Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

Jobbik-Fidesz szócsata a Tom Lantos Intézettel kapcsolatban

Egyszerűsödhetnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai. Január 1-jével létrejöhet a kormánytisztviselői döntőbizottság.
1. rész
II. János Pál pápa boldoggá avatásáról, a fogyatékossággal élők foglalkoztatásáról, a kisvállalkozásokról, a Tom Lantos Intézetről és az örmény népirtásról volt szó napirend előtt kedden reggel a parlamentben.
Rétvári: II. János Pál embersége túlmutatott az egyházon
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára II. János Pál pápa közelmúltbeli boldoggá avatása kapcsán méltatta a volt egyházfőt, akinek - mint fogalmazott - embersége túlmutatott az egyházon. Kiemelte érdemeit abban, hogy tudott a fiatalokhoz szólni. Ő volt az első pápa, aki Magyarországra ellátogatott - emlékeztetett.

LMP: munkát a megváltozott munkaképességűeknek!
Az LMP-s Kaufer Virág azt hangsúlyozta, hogy a fogyatékossággal élők foglalkoztatása közös érdek, az őket célzó, most készülő kormányzati stratégiában a foglalkoztatásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Hozzátette, a komplex stratégia megalkotásához megfelelő adatgyűjtés és -értékelés, illetve szabályozási környezet is kell. A rehabilitációs járulék nyújtása helyett - szorgalmazta - adjanak munkát a megváltozott munkaképességűek, akiknek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját kiemelten kell kezelni.
Soltész Miklós szociális államtitkár megköszönte a felszólalást, és üdvözölte a képviselő gondolkodásmódját, egyetértve azzal, hogy támogatni kell a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Ami elmaradt az elmúlt években, az termékeik piacra juttatásának támogatása - mutatott rá, kitérve arra: az Orbán-kormány ezért indította el a segítő vásárlás programot.

MSZP: a kisvállalkozások borúlátóak
Szekeres Imre (MSZP) a frissen megjelent konjunktúraindexekre hivatkozva azt mondta, a magyarországi kis- és középvállalkozások borúsan néznek a jövőbe, sokan panaszkodnak a növekvő közterhekre, az uniós forrásokhoz, illetve a hitelekhez való hozzáférés nehézségeire. A Fidesz-KDNP a nagytőke pártjára állt - értékelte a kormánypártok gazdaságpolitikáját bírálva a szocialista képviselő, aki bejelentette: egyebek között gazdasági szerepvállalásuk erősítése érdekében az MSZP javaslatot készít a kis- és közvállalkozások fejlesztési programjára, amelyről egyeztetni fognak a munkavállalókkal és a munkaadókkal.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a megelőző nyolc évben kormányon volt szocialisták csak "most fedezték fel" a kis- és középvállalkozásokat, álszent dolog, hogy most szemrehányással illetik a jelenlegi kabinetet, amely azon dolgozik, hogy egyszerűsödjön a forrásokhoz való hozzájutás, hogy az adminisztrációs terhek csökkenjenek.

Jobbik: a Tom Lantos Intézet sóhivatal
Az elmúlt 20 év politikai elitjének teljes összeborulása a Tom Lantos Intézetben címmel szólalt fel a jobbikos Gyöngyösi Márton. Szerinte az intézet felállításával Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő ötletét "porolta le" az Orbán-kormány, noha ellenzékben még bírálta azt. Túlzónak tartotta, hogy a költségvetés 3 milliárd forinttal támogatja a "sóhivatali gittrágással" foglalkozó intézetet. Azt mondta, Tom Lantos az amerikai képviselőház Lugosi Bélája, "magyargyűlölő, cionista, csaló, szélhámos".
Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, Lantos Tamás magyar származású amerikai demokrata párti politikus volt, holokauszt-túlélő, aki élete során mindvégig magyarnak tartotta magát, távol állt tőle a magyarság gyűlölete, a magyar ügyekre kiemelt figyelmet fordított, az erdélyi, a vajdasági és a felvidéki magyarság érdekében is számos alkalommal aktívan fellépett. Kijelentette, a Lantos Intézettel olyan nemzetközi emberi jogi szervezet alakul, amely a közép-európai emberi és kisebbségi jogokért akar tevékenykedni, a büdzsében pedig nem 3 milliárd, hanem 100 millió forint van elkülönítve számára.

A Fidesz az örmény népirtásra emlékezett
Kupper András fideszes képviselő az oszmán kormány által az örmények ellen az első világháború idején elkövetett népirtásáról emlékezett meg. Kitért arra, hogy Örményország elsőként tette államvallásává a kereszténységet. Ha nem lett volna a genocídium, ma 40 milliónyian lennének, a mai 9-10 millióval szemben - mondta.
Németh Zsolt elmondása szerint az örmény népirtás több százezer örmény erőszakos kitelepítése és kiirtása volt az első világháború idején, 1915 április 24-e után. A török köztársaság kormánya visszautasítja, hogy genocídiumról lett volna szó, de több nyugati ország annak ismeri el a történteket. Magyarország uniós partnereivel együtt támogatja az örmény-török viszony normalizálását - hangsúlyozta.


2. rész
Egyszerűsödhetnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai - közölte az igazságügyi államtitkár az anyakönyvi törvény módosításának keddi parlamenti vitájában. Az Országgyűlésben téma volt a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvények módosítása is. Utóbbi vitájában elhangzott: 2012. január 1-jével létrejöhet a kormánytisztviselői döntőbizottság, amely egy országos hatáskörrel rendelkező, belső jogorvoslati fórum lenne.

Egyszerűsödhet az otthonszületett gyermekek anyakönyvezése
Egyszerűsödhetnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai - közölte az igazságügyi államtitkár az anyakönyvi törvény módosításának vitájában. Répássy Róbert expozéjában emlékeztetett: az otthonszülés jogi kereteinek megteremtésével a közelmúltban megnyílt az út a várandós nők számára, hogy gyermeküket intézeten kívül, ugyanakkor biztonságos körülmények között, az általuk választott helyszínen hozhassák világra.
A kormány mostani törvénymódosítási javaslata - ehhez kapcsolódva - lehetővé teszi, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, amikor a szülés tényét csak orvos igazolhatta, a jövőben a tervezett módon, az édesanya döntése alapján intézeten kívül, orvosi jelenlét nélkül, kizárólag szülésznő közreműködésével született gyermek anyakönyvezéséhez szükséges bejelentést a szülésnél közreműködő szülésznő is megtehesse - ismertette az államtitkár.
A javaslat rendezi azoknak az újszülötteknek az anyakönyvezésére vonatkozó szabályokat is, akik szintén nem kórházban jöttek a világra, ez azonban nem az édesanya döntése alapján történt, és így a szülésnél nem volt jelen olyan egészségügyi dolgozó, aki az anyakönyvezéshez szükséges bejelentést megtehetné, és a szükséges igazolást kiállíthatná - tette hozzá.
A vitában minden frakció támogatásáról biztosította a javaslatot. Mátrai Márta (Fidesz) hangsúlyozta: a tervezett, intézeten kívüli szülés jogi szabályozásának részeként alapvető fontosságú, hogy szabályozottan történhessen meg az újszülöttek anyakönyvezése. A szocialista Lamperth Mónika azt mondta, egy hiánypótló javaslatról van szó, amelyet pártja kész támogatni; megjegyezte ugyanakkor, kérdés, hogy a nem tervezett, intézeten kívüli szüléseknél az anyakönyvezésre megszabott nyolc napon belüli eljárás nem jelent-e problémát például az egyedülálló édesanyáknak. A Jobbik is üdvözölte az indítványt, Novák Előd azonban úgy vélekedett, hogy a kormányzati szabályozás olyan szigorú feltételeket támaszt, amelyek alapján csak elvétve fordulnak majd elő törvényes otthonszülések. Szilágyi László (LMP) emlékeztetett, pártja is szorgalmazta az otthonszülés szabályozásának megalkotását, bár több ponton is kritikusak, mert szerintük "nem szabadna itt megállni".
A felszólalások után az ülés levezető elnöke, Balczó Zoltán az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésén folytatja le a Ház.

Január 1-jével létrejöhet a kormánytisztviselői döntőbizottság
Jövő év január 1-jével létrejöhet - a bírói felülvizsgálat lehetőségének megtartása mellett - a kormánytisztviselői döntőbizottság, amely egy országos hatáskörrel rendelkező, belső jogorvoslati fórum lenne. A testülethez a tisztviselő a jogviszonyából származó igény érvényesítése érdekében fordulhatna, így különösen a jogviszony megszüntetésével, az összeférhetetlenséggel, a minősítéssel, a teljesítményértékeléssel összefüggésben, valamint fegyelmi és kártérítési ügyekben.
Erről Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára beszélt a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvények módosításának vitájában. A jogszabályok változtatása azért szükséges, mert az Alkotmánybíróság (Ab) eltörölte a Ház azon korábbi döntését, amely lehetővé tette az érintettek indoklás nélküli elbocsátását. Az államtitkár emlékeztetett: az Ab határozatában hangsúlyozta, hogy a jogalkotó széleskörű szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában. Nem vitatható ugyanis, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését.
A kormány törvénymódosítási javaslata - amely alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű - rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.
A méltatlansággal kapcsolatban Rétvári Bence azt mondta: a tisztviselő nemcsak a rábízott igazgatási munkával együtt járó hivatali kötelezettségeket sértheti meg, hanem a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat is megingathatja. Míg az első felelősségi forma érvényesítésére a fegyelmi eljárás szolgálhat, addig az utóbbi szankcionálása nem megoldott - mutatott rá, hozzáfűzve, hogy erre tekintettel javasolható a méltatlanság, mint rendkívüli felmentési jogcím bevezetése.
A vezetői bizalomvesztésről szólva az államtitkár megjegyezte, a szakmai lojalitás hiánya szintén megalapozhatja a tisztviselők felmentését.


3. rész
A vezérszónoki felszólalásokkal folytatta a parlament kedden a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának általános vitáját. A Fidesz szerint a felmentés indoklási kötelezettségének visszaállításával növelik a tisztviselők biztonságát, az ellenzék viszont elutasítja az előterjesztést, mondván, hogy fenntartja a közszférában dolgozók kiszolgáltatottságát. A jogszabályok módosítása azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette azt a kormánytöbbség által tavaly hozott rendelkezést, amely lehetővé tette a tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását.

Fidesz: növeli a tisztviselők biztonságát a javaslat
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat pontosan szabályozza azokat az eseteket, amelyekben fel lehet, illetve fel kell menteni a kormánytisztviselőket és köztisztviselőket. Az utóbbi indoka lehet a méltatlanság és a bizalomvesztés, míg például létszámcsökkentés esetén az indítvány lehetőséget teremt az elbocsátásra.
Kitért arra is: a törvényjavaslat új jogorvoslati intézményt hozna létre a kormánytisztviselői döntőbizottság felállításával. A kormánypárti politikus szerint a testület a bírósági eljárásnál gyorsabban hozhat döntést az elbocsátás ellen panasszal élő tisztviselők ügyében, határozatát azonban a munkaügyi bíróság felülvizsgálhatja.
Összességében úgy ítélte meg: az előterjesztés a jelenleginél nagyobb biztonságot ad a tisztviselőknek.

MSZP: kiszolgáltatottak maradnak a tisztviselők
A szocialista Lamperth Mónika vezérszónoki felszólalásában kijelentette: a kormánynak az Ab döntése után illett volna bocsánatot kérni azoktól, akiket a fideszes politikusok javaslatára hozott szabály alapján indoklás nélkül rúgtak ki. Annál is inkább - folytatta -, mert véleménye szerint a kormánypártok a zsákmányszerzés érdekében tudatosan alkottak az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezést.
Az MSZP-s politikus károsnak nevezte a kormány mostani előterjesztését, amiért az a tisztviselők alávetettségét, kiszolgáltatottságát erősítheti. Fenyegetettség érzését okozhatja Lamperth Mónika szerint így a kormánytisztviselői döntőbizottság tevékenysége. Hangsúlyozta: a tisztviselők aligha fordulnak jó szívvel felmentésük miatt egy kormány által kinevezett tagokból álló testülethez.
Kiemelte: bár az Alkotmánybíróság döntése szerint az elbocsátás feltételének valós és okszerű indoklásnak kell lennie, az közigazgatási és igazságügyi tárca indítványa szubjektív kategóriákat vezet be. Példaként hozta a bizalomvesztést, amely akkor állna elő, ha a kormánytisztviselő megszegi kötelezettségét. A szocialista képviselő szerint ez a megfogalmazás arra jó, hogy a kormány továbbra is valós indoklás nélkül szabadulhasson meg tisztviselőktől.
Az MSZP mindezért nem támogatja a javaslatot - mondta.

Jobbik: csak a körítés változik
Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány javaslata ugyanazzal a szemlélettel született, mint az indoklás nélküli elbocsátást engedélyező tavalyi rendelkezés, "csak jobb a körítés".
Aláhúzta, a javaslat alapján méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely - például a pártatlanság hiánya - miatt beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét veszélyezteti. Véleménye szerint így akár egy éttermi beszélgetés is ahhoz vezethet, hogy valakit azonnal, végkielégítés nélkül kirúgjanak. Ugyancsak túlságosan tág kategóriának nevezte a bizalomvesztést, amely a szakmai lojalitás hiányára hivatkozva tenné lehetővé a felmentést. Ez - folytatta - az ellenvélemény elhallgatását okozhatja a közszférában.
Bertha Szilvia kétségbe vonta a január elsején létrejövő kormánytisztviselői döntőbizottság függetlenségét, hozzátéve: mivel annak határozata megtámadható a bíróságon, közbeiktatása csak az ügyek elnyújtására alkalmas.
Elmondta: a Jobbik nem szavazza meg a kormányzati javaslatot, és a tavalyi módosításig a köztisztviselői törvényben szereplő felmentési okokat tartja megfelelőnek.

LMP: a jogszerűség fontosabb a szakmai lojalitásnál
Szilágyi Péter (LMP) köszönetet mondott az Alkotmánybíróságnak, amiért a kormány "folyamatos fenyegetése" ellenére kimondta az indoklás nélküli elbocsátás tilalmát. Ugyanakkor örömtelinek találta, hogy a kabinet egyeztetett a tervezetről az érdekképviseletekkel.
Rámutatott: a lojalitás és a jogszerűség ellentétbe kerülhetnek egymással, az új szabályozás viszont kockázatossá tenné a felettessel folytatott szakmai vitákat. Noha - mondta - jogállamban egy tisztviselőnek nem főnökéhez, hanem a jogszabályokhoz kell hűségesnek lennie.
Az LMP olyan szabályozást látna szívesen, amely a rosszul dolgozók esetében egyszerű elbocsátást tesz lehetővé, de meggátolja, hogy a jogszerűség mellett kiálló munkavállalót felmentsék - emelte ki, megjegyezve: különös, hogy alkalmatlanság esetén a jövőben csak akkor lehetne elbocsátani egy tisztviselőt, ha az nemcsak jelenlegi munkájára, hanem minden más nyitva álló munkakörre is alkalmatlan.
A jogvitákban határozó kormánytisztviselői döntőbizottságról szólva azt mondta: javasolják, hogy tagjait az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács javaslatára nevezze ki a miniszterelnök, határozatlan idő helyett három évre.
A javaslatot összességben úgy értékelte: bár a kormánynak az indoklás nélküli elbocsátásokra vonatkozó törekvése elbukott, a kabinet nem adta fel, hogy gumiparagrafusok mögé bújva folytassa a nem megfelelő káderek tisztogatását.

Olvasóink írták

  • 5. SC 2011. május 04. 07:57
    „meir,megalapítom a Vízen Tál Központot.:-)))A magyarok védelmében.”
  • 4. meir 2011. május 04. 07:25
    „Tom Lantos,a Kozepeuropai kissebsegek jogsegelyszolgalatat latna el,es vedelmuket!!
    na kerem!!
    ezert mondja a jobbik,; Magyargyulolo!!
    ha teszemazt,; odaajanlana az osszes penzet a Jobbik-nak,azthiszem O lenne a leheto legjobb Magyar a jobbik szemeben,meg ha zsido is!!
    konluzio!
    egyszeruen Irigy a Jobbik hogy nem oket tamogatja a Lantos intezet!”
  • 3. dünnyögő 2011. május 03. 22:58
    „Nem csak a jobbik mehet a búsba.”
  • 2. rommel 2011. május 03. 22:30
    „A JOBBIK ELMEHET A BÚSBA !
    MÉG EGY ÉRTELMES ELŐRE MUTATÓ JAVASLATA NEM VOLT !”
  • 1. tibi02 2011. május 03. 16:45
    „Szeretném tudni mi volt a baj a hozzászólásommal!Nem kummogni,válaszolni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szobrot kaphat II. János Pál Budapesten

Szobrot kaphat a vasárnap Rómában boldoggá avatott II. János Pál pápa Budapesten egy-két éven belül… Tovább olvasom