Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Kaltenbach Jenő a lendületről, a politika felelősségéről

A hónap végén távozik tisztségéből Kaltenbach Jenő ombudsman. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lapunknak adott interjújában egyaránt beszélt sikerről és kudarcról. A Szegedi Tudományegyetem docense két cikluson keresztül, 12 évig töltötte be a posztot, mandátumát kitöltötte, nem lehetett meghosszabbítani.
– Miért lett Magyarországon kisebbségi jogok országgyűlési biztosa?
– Az ombudsman intézmény legfőbb rendeltetése, hogy csökkentse az egyenlőtlenséget a nagy hatalmú államgépezet és a kiszolgáltatott polgár között. Erre keresve sem található számára jobb „terep", mint a kisebbségi polgár és az állam közti viszony „kiegyenlítése".

– Az ön számára mi a múlt évtized legnagyobb sikere?

– Az ombudsman rendszerünk igazi sikertörténet. Kiáll bármilyen nemzetközi összehasonlítást. Kitolta a jogvédelem határait a lehetséges mértékben, tovább, mint sok hagyományos demokráciában.

– Mit tart a két ciklus legnagyobb kudarcának?

– A „visszarendeződés" megállítására való képtelenséget. A 90-es évek elején nagy reményekkel indult magyarországi kisebbségi politika előbb stagnált, majd az utóbbi években elindult lefelé. Sok tekintetben ugyanaz történik, mint a húszas években. Remélem, hogy a végkifejlet más lesz, de nem árt emlékezetünkbe idézni, hogy ha nem ügyelünk rá, mivé fajulhatnak a dolgok. Bibó Istvánt olvasni ma aktuálisabb, mint valaha. A csalódottság nem annyira személyekhez vagy intézményekhez köthető, sokkal inkább „az egész" mintha elromlott volna.

– Még mit kell tenni e téren?

– A legfontosabb a velünk hurcolt történelmi örökség feldolgozása, a dolgok rendbetétele a fejekben. Minden csak ezután lehetséges. A „nemzet elsüllyedésével" kapcsolatos történelmi görcs feloldása nélkül működő, toleráns, sokszínű, a mások érdekeit és jogait tisztelő demokrácia elképzelhetetlen. Mint ahogy a szomszédokkal való megbékélésnek is ez a feltétele. És abba kell hagyni a kettős mércét: vívmányaink felmagasztalását, a másoké lekicsinylését.

– A környezetemet kérdezve a kisebbségekről, szinte kizárólag a cigánybűnözésről, a cigányokat érintő diszkriminációról, szegregációról beszélnek. Jól van ez így?

– A leírt vélekedés valóban eléggé elterjedt, amiben sajnos a médiának, a közbeszédnek jelentős a szerepe. Mindez párosul a mindennapi tapasztalatokkal, amikor a romákat mint kisebbséget jellemzően negatív helyzetekben láthatjuk. Ez utóbbi egyrészt a ténylegeshez képest felerősödve raktározódik el, másrészt megspóroljuk magunknak a kérdést, hogy vajon miért kerülnek éppen ők mindig a már említett helyzetbe.

– Magyarországon sokkal nehezebb valamilyen kisebbséghez tartózónak boldogulni, mint magyarnak?

– Nem a „fő áramlathoz" tartozni mindig és mindenütt nehéz. Kétszer jobbnak kell lenni, mert az erény ritkábban kap elismerést, a hiba pedig többnyire általánosításhoz vezet.

– Milyen nálunk a kisebbségi politika, milyen a Magyarországon élő kisebbségeknek a helyzete más európai, főleg szomszédos országokéhoz képest?

– Őszintén szólva nem kedvelem egyik kifejezést sem, mert eleve azt sugallják, hogy itt valami idegenről, szokatlanról, sőt kellemetlenről van szó. Ez egyben meghatározza a gondolkodásunkat is, ami miatt az úgynevezett kisebbségi politika ritkán őszinte, sokkal inkább a külsőségek, a (hamis) látszatok dominálják, rengeteg benne a manipulatív elem. A politikus, közéleti ember, ha erre az „ingoványos" talajra téved, eleve feszélyezve érzi magát, ami szinte lehetetlenné teszi az őszinte beszédet és cselekvést. Jó lenne ettől megszabadulni, de ez csak akkor lehetséges, ha a társadalmat olyannak fogadjuk el amilyen, vagyis nem akarjuk homogenizálni, az „átlagtól" való eltérést devianciaként kezelve.

– A román államfő szerint a nemzeti kisebbségvédelem román modelljét európai szinten is elismerik, ezzel az „európai típusú bánásmóddal nem találkozhatunk Szerbiában, Ukrajnában és Magyarországon". Mit szól ehhez?

– Ez eléggé tipikus viselkedés a térségben. Csak nehogy azt gondoljuk, hogy mi különbek vagyunk, vagy ha néha igen, annak sohasem „kollektív genetikai", hanem mindig történelmi okai vannak.

– A rendszerváltás óta valamennyi kormánynak és önkormányzatnak nyűg a kisebbségek ügye?

– Ha tenni kell és nem csak beszélni, akkor igen, az ügyet többnyire terhesnek érezzük, amitől inkább megszabadulni szeretnénk.

– Felmérések szerint hazánkban jelentős a cigányellenesség. Mi ennek a magyarázata?

– A könnyű (többségi?) válasz szerint persze maguk a romák. És ebben van is igazság, mert ők sokszor, illetve sokan közülük nem az „elvárás" szerint viselkednek. De igazságos-e ez, ha azt is számításba vesszük, hogy nemcsak az „elvárás" megfogalmazásából vannak kirekesztve, hanem azt is megakadályozzuk, megnehezítjük, hogy az elvárás szerint viselkedhessenek. Integrációjuk még csak éppen megkezdődött és igen lassan halad, de annak sikere igazi nemzeti sorskérdés, amire a cigányellenesség igencsak kevéssé konstruktív válasz.

– Az EU segíti, könnyíti a kisebbségek helyzetét?
– Eddig a különböző EU- programok miatt inkább segítette, de az úgynevezett kisebbségi kérdés EU-szerte nem megnyugtatóan megoldott. Sok múlik tehát azon, hogy sikerül-e az uniónak egy európai „kisebbségi politikát" kidolgoznia és azt következetesen érvényesítenie. Nem vagyok túl optimista.

– Az elmúlt évek magyarellenességről szóltak az unión kívüli Szerbiában épp úgy, mint az EU-tag Szlovákiában. Mikor lesz ezeknek vége?

– A konfliktusok, nézeteltérések mindig jelen lesznek, a kérdés az, hogyan bánunk velük.

– Máig nem oldódott meg a kisebbségek parlamenti képviselete, és ez kudarc a magyar politika egészére.

– Igen, beleértve a külpolitikát is.

– Hogyan tovább, mit csinál a jövőben? Szó volt arról, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa lesz, ez miért hiúsult meg?
– Az utóbbi hosszú történet és teljes elmesélése érzékenységeket sértene, ezért inkább mellőzném. Egyébként meg tanítani fogok, mint eddig is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vandál sofőr garázdálkodott Téten

Tovább olvasom