Kisalföld logö

2016. 10. 01. szombat - Malvin 13°C | 23°C

Képíró-per - Beszámítható a vádlott, folytatódott a tárgyalás

Folytatódhat a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados büntetőpere, mivel az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a 97 éves férfi nem gyengeelméjű, nem szenved tudatzavarban, képes az információk befogadására és megértésére.

A Fővárosi Bíróságon zajló csütörtöki tárgyalási napon a bíró ismertette az ügyész indítványára elrendelt igazságügyi orvos szakértői véleményt, amely a vádlott vizsgálata alapján azt is tartalmazza: a vádlott nem szenved öregkori szellemi leépülésben, jelenlegi elmeállapotával képes a kívülről érkező információk befogadására, megértésére.
Képíró Sándor mindkét fülére közepes-nagyfokú ideggyulladásban szenved, látása lehetővé teszi, hogy olvasson. Nyugodt körülmények között jól lehet vele kommunikálni, a kérdéseket jól megérti. Képes a vád megértésére, a megfelelő hallásjavító eszközökkel képes a körülötte zajló történések érzékelésére és megértésére - írta az orvos szakértő.
A szakvélemény ismertetését követően a bíró Nagy János főhadnagy 1948-ban tett vallomásait olvasta fel. A népügyész előtt és a szegedi bíróságon tett terhelő vallomásai szerint az újvidéki razzia során Képíró Sándor közreműködött harminc civil kivégzésében. A bíró elmondta, hogy megtalálták a Nagyra vonatkozó első- és másodfokú ítéleteket, illetve egyéb okiratokat is. Ezekből kiderül, hogy Nagyot nemcsak a harminc ember kivégzésében tett közreműködése miatt ítélték első fokon halálra, hanem mert meggyilkolt egy szerb pópát, és közreműködött abban a kísérletben, amely során egy újvidéki szállótulajdonos családot akartak kivégezni állítólagos partizántámogató tevékenységük miatt. Az ítéletet később életfogytiglanra változtatták, majd szabadult a börtönből.
Az 1981-ben elhunyt Nagy János annak idején azt vallotta: az 1942. januári razzia harmadik napján találkozott Képíróval, aki azt mondta neki, hogy menjenek a városba egy ellenőrző körútra, mert a parancsnokok nincsenek megelégedve a razzia eddigi eredményeivel és utasítást adtak a fegyverhasználatra.
Az úton találkoztak harminc fogollyal, akit - vallomása szerint - Képíró emberei szedtek össze. A volt csendőr százados arra kérte az odaérkező teherautó sofőrjét, hogy a foglyokat vigye a Duna-parti kivégzőhelyre, Nagy pedig kísérje el őket. Ő ezt végrehajtotta, a harminc embert kivégezték. Ezt jelentette Képíró Sándornak, aki Nagy szerint tudomásul vette az elhangzottakat. Nagy beszélt a szállótulajdonosok esetéről is, vallomása szerint a család Képíró közbenjárásának köszönhetően menekült meg.
Az elhangzottakról Képíró Sándor a tárgyaláson azt mondta: szemenszedett hazugság a harminc ember meggyilkolása, ő nem ítélhetett halára senkit. Nagyot - aki azt vallotta, hogy az egyetemről ismerték egymást - nem ismerte, nem tudja ki lehet. A vádlott egy "Pozdor" nevű zászlósról tett említést, amit a Nagyról most elmondtak, szerinte arra a férfira illik. Képíró szerint Nagy azért vallhatott ellene, hogy őt megbélyegezzék.
A tárgyalás jövő hét kedden folytatódik.

Olvasóink írták

  • 15. háté 2011. május 20. 21:28
    „Ez a per mint ahogy az előzőek, csak azért kellenek, hogy igazolva legyenek a zsidók kitalációi!
    Valóság tartalmuk nulla, de a különböző h-kamusegélyek ezek nélkül elbuknának.
    Meghurcol, feljelent, vádirat, ítélet,- ez mind egy kézben.
    De eljön az idő és az igazság legyőz mindent.”
  • 14. verembele 2011. május 20. 16:32
    „Tisztelettel: 9. SC 2011.05.19. 17:14
    Mit nem értesz rajta: olvasd már jobban el!
    Saját vélemény: Ha engemet 97 évesen.... Ennél a résznél már magamra utaltam...
    Üdv.”
  • 13. duc_de_Orbieu 2011. május 19. 23:19
    „Ha zsidó vagy bármit megtehetsz.....”
  • 12. meir 2011. május 19. 23:09
    „5-os/Nasi!!
    <moderálva>
    Zsido "kapo" CSAK es KIZAROLAG a Sonderkommandos-ban volt!!
    ugyanis a Sonderkommandos KIZAROLAG Vallasos zsidokbol allt!!
    Sonderkommandos=akik a Krematoriumokban robotoltak kenyszermunkan!!3-havonta likvidaltak oket!
    ez igy volt Minden Kz Lager-ban!”
  • 11. háté 2011. május 19. 22:12
    „Képíró-per - Beszámítható a vádlott, folytatódott a tárgyalás,
    - igen Ő beszámítható, de ugyan ez nem mondható el vádlóiról.
    Ha egy független orvos-igazságügyi szakértő vizsgálhatná meg a vizes-tál központ élőlényeit, bizony kiderülne beteges üldözési mániában szenvednek, ami agysorvadást idéz elő.”
  • 10. Csetneky 2011. május 19. 19:18
    „Normális ember eddig is tudta, hogy ebben a perben nem Képíró Sándor a beszámíthatatlan.”
  • 9. SC 2011. május 19. 17:14
    „6. verembele
    Ebben az öregemberben még ilyen korosan is több gerinc és emberi magatartás van,hogy összeszarná magát...
    Nem értem a felvetésed.”
  • 8. SC 2011. május 19. 17:11
    „3. duc_de_Orbieu
    Nem kell olyan" messze" menned,itt is van egy öreg zsidó,aki avval kérkedett már jó párszor,hogy fegyvertelen német katonát lőtt le a kölcsönkapott amcsi pisztollyal...Gondolom tudod kiről beszélek!Semmivel sem különb ő egy egyszerű gyilkosnál...Bitón lenne a helye.
    Képírót meg nem tudják jogosan elítélni,csak koholt vádak alapján,külföldi nyomásra,ami nagy szégyen az ország részére...”
  • 7. duc_de_Orbieu 2011. május 19. 17:08
    „#5nasi12:Na őket soha. Tudod a fitymátlanoknak mindent szabad....”
  • 6. verembele 2011. május 19. 17:07
    „Tisztelettel: Itt eddig mindenkinek igazat adok.....messze...messze. Ezekről a manipulált történelem nem szívesen ír.
    Bocsi mindenkitől, hogy ismét beleugatok a dolgok menetébe.
    De ez a herce - hurca egy 90 feletti öreggel szemben vicc, és ettől kezdve az "ÉN" szememben a ZSIDÓK épp olyan bűnözők. Hát kegyetlenek vagytok az biztos.
    Saját vélemény: Ha engemet 97 évesen bíróságra citálna egy ilyen szervezet, akkor "ÉN" a tárgyalás közepén lehúznám a gatyám, és telesza..m. a termet, hivatkozva koromra. A legtöbb bent ülő nem is venné észre mert ugyanolyan fekália, vagy bélsár.
    Üdv.”
  • 5. nasi12 2011. május 19. 16:49
    „Tisztelt duc_de_Orbieu!
    Valamit nagyon elfelejtettél!
    Azt, hogy a győztesnek mindent szabad!!!
    Na ezért hurcolnak most meg, akár egy 100 éves embert is.
    Katona volt?
    Nem számít!
    Lehet, hogy ott sem volt, csupán valaki bemószerolta, mert haragudott rá?
    Nem számít!
    Valakik, rettenetesen jól megéltek, és rettenetesen jól megélnek még most is, a holokauszt mitológiából!
    Ez nem megélhetési bűnözés?
    A lágerekben történtek elítélendők, ám azt sokan elfeledik, hogy a zsidók közül önként rendfenntartásra jelentkezettek voltak a legkegyetlenebbek a saját fajtájukkal szemben.
    Azokat mikor fogják elitélni?
    Azt bezzeg nagy bőszen elhalgatják.”
  • 4. duc_de_Orbieu 2011. május 19. 16:37
    „Ös persze bocs az aläbbi összevisszaságért. Az előbb kissé rakoncátlankodott a gépem.”
  • 3. duc_de_Orbieu 2011. május 19. 16:14
    „Ez tényleg egy kirakatper. És a zsidó tömeggyilkosokat mikor fogják végre perbe?

    Zsidó tömeggyilkosok, bosszúállók - a II. világháború utáni igazi holokauszt
    Nem régen közvetítette az egyik izraeli televíziós csatorna azt a beszélgetést, amiben a még életben levő zsidó partizánok mondták el a II. világháború utáni Németországban a német katonák és a polgári lakosság elleni bűntetteiket és mesélték el egy kötetlen hangú beszélgetés keretében a sikeres és sikertelen gyilkos terveket.

    Avengers
    Magukat a történelmi igazságnak megfelelően Avengers-nek (Bosszúállóknak) nevező csoport tagjai angol és amerikai katonai egyenruhákba öltözve csöngettek be a volt német tisztek lakásaiba, rángatták ki őket az ágyból és mindenféle időpocsékoló bírósági herce-hurca nélkül ölték halomra a vélt vagy valós bűnöket elkövetett embereket.
    "Én akkor sem tekintettem, és ma sem tekintem magam gyilkosnak" - nézett bele a kamerákba Simcha Rotem, a zsidó halálkommandó egyik volt vezetője. A Szimon Ratajzer néven Varsóban született 84 éves Rotem elmesélte, hogy Nava Abba Kovner nevű, a háború alatt Kelet-Lengyelországban harcoló zsidó partizán barátjával hogyan akarták megmérgezni az amerikaiak által felállított hadifogoly táborokban összegyűjtött 28,000 volt német katonatisztet. "Mindet meg akartam ölni, de sajnos ez az akciónk nem sikerült" - nyilatkozta Rotem.
    "A következő tervünk már nagyobb sikerrel járt" - vette át a szót a litván származású Joseph Harmatz, a stúdióban Rotem mellett ülő másik Bosszúálló. Harmatz pékként dolgozott az amerikai hadsereg által őrzött német hadifogoly táborban. A volt sütőmester állítása szerint a Franciaországban működő zsidó ellenállási mozgalom gumitartályokban arzént küldött neki. A Párizsból érkezett halálos mérget Harmatz három ezer darab kenyérhez elegendő tésztába keverte bele, amiből 2,280 német hadifogoly evett. Az esetről a korabeli tudósítások is beszámoltak, miszerint több mint kétszáz embert kórházba kellett szállítani, de halálesetekről akkoriban nem szóltak a hírek. "Nekünk (a háború alatt) el kellett menekülnünk és (a szenvedéseinkért) egyszerűen csak bosszút akartunk állni" - magyarázta széles mozdulatokkal a nézőknek Joseph Harmatz.
    A német hadifoglyoknak adott arzénnal kevert kenyérről szóló történet hitelességét Aaron Breitbart, az egész világra kiterjedő nácivadász akcióiról elhíresült Simon Wiesenthal Központ vezető munkatársa nem csak hogy megerősítette, de helyénvalónak is tartotta: "Igen, a mérgezett kenyér terve elfogadható volt.... ez nem egy olyan történet, amit valaki a kisujjából szopott ki, hanem ez egy igaz és megvalósított terv volt, csak a végeredményt (hogy hányan haltak meg) nem tudjuk" - mondta Breitbart.
    Michael Bar-Zohar, a Bulgáriában született, Izraelben élő zsidó író egyik könyvében is foglalkozik a Bosszúállókkal. A "The Avengers" című, Izraelben nagy sikert aratott könyvében Bar-Zohar részletesen feldolgozza a Bosszúállók Izrael állam megalakulása előtti európai történetét. A könyv egyik fejezete beszámol arról a tervről, hogy a zsidó partizánok a háború után hogyan akarták megmérgezni öt porig bombázott, romjaiban még füstölgő német nagyváros csodával határos módon megmaradt ivóvíz készletét. Ennek a tervnek a létezését Simcha Rotem is megerősítette a beszélgetés során, hozzátéve, hogy "ebből azért nem lett semmi, mert attól féltünk, hogy ártatlan emberek sokasága (a győztes angol-amerikai katonák) is könnyen áldozattá váltak volna."
    Végül nem csak az emberek tömeges halálát okozó ivóvíz mérgezési terveket, de több más, például Dachauban és Nürnbergben tervezett, de végre nem hajtott gyilkos akciót a háború után megalakult és később a független zsidó állam 1948 májusi kikiáltását követő első vezetését alkotó zsidó tanács tagjai nem tartották megvalósíthatónak - olvasható Bar-Zohar 1967-ben megjelent, Németország 1945-1946-os történelmének egy keveset emlegetett, szomorú pillanatát megvilágító könyvében.
    Zsidó tömeggyilkosok
    Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze. Sztálin írásos parancsára a haláltáborok vezetőit szándékosan az addig üldözött zsidók közül válogatták, akik éheztetéssel, kínzásokkal és szadista kegyetlenkedésekkel 80 ezer német származású civilnek, többségében nőknek és gyerekeknek az életét oltották ki.
    Sztálin marsall, a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára és a Vörös Hadsereg főparancsnoka 1945 novemberében a Közép- és Kelet- Európát megszálló szovjet csapatok egyik első és legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy népnevelési és nácitlanítási célból gyűjtsék össze és deportálják Németországba a megszállt területeken élő német származású polgári lakosságot.
    A háborút Moszkvában átvészelt, és a szovjet fővárosból hazaküldött lengyel kommunisták Varsóban is nekiláttak a parancs végrehajtásának. Haladéktalanul felállították az Állambiztonsági Hivatalt (Office of State Security) aminek az élére - Sztálin külön utasítására - a zsidó származású Jacob Bermant nevezték ki. Berman a hivatalhoz tartozó alosztályok, börtönök és koncentrációs táborok élére olyan zsidókat állított, akiknek rokonait a nácik elpusztították, és a szovjetek biztosak lehettek abban, hogy megvan bennük a feladat végrehajtásához szükséges bosszúállási vágy.
    Jacob Berman
    A szovjetek által megkövetelt, és teljes mértékben támogatott bosszúhadjárat azonnal beindult: a Jacob Berman vezette ÁBH emberei a Lambinowice (német neve Lambsdorf) melletti átnevelő táborból fiatal német nőket és lányokat mezítláb hajtottak ki a városka határában levő szántóföldre, ahol korábban több mint 500, a háború alatt kivégzett lengyelt temettek el. A nőket arra kényszerítették, hogy a mész nélkül sebtében elhantolt holttesteket kiássák, melléjük feküdjenek, csókolgassák és közösüljenek a már régen oszlásnak indult hullákkal. A táborba visszahurcolt lányok és asszonyok közül hatvannégyen meghaltak a pár nap múlva kitört tífuszjárványban.
    Lambinowice-i koncentrációs tábor
    Jacob Berman a Swietochlowice nevű felső-sziléziai kisváros (német neve Schwientochlowitz) mellett létrehozott kommunista koncentrációs tábor parancsnokának Shlomo Morelt, egy 26 éves zsidó partizánt nevezett ki. Morel szüleit és rokonait a németek Auschwitzban megölték, csak ő és az egyik unokaöccse élte túl a német koncentrációs táborokat.
    A swietochlowice-i táborba az első, német származású polgári személyekkel teli vasúti vagonok érkezése után este 10 óra körül Solomon Morel besétált az egyik barakkba és pálcájával a csizmás lábát verve közölte a rabokkal: "Engem Morelnek hívnak és zsidó vagyok. Az egész családomat kiirtottátok Auschwitzban. Ott megesküdtem, ha élve kikerülök, mindent visszaadok nektek.... a mai naptól kezdődően megfizettek azért, amit csináltatok".
    A lambsdorfi történet és a fenti idézet egy zsidó származású amerikai történész professzor több európai országban végzett hétévi kutatómunkájával és kétszáz túlélő szóban és írásban tett vallomásának felhasználásával készült könyvéből való. A már elhunyt John Sack sok nehézség után 1993-ban tudta megjelentetni a Szemet szemért: elhallgatott történetek a zsidók által a németek ellen 1945-ben elkövetett bosszúhadjáratról című könyvét.
    A könyv Wrath of Solomon (Solomon bosszúja) nevű fejezete hosszan részletezi a túlélők visszaemlékezéseit Shlomo Morel kegyetlenkedéseire. (Angolul ITT elolvasható)
    "Az őrök kisméretű kutyaházakba kényszerítettek a nőket és a gyerekeket és megparancsolták nekik, hogy ugassanak, és aki nem ugatott elég hangosan, vagy engedély nélkül abbahagyta, azt ott helyben eszméletlenre vagy agyonverték.... megparancsolták az embereknek, hogy a földön hason fekvő társaiknak a gerincére ugorjanak.... az egymás elleni bokszmeccseken addig kellett két németnek egymás véres orrát verni, amíg az őrök megunták, és az is előfordult, hogy a sok ütéstől az egyik fogolynak kiesett az üvegszeme..... rendszeresen a többi női fogoly szeme láttára tucatjával erőszakolták meg a német nőket, a zsidó őrök előtte hosszú sorba állva vártak a sorukra..... egy 14 éves fiúnak a szőke haját benzinnel leöntötték és meggyújtották, a fiú életben maradt, de megőrült a fájdalomtól, és utána az egész életét egy zárt intézetben élte le.... az őrök arra idomították a kutyákat, hogy a kikötözött öregembereknek és kisfiúknak rohanva széttépjék a nemi szervüket."
    Ezeken az eseményeken Shlomo Morel személyesen vett részt, és vezette a tábor foglyainak kínzását. Az irányítása alatt állt koncentrációs tábor lakóinak több mint 80 százaléka nem élte túl a szadista embertelenségeket.
    Shlomo Morel
    A II. világháború után a zsidó nép kárpótlásáról folyó, és soha véget nem érő tárgyalások során a nyugatnémet kormány készítetett egy felmérést az 1945 májusi kapituláció után a német polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokról. A kormány elé terjesztett, és sokáig titokban tartott dokumentum szerint a német nép kollektív megbüntetése nevében a szovjet megszállás alá került országokban 200-250 ezer német származású polgári személyt hurcoltak koncentrációs táborokba, ahol mintegy 70-80 ezer ártatlan polgári lakos pusztult el.
    Európában az 1940-es évek közepétől zajlott le az emberiség történelmének legnagyobb etnikai tisztogatása: Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszlávia területéről tizenhat millió német származású polgári lakost telepítettek ki. (A forrás nem említi Magyarországot) Lengyelországból főleg a sziléziai területekről ötmillió embernek kellett távozni úgy, hogy a fejenként egy bőrönd bepakolására sok helyen még öt percet sem hagytak.
    Shlomo Morel a háború után a kommunisták vezette Lengyel Népköztársaságban maradt, ahonnan 1994-ben a biztos menedéket nyújtó Izraelbe távozott. A zsidó tömeggyilkos az ágyban párnák között bekövetkezett haláláig jó anyagi körülmények között álnéven élt Tel-Avivban, a Simon Wiesenthal Center zsidó fejvadászai soha nem keresték, a nyugdíját a zsidó államtól kapta, és a Moszad (az egyik izraeli titkosszolgálat) 24 órás védelme alatt állt. Lelke sok ember átkától kísérve 2007 február 17.-én szállt le a pokolba.
    1998 decemberében a katowicei állami ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, és kérte Izraelt, hogy 1600 rendbeli gyilkosságban való részvétel miatt adják ki Lengyelországnak. Az izraeli hatóságok elévülésre hivatkozva megtagadták a kérést. Az Interpol értesítette a zsidó állam kormányát, hogy ha Morel kilép Izrael állam területéről, akkor a lengyel kérésre elrendelt nemzetközi elfogatóparancs értelmében letartóztatják és átadják a varsói kormánynak.
    Eva Kok, a katowicei ügyészség vezetője újabb tanúvallomásokat és bizonyítékokat csatolt a meglévő Shlomo Morel kiadatását követelő iratokhoz. Most már a gyilkosságok mellett a nemzetközileg elfogadott törvények értelmében elévülhetetlen (Izrael is aláírta és életbe léptette) "emberiség elleni bűntettekkel" is kiegészítette a kiadatási kérelmét, amit a lengyel külügyminisztérium diplomáciai úton ismét eljutatott Izraelbe. Az izraeli hatóságok és az izraeli igazságügyi minisztérium még 2005 júliusában is elutasította a szadista gyilkos Morel kiadatását követelő sorozatos lengyel kérelmeket.
    "Morel már a háború utáni békeidőben elkövetett bűncselekményeit nem engedhetjük a szőnyeg alá söpörni..... az izraeliek nagyon erélyesek és célratörőek a hasonló bűnök elkövetőivel szemben, és ha tetszik ha nem, el kell fogadniuk azt, hogy más nemzetek is ilyen módon akarnak érvényt szerezni a nemzetközi és országuk törvényeinek" - nyilatkozta Kok az angol lapoknak.
    Kettős mérce
    Dr. Lubomyr Luciuk, a legnagyobb kanadai ukrán polgárjogi szövetség elnöke szónoki kérdést tett fel a Morel-ügyről véleményét kérdező ukrán nyelvű kanadai újság riporterének:
    "Az egész világ tudja, hogy a nácik hatmillió (?) zsidót szörnyű módon semmisítettek meg, tehát itt nem arról van szó, hogy egyenlőségjelet tegyünk hatmillió zsidó és nyolcvanezer német emberi élet közé.... inkább arról az elfogadhatatlan kettős mércéről kell beszélnünk, hogy a nácivadász Simon Wiesenthal Központ, a B´Nai Brith, a Zsidó Világkongresszus és a többi zsidó érdekvédő szervezet remekül együtt tud működni a náci bűnöket elkövetők kézre kerítésében, de most Shlomo Morel ügyében nem szólnak és nem tesznek semmit.... és ha ők nem is, de a zsidó állam egyszerű és becsületes polgárai hogyan tudnak elszámolni a saját lelkiismeretük előtt ezzel az elképesztő kétszínűséggel?"
    Források: The Telegraph, The Toronto Star, Allied War Crimes, Ukrainian Archive, The Ukrainian Weekly, Ukrainian Canadian Civil Liberties Association, John Sack: An Eye for An Eye: The Untold Story of Jewish Revenge Against Germans in 1945.”
  • 2. verembele 2011. május 19. 16:05
    „Tisztelttel: 1.
    Majd, ha "ŐK" is 90 felettiek lesznek.
    Üdv”
  • 1. OldSpice 2011. május 19. 14:05
    „független ettől az esettől, amit egy kirakatpernek tartok. a sok szocialista bűnözőnek mikor folyatódik a pere ? mert mostanában csak azt hallani, hogy kiengedik őket, meg házi őrizet, meg szabadlábon védekezés. majd szépen el lesznek felejtve a milliárdos csalások már most látom.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halált okozott a betonkeverő - meghalt egy munkás Edelényben

Megrázott az áram egy betonkeverő gépet használó munkást Edelényben, a rakacaszendi férfi a helyszínen életét vesztette. Tovább olvasom