Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

Jövőre már lecke lesz az idei választás

A jelenkor történelméből levont következtetéseink alapján éljük a mát. De mi szerepel az 1990 előtti, a rendszerváltó és a mai tankönyvekben például 1945. április 4. napjáról, 1956-ról, a politikai pártokról és a választásokról? Erről a szegedi Tömörkény gimnázium négy történelem szakos pedagógusát: Bádonyiné Nagy Ilonát, Májer Mártát, Tóth Lászlónét, Varga Magdolnát kérdeztük.
– Sematikusak voltak a tankönyvek, a politikai elváráshoz igazodtak, nem mutatták be árnyaltan a közelmúlt eseményeit. Ez a rendszerváltozás után megváltozott – összegzi több évtizedes tapasztalatait Tóth Lászlóné.

– Számos és többféle forrás áll ma már rendelkezésünkre – folytatja a gondolatot Varga Magdolna. – A tankönyvkínálat is széles. Ám minél közelebb kerülünk a mához, annál távolságtartóbb a fogalmazás, azaz a szerzők igyekeznek kivonni magukat a véleményalkotás kényszere alól.
– Például Vázlatok… címmel jelent meg a negyedikes történelemtankönyv 1990 táján. Ez már új szemléletet hozott – jelenti ki Bádonyiné Nagy Ilona, a történelem szakosok munkaközösségének vezetője. – A rendszerváltás utáni Salamon Konrád-féle, többször átszerkesztett kötet a pártok köré szervezi a tényeket, s ennek alapján von le következtetéseket; gazdasági irányultságú Magyar Lajos könyve; két-három éve pedig a Dupcsik Csaba–Repánszky Ildikó-féle könyvet használjuk, mert forrást és eseménytörténetet adva mutatja meg az ok-okozati összefüggéseket. A szakirodalomból példának említhetném Romsics Ignác Múltról a mának: Tanulmányok és esszék a magyar történelemről című könyvét.

– Ha visszagondolok, mit tanítottam 1945. április 4-éről, vagy 1956-ról, akkor arra is emlékeztetnem kell, hogy naivabb voltam, és tényszerűen kevesebbet tudtam az akkori történésekről, mint ma egy átlagos tanuló – mutat rá Tóthné. – Nem tudtam, hogy április 4. Sztálin utasítására lett felszabadulásunk ünnepe. Ellenforradalomként, párthatározatba foglalt okok alapján kellett ’56-ról szólni.

– Friss diplomásként 1987-ben tanítottam először 1956-ról egy olyan osztályban, ahol a diákok szamizdatot olvastak – gondol vissza Varga Magdolna. – Az egyetemen már hallottunk például a gulagról, de 1956-ról is szivárogtak a tények például a Beszélőben. Tanárként viszont világossá kellett tennem, hogy mely szavakkal kell megtanulni és elmondani az érettségi kérdéssorra a választ, s mi az, ami a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik. Politikai állásfoglalását a diák ma otthonról hozza: vagy a szülőét veszi át, vagy éppen azt tagadja meg.

– A mától visszafelé harminc év: ez a jelenkor – tanít Májer Márta. – 1990-től oktatjuk az 1945 utáni, vagyis a jelenkor történetét. Politikai felhang nélkül oktatjuk, hogy például mi a koalíciós kormányzás. A 2002-es választás is szerepelhet az érettségin. Ebből következően jövőre már tananyag lehet az idei, a 2006-os választás.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bővül a Sziget 2006-os fellépőinek listája

New York-i art-pop, belga gitárzene, skandináv progresszív metal, gipsy-punk, mali kora-játékos,… Tovább olvasom