foglalkozási
    nyugdíj els?sorban a közepes és a magas jövedelm?ek kiegészít? nyugdíja.
    A rendszer problémái. A reform el?tti rendszerben a nyugdíjjárulékot teljes egészében
    a munkáltató viselte. A nyugdíjjárulékok és a kapott nyugdíjak kapcsolata gyenge
    11 A svéd társadalombiztosítás átfogó: kiterjed a betegbiztosításra, a családi ellátásokra, a nyugdíjbiztosításra,
    a munkahelyi sérülések elleni biztosításra, a munkanélküliségi biztosításra és még néhány kisebb
    fontosságú ellátásra. 1994-ben a nyugdíjkiadások mintegy a társadalombiztosítási kiadások 51 százalékára
    rúgtak, a betegbiztosítás költségei pedig a társadalombiztosítás kiadásainak 29 százalékot tették ki. Összességében
    a tb-járulékteher magas volt: az összes bér csaknem 40 százalékát elérte a nyolcvanas évtized
    végére; a kilencvenes évek elején a betegszabadság els? két hetének finanszírozása közvetlenül a munkáltatókra
    hárult, és ennek megfelel?en csökkenteni lehetett a járulékokat, de azok még így is 30 százalék körüli
    szinten alakultak. Ha a tb-nek fizetend? járulékok mellett a foglalkozási nyugdíjakra stb. fizetett munkáltatói
    hozzájárulásokat is figyelembe vesszük, a terhek a nyolcvanas évek vége felé elérték a bérek 45 százaléka
    körüli értéket, és még a kilencvenes évek elején is meghaladták a 40 százalékot. Mindez káros hatással van
    az ország nemzetközi versenyképességére. (Vö. Scherman [1995].)
    A svéd jóléti rendszer átalakulása 335
    volt; a rendszer nem volt aktuáriusan korrekt: a rendszerben a nyugdíjak nagysága
    eleve nem az életkereseten és a teljes keres? periódus alatti befizetéseken alapult, hanem
    csak a legjobb 15 év számított. Továbbá számos, járulékfizetéssel nem megalapozott
    jogosultság is keletkezett (sorkatonai szolgálat, gyermekgondozási id?); másfel?l a
    járulékfizetés nem járt minden esetben a nyugdíjjogok növekedésével: egy bizonyos
    jövedelemplafon felett a jövedelmek ugyan járulékkötelesek voltak, de nem számítottak
    be a nyugdíjalapba. A járulékok adójellege a munkanyugdíjon belül is er?s volt; a
    nem a járulékfizetésen alapuló alapnyugdíj pedig par excellence adókból finanszírozott
    ellátásnak volt tekinthet?. A befizetések és a nyugdíjak közti kapcsolat gyengesége
    járulékkikerülésre ösztönzött.
    A reform el?tti rendszerben a már megállapított nyugdíjak reálértékét az infláció nem
    befolyásolta, mivel azok követték az árak emelkedését. Ily módon - bár a munkanyugdíj
    (ATP) rendszer felosztó-kirovó jellege miatt a nyugdíjkiadások fedezetét természetesen
    az adott pillanatban dolgozók termelték meg - a rendszerben nem volt kapcsolat az aktuális
    bérszint és a nyugdíjszint között. Ez - azon kívül, hogy szükségtelenül ellentéteket
    teremtett a nyugdíjasok és a dolgozók között - azzal a súlyos problémával jár együtt,
    hogy az implicit (a nyugdíjkiadásokat a járulékbevételekkel egyensúlyba hozó) járulékkulcs
    rendkívül érzékeny volt a gazdasági növekedés mértékére. Jól mutatja ezt a 2. táblázat,
    amely a reform el?tti nyugdíjrendszer paramétereire és minden oszlop esetében
    identikus demográfiai prognózisokra épül. A járulékkulcs elviselhet? szinten tartását biztosító
    2 százalékos vagy magasabb gazdasági növekedés esetén a rendszerben (az alacsonyabb
    növekedés? helyzethez képest) relatíve mind többeket érint a munkanyugdíjba
    épített plafon (a plafon feletti jövedelem nem jogszerz?, de járulékot e felett is fizetni
    kell). Azaz a járulékteher elviselhet? szinten tartásának az az ára, hogy mind többek
    esetében a nyugdíj egyre kisebb mértékben kompenzálja a nyugállományba vonulás miatt
    bekövetkez? jövedelemcsökkenést. A kompenzáció elvének ilyen eróziója ellentétes az
    eredeti szándékokkal.
    2. táblázat
    Implicit nyugdíjjárulékkulcs* a bérek százalékában a reform el?tti rendszer
    paraméterei alapján
    Év
    A reál-GDP évi növekedési üteme
    0 százalék 1 százalék 2 százalék 3 százalék
    1995 29,7 29,7 29,7 29,7
    2005 33,5 30,3 27,8 25,1
    2015 41,1 34,2 28,8 23,9
    2025 44,2 34,1 26,6 20,3
    2035 45,6 33,2 24,0 16,7
    *Az alapnyugdíjat (kiegészítéssel és lakhatási pótlékkal együtt) és a kiegészít? munkanyugdíjat (ATP)
    fedez? járulékkulcs.
    Forrás: St?hlberg [1995].
    A nyugdíjreform.12 1984-ben létrehozták a rendszer m?ködésének elemzésére és felülvizsgálatára
    az úgynevezett nyugdíjbizottságot, amely többévi munka után 1990-ben
    tette közzé megállapításait és javaslatait a rendszer reformjára. E javaslatokat 1991-ben
    12 Mivel a reform bemutatása dönt?en a már elfogadott, de még be nem vezetett reformot ismertet?
    irodalmakon alapszik, a valóságos mai helyzet az 1996-ra érvényes leírtaktól apróbb dolgokban eltérhet.
    336 Semjén András
    széles körben megvitatták, és végül az a konklúzió alakult ki, hogy a bizottság által
    javasolt változásoknál radikálisabb lépések szükségesek. Az új koncepció alapelvei 1992
    augusztusára készültek el, és 1994 januárjára sikerült megegyeznie a kormányzó (polgári)
    pártoknak és a szociáldemokratáknak a reformjavaslatokról, ezeket a szükséges módosítások
    elvégzése után terjesztettek a parlament elé, amely elhatározta az új rendszer
    1996-os bevezetését.
    A reform a korábbi két elemet (állampolgári alapnyugdíj és kiegészít? munkanyugdíj)
    egységes rendszerbe gyúrta össze. Az új rendszerben a nyugdíjak alapvet?en biztosításmatematikai
    megfontolásokat követnek, de azok részére, akik rendes munkanyugdíjra
    nem szereztek nyugdíjjogosultságot (vagy csak rendkívül alacsony nyugdíjat kapnának),
    bevezetnek egy garantált minimumnyugdíjat. A garancia költségét adókból az állam fizeti.
    Az új rendszerben rugalmas a nyugdíjkorhatár, és aktuáriusan korrekt prémiumokkal,
    illetve diszkontálással ösztönöznek a kés?bbi nyugdíjba vonulásra. 67 éves kor el?tt pusztán
    életkori okokból senkit sem lehet akarata ellenére nyugdíjazni.
    Noha alapvet?en az életkeresetek határozzák meg a nyugdíjat, bizonyos egyéb periódusok
    is jogszerz?k; a járulékokat azonban az állam ezekre a jogszerz? periódusokra13 is
    ténylegesen befizeti a nyugdíjalapba. Az életkeresetelvt?l való további eltérés az is, hogy
    - mivel a svéd törvények szerint a házasság (együttélés) alatt szerzett vagyon közös -
    lehet?ség van a férj és feleség között a jövedelmek (és az ezek által szerzett nyugdíjpontok)
    megosztására úgy, hogy a nyugdíjjogosultságot szerz? jövedelmük papíron kiegyenlít?djön.
    A férfiak alacsonyabb várható élettartama miatt azonban a férfiaktól a n?knek
    átadott jövedelmet 20 százalékkal csökkentve számítják be annak érdekében, hogy a
    jövedelemmegosztás ne jelentsen többletkiadást a nyugdíjalap számára; fordított irányú
    jövedelemmegosztás szerint 20 százalékkal növelik a beszámított jövedelmet (St?hlberg
    [1995], Working Group on Pensions [1994]).
    Az új rendszer alapvet?en felosztó-kirovó elven m?ködik, de van egy kisebb t?kefedezeti
    elven m?köd? komponense is. A reformált nyugdíjrendszer a meghatározott hozzájárulás
    elvén m?ködik: a 18,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége egyenl?en
    (9,25-9,25 százalék) oszlik meg a munkaadók és a munkavállalók között. A 18,5 százalék
    nyugdíjjárulékból 16,5 százalék megy a felosztó-kirovó rendszerbe, és a járulékalap 2
    százaléka (azaz az összes járulék mintegy 11 százaléka) kerül a t?kefedezeti nyugdíjszámlára.
    14 Az erre a számlára befizetett pénzeket meghatározott szabályok szerint befektetik,
    és nyugdíjba vonuláskor a befizetett t?ke és akkumulált hozamai vehet?k fel.
    A felosztó-kirovó rendszerben gy?jtött befizetéseket is személyre szóló, ellen?rizhet?
    egyéni nyugdíjszámlákon írják jóvá; az e számlán kezelt pénzt a bérnövekedés ütemének
    megfelel?en évr?l évre indexelik. A jövedelemplafont is automatikusan indexálják a bérek
    alakulása szerint: az e feletti jövedelem már nem jogszerz?, és egyéni járulékot sem
    kell utána fizetni; a munkáltató azonban e felett is köteles járulékot fizetni (ez a felosztókirovó
    rendszer tartalékalapjába megy). Az alacsony eseti jövedelmek szintén nem jogszerz?k:
    az egészen alacsony (egy munkáltatótól egy éven belül kapott 1000 svéd korona
    alatti) kifizetések nem is járulékkötelesek; az e határ és mintegy 9000 svéd korona közti,
    13 Ilyen periódus a táppénzen töltött id? (itt a kies? jövedelem a beszámított jövedelem); a sorkatonai
    szolgálat (az összes biztosított adott évi jövedelmének 50 százaléka alapján határozzák meg az erre az
    id?re járó nyugdíjpontokat); a gyermekgondozási id? (gyermekenként maximum négy év), amely alatt az
    egyik szül? beszámított jövedelme kap képzetes kiegészítést (három lehet?ségb?l az adott esetben a legkedvez?bb
    számít.)
    14 A t?kefedezeti nyugdíjszámlákat az egyén döntésének megfelel?en decentralizálják; azaz itt alapvet?en
    magánnyugdíjpénztárakban elhelyezett megtakarításokról van szó. Amennyiben valaki nem választ
    magánnyugdíjpénztárat, a 2 százalékos befizetés automatikusan egy központilag kezelt egyéni t?keszámlára
    kerül.
    A svéd jóléti rendszer átalakulása 337
    ugyancsak nem jogszerz? jövedelmek után pedig csak a munkáltató fizet járulékot, ami
    szintén a tartalékalapba kerül.
    A már megállapított nyugdíjak értékét 2001-t?l kezd?d?en olyan indexálás alapján
    tartják karban, amelynek szabályai szerint a nyugdíjak növekedése a reálbérek növekedését?l
    és az infláció mértékét?l egyaránt függ. Amennyiben a reálbérek növekedése
    nem éri el az el?re megállapított normát, a nyugdíjasokat nem kompenzálják teljes egészében
    az inflációért sem; amennyiben a reálbér-növekedés éppen a norma (a reformelképzelések
    szerint 1,5 százalék ), a nyugdíjak nagyságát az inflációval növelik; és csak a
    norma feletti reálbér-növekedés esetén részesülnek a nyugdíjasok a növekedés pozitív
    hatásaiból.
    A rendszer bevezetésére megfelel? átmeneti id?szak után került sor. Az 1934 el?tt
    születettek munkanyugdíját nem érinti a reform; ?k továbbra is a régi szabályok szerint
    mehetnek nyugdíjba. 2000 után azonban az állampolgári alapnyugdíjat a már említett
    szabályok szerint képzett garantált nyugdíj váltja fel. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjak
    adókedvezménye megsz?nik. Az 1935 és 1953 között születettek nyugdíjuk egy részét a
    régi, egy másik részét az új szabályok szerint kapják (minden egyes 1934 utáni év után
    egyhuszaddal n? az új rendszer szerinti rész súlya a régi rovására); az 1954 után születettekre
    már teljes egészében az új rendszer vonatkozik.”
  • 3. szószatyor 2010. január 13. 02:03
    „Húsz év múlva 1,1 millió cigány fog élni Magyarországon, ez nem foglalkoztat senkit?”
  • 2. hehe08 2010. január 12. 22:27
    „ja.... már elkezdték nyalni a fidesz seggét..... hátha mégis bejut az mdf a parlamentbe és hátha lefekszik a fidesz vele.....”
  • 1. Csetneky 2010. január 12. 21:34
    „Hol érdekli az Mszp-t, hogy 20 év múlva miből lesz nyugdíj? Ők addigra úgy összelopják magukat, hogy nem lesz szükségük a nyugdíjnak nevezett alamizsnára, a sok balfácánnal meg nem törődnek. Csak ők ezt nem veszik észre és továbbra is szavaznak, szavaznak.
    Egyébként meg az Mdf ne pofázzon, többek között nekik is köszönhető, ami most itt van.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megújuló energia hasznosítását tervezi négy település

Megújuló energiaforrás hasznosítására fogott össze három Fejér és egy Veszprém megyei település,… Tovább olvasom