Kisalföld logö

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 33°C Még több cikk.

Kedden kezdődik Biszku büntetőpere

A 92 éves egykori belügyminisztert, Biszku Bélát az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán vádolják háborús bűntettel.
A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat.

A vád szerint karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak.

A vád szerint a Kádár János vezette párt- és államvezetés - közöttük a vádlott - 1956. december elejére elhatározta, ha kell, fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és kíméletlenül leszámol a polgári lakosság demonstrációival. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki, és a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, ami a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették.

Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, a fegyveres alakulatok pedig a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek.

Biszku Béla azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.

A vád tartalmazza azt is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásáron három akadémiai kutatót, akik részt vettek a forradalomban, letartóztattak, majd órákon át súlyosan bántalmaztak. Biszku Béla ismerte a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést, az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel ellentétben azonban ismét csak elmaradt a felelősségrevonás.

A vádbeli cselekmények az ügyészség szerint háborús bűntettet valósítanak meg. A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Az ügyészség októberben emelt vádat a Biszku Béla lakásán 2012. szeptember 10-én tartott házkutatáson lefoglalt, engedély nélkül tartott tizenegy lőszernek minősülő sörétes vadásztöltény miatt is.

A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelennek tüntette fel.

A Budai Központi Kerületi Bíróság a vádirat benyújtása után felfüggesztette azt az eljárást, és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mert álláspontja szerint a büntető törvénykönyv (Btk.) vádbeli szakasza alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánítást. Az Ab ebben az ügyben tavaly nyáron kimondta: a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását szankcionáló Btk.-szakasz nem alaptörvény-ellenes, szükséges és arányos módon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztést kértek, Biszku az eljárás során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.

Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagja volt, 1957 és 1961 között belügyminiszter. A rendszerváltás után több mint két évtizeddel, 2012 őszén jelen eljárásban vették őrizetbe, majd lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, jelenleg szabadlábon van.

A Biszku Béla elleni ügyben tett eredeti feljelentés kapcsán ismeretlen tettes ellen további nyomozás is folyamatban van felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogvatartás, hűtlenség és felségsértés, illetve a magyar állam területe ellen elkövetett felségsértés gyanúja miatt. Annak az eljárásnak nincs gyanúsítottja. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás határideje június 28.

Az év elején nyilvánossá vált azoknak az egykori állampárti vezetőknek a neve, akiktől egy 2012-es törvénymódosítás nyomán megvonták a kommunista kitüntetése miatt még a rendszerváltást követően is járó nyugdíj-kiegészítést; köztük van Biszku Béla is.

A kedden kezdődő büntetőper tárgyalásain a hallgatóság és a sajtó képviselői csak előzetes bírósági regisztrációval vehetnek részt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árkon, bokron át menekült a cigicsempész

A kisbuszból pakoló férfi a rendőrök és pénzügyőrök láttán menekülőre fogta, a hatóságok ötvenmillió… Tovább olvasom