Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Karneválok ideje – farsang

A tavaszhívogatás eredendő késztetéséből, a megújulás ősistenes hiedelmeiből, rituáléiból fakad, népünnepélyekben, bűbájoskodásokban, maskarákba rejtőző, szabados kicsapongásokban, féktelen mulatozásokban, és tradicionális párkereső bálozásokban él – neve: farsang.
A farsang jellemzői a tavaszvarázslás és ünneplés ősi kultikus elemei. Az emberek a tánccal az élet újjászületését igyekeztek kijárni, a bőséges lakmározással a természetet akarták hasonlóan bő termésre serkenteni, az emberek sokasodását a párválasztást segítő táncalkalmakkal,és szerelemre ösztönző, tréfás játékokkal próbálták praktikázni. Ezekből az elemekből koronként és népenként más és más volt domináns, és a farsangi szokásvilág ettől színes.

Velencében például már István napján (december 26-án) kezdődik a mulatozás, ám öreg kontinensünkön jobbára a vízkereszttől hamvazószerdáig terjedő időszakot tekintik farsangnak. De azon belül is differenciálnak. A spanyolok csak Sebestyén napján (január 20-án) kezdik a vigalmat, a rómaiaknál igazi farsangnak, karneválnak csak a hamvazószerdát megelőző 11 nap számít, a magyar hagyományok szerinti főideje a „farsang farka", ami a húshagyókeddet (a böjtkezdetet) megelőző hétvégétől számítódik, a németeknél pedig az „igazi" a pajkosságra épülő, úgynevezett bolondok keddje. A portugálok által Brazíliába exportált első, 1723-as Rio de Janeiró-i farsangi mulatság világszenzációvá nőtt, elbrazilosodott utóda az európai hagyományokhoz már csak a böjtkezdet közeli idejével igazodik, egyébként a szambaiskolák hivatalos ünnepe lett, földünk legnagyobb utcabálja.

Az ókori római szaturnáliaünnepek, a táncmulatságok, az álarcos felvonulások az olasz karneválokban tovább élnek: Velencében az 1200-as évek végétől hivatalos a tavaszünnep, jelmezes, álarcos utcai felvonulásokkal és színjátékokkal. A hagyományosan a Szent Márk téren kezdődő, több napig tartó, az álarcoktól, maskaráktól misztikus hangulatú, réges-régi szokásokat (például a Campanile tornyából bábut ledobó „angyalröptetést") is megőrző vigalom manapság már százezreket vonz, Európa leghíresebb, legpatinásabb mulatsága, üzenete: színjáték az élet, a világ.

A valahai tavaszcsalogató ünneplések egy másik jellegzetes elemét, a díszes kocsik parádéját a nizzai karneválok őrzik.
A németek a húshagyókeddi Narrenfesten tartják maszkabáljukat. Őrzik azokat a tradíciókat is – például a hamvazószerdán rendezett kölni asszonyfarsangnak nevezett vigasságot –, melyen csak nők vehettek részt.

A magyar asszonyok külön farsangolásait manapság élesztgetik. Ahogyan az azonos szakmában dolgozók régen szokásos farsangoló báljait is – igaz, immáron jobbára jelmez nélkül. Nagyon valószínűtlen viszont, hogy lesz újra fonóbál, vagy újjáélednek a még a múlt században is dívó pendzsomok, házi bálok, batyusbálak, ahová úgymond összehordták az ételt-italt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szavazatok újraszámlálásáról

Az országgyűlési választásokra már jogszabály rögzíti a szavazatok újraszámlálását. Tovább olvasom