Kisalföld logö

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 32°C Még több cikk.

Jó minőségű és finom a nemzet kenyere

A pékek szerint jó minőségű és finom a nemzet kenyere, amelyet több nagy kenyérrel és mintegy ötezer cipóval együtt háromszáz hazai és határon túli magyarlakta helyről érkezett búza lisztjéből sütöttek ki Pécsváradon szombaton.
"Olyan kiváló minőségű gabona, amilyenből ez a liszt készült, nincs Magyarországon" - mondta Krebsz Gábor pék, amikor az első liszteszsákot kibontotta az Aranycipó Kft. üzemében. Rögtön meg is magyarázta, hogy a liszt annál jobb, minél több helyről származó gabonából őrlik, azok ugyanis egymás hibáit ellensúlyozzák, jó tulajdonságait pedig erősítik. A szakember szinte alig jutott levegőhöz munkahelyén a kiemelt médiaérdeklődést kiváltó eseményen megjelent, kötelezően fehér köpenyt és sapkát húzó újságíróktól, mégis nagy nyugalommal tűrte, hogy minden mozdulatát fotósok, operatőrök és a folyamatosan őt faggató tudósítók, riporterek is kövessék.

Készül
"Hagyományos technológiával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a liszthez egy tegnap elkészített úgynevezett tizenkét órás kovászt, ma pedig élesztőt, sót és vizet keverünk" - közölte. A szót a dagasztógéphez érő kolléganője vette át, aki a nevét nem árulta el, abba azonban beavatott, hogy a tésztát ezután táblázzák, azaz formázzák, az így készült kenyereket és cipókat fél órán át kelesztik, végül kemencékben megsütik.

Mire a hölgy befejezte a mondatot, pékek egy csoportja jelent meg a sütőüzem egyik termében felállított két hatalmas asztalnál. Lisztet szórtak a lapjára, mérni, gyúrni és formázni kezdték a dagasztásra szolgáló edényekből kikerült tésztát. Az újságírók meglepetésére volt, akinek fürge kezei alatt egyszerre két ötkilós kenyér nyerte el formáját. Az asztaloknál serénykedő pékek közölték, hogy ma az ünnep okán pihenhetnének, ehelyett önként vállalták az öt és három kilogrammos kenyerek, valamint a kilencdekás cipók elkészítését. "Nekünk is fontos ez a feladat, ilyen alapanyaggal egyébként is öröm dolgozni" - jegyezte meg az MTI érdeklődésére egyikük anélkül, hogy munkáját egy pillanatra is megszakította volna.

Gyúrunk...
A kenyerek és cipók hamarosan a kelesztőbe kerültek és fél órán át keltek. Ezalatt Schwartz Kata, a Aranycipó gazdasági vezetője elmondta, hogy a nemzet kenyerének elkészítését a cég tulajdonosai örömmel fogadták, elismerésnek tartják és úgy gondolják, hogy ez nemcsak nekik, hanem az egész sütőipari szakmának nagy megtiszteltetést jelent. Kitért rá, hogy a háromszázötven embert foglalkoztató, naponta hétezer fehér, ezerötszáz különleges kenyeret és negyvenezer péksüteményt készítő cégnél a szombati kivételes alkalom, mert ilyen méretű kenyeret máskor nem sütnek.

A gazdasági vezető közben frissen sült pogácsával, kávéval, üdítővel kínálta a sütőüzem melegéhez nem szokott újságírókat. A pihenő azonban nem tartott sokáig, fél óra elteltével nagy sürgés-forgás alakult ki a kelesztő körül, ahonnan a pékek a kemencék elé vitték a félkész kenyereket és cipókat. A tésztákat megvágták, felületüket vízzel nedvesítették, hogy a kenyér kérge szép barna, ropogós legyen, majd betették a 180-220 Celsius fok hőmérsékletű kemencébe, ahol az ötkilósok több mint két órát, a kiscipók tizenöt percet sültek.

"Persze, hogy megkóstoljuk" - válaszolta az egyik pék, amikor arról kérdezték, esznek-e abból, amit készítenek. Alighogy a cipók kisültek, Krebsz Gábor kézbe vett egyet, hogy véleményt mondjon róla a kíváncsi újságíróknak. A kiscipó ropogva tört ketté a kezében, a pék pedig már az első falat után elismerően nyilatkozott róla. "Jó minőségű. Szép az alakja, enyhén savanykás az illata, az íze pedig olyan, mint az igazi hagyományos kenyéré" - mondta határozottan, majd a sajtó képviselőit is megkínálta.

A kenyeret délután három órakor Garadnay Balázs, a Pécsi Egyházmegye püspöki helynöke áldja meg Pécsen a Sétatéren rendezett Szent István-napi ünnepségen. Az eseményen Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely fideszes polgármestere mond köszöntőt. A többi öt- és háromkilós kenyeret promóciós célokra és állampolgári eskütételekhez használják fel, a cipókat a Sétatéren értékesítik, a bevételt jótékony célokra fordítják. Öt tonna lisztből pedig kenyeret sütnek a dévai Szent Ferenc Alapítvány házaiban lakó gyerekeknek.

Kész kenyerek. Az MTI felvételei.
A nemzeti összetartozást, összefogást jelképező nemzet kenyere kezdeményezés Korinek László pécsi jogászprofesszortól származik, megvalósításához a búzát a magyarországi megyékből és a környező országok magyarlakta területeiről gyűjtötték be. Elsősorban a határon túlon tapasztalt nagy lelkesedésnek köszönhetően több mint háromszáz helyről összesen tíz tonna búza érkezett, melynek jelentős részét Szigetváron, kisebb hányadát pedig Mohácson, egy rekonstruált XVIII. századi vízimalomban őrölték meg, majd öntöttek össze ünnepélyes külsőségek között. A nemzet kenyere kezdeményezésben résztvevő cégek nem kértek pénzt a közreműködésükért.

Olvasóink írták

  • 17. fortuna54 2011. augusztus 23. 23:53
    „pancser.Milyen megnyomoritó munkára gondolsz?A magyar lányok híressek voltak szépségükröl és a hirnevet nem a mai idökben kapták.Szerintem fiatal lehetsz ahoz,hogy a multrol valamit tudnál beszélni.Az ötvenes évek falusi lányai között voltak igazi szép és kulturált diáklányok.Aki pedig dolgozni akart,volt munkája és soha nem panaszkodtak.Akkoriban nem laktak hajléktalanok az erdökben,nem volt annyi éhezö M.országon.Igaz most kaptok melegételre valamit,már aki kap de szerinted ez a jó világ?Sürün járok haza de most sem minden szembebejövö fiatalasszony szépségkirálynö.”
  • 16. pancser 2011. augusztus 23. 19:46
    „15-höz! Falun születtem, kemény körülmények között éltünk, pesti gyerekek jöttek a nagyszülőkhöz nyaralni nyáron, nekik romantika volt a mi szegényes és nehéz életünk. Sok minden a városi legendákhoz tartozik, aki benne volt nem kívánja vissza. A falusi lányok akkor és most két külön világ, a megnyomorító munkát már nem kell végezniük ezért szebbek.”
  • 15. fortuna54 2011. augusztus 23. 12:48
    „12.pancser.Háát a derekuk-fejük nem is a vasalástol fáj,hanem az állandó számolástol,hogy lehet megélni a következö fizetésig.Stanra járnak?Hisz azt ólvastam,a balatonra menni ólcsób mind helyben a strandolás.Az meg,hogy a mostani fiatalasszonyok szebbek?Biztos a munkaszallag vagy munkagép mellett szépülnek.Tudod valamikor és most is vóltak és vannak szép asszonyok.Nem illö az egyik kórt leminösiteni,a másikal.”
  • 14. pancser 2011. augusztus 22. 23:21
    „13! Emlékezz csak, én el akarom felejteni. A mai kenyerek minősége választéka más, sokkal magasabb minőségi kategória. Elődeink korábban haltak a minőségtelen táplálkozás okán is!”
  • 13. rommel 2011. augusztus 22. 22:59
    „PANCSER
    ÉN MÉG EMLÉKSZEM A HARMINC ÉVVEL EZELŐTTI FALUSI KENYÉRRE !
    VALÓBAN EGY HÉT UTÁN IS NAGYON FINOM VOLT MÉG !!!
    A MAI KENYEREK CSAK BÓVLI UTÁNZATOK !”
  • 12. pancser 2011. augusztus 22. 21:36
    „10-hez! Engem nem nyűgöz le ez a kenyér ügy. Sokféle kenyeret fogyasztok, mikor mi ízlik. Láttam én még annak a világnak a végét, amikor anyák görnyedtek a dagasztóteknő fölött és az volt a csúcs a családban, ha megvolt a család kenyere, ízetlen szikkadt, még zsír sem került rá. Jobb ezt elfelejteni. Sajnálom, hogy néhányan, akiknek minderről fogalma sincsen engem támad. Bizony a mostani fiatalasszonyok, szebbek, strandra járnak kisbabájukkal. Nem fáj a derekuk, a fejük sem a vasalástól. Szebb jobb világ ez mint a kétkilós kenyerek világa. Akinek ez nem tetszik egy hétig éljen a régi módon, majd megunja nagyon hamar. Inkább hűsöl a szupermarketek pultja előtt és ott veszi a kenyeret. A hamis romantikát nagyon nem szeretem, soha ne jöjjön vissza az a világ ahol a kenyér volt a vágyak netovábbja a nyomorban.”
  • 11. fortuna54 2011. augusztus 22. 17:15
    „8.pancser.Öröm hallani,hogy a szép -karcsú fiatalasszonyoknak,milyen jó dolguk van M.országon.Szinte látom öket vadvírágot szedni a réteken.Nincs dagasztás,nincs kenyérsütés és csak az unalom ami gyötri öket. Valóban jobb ez a mostani világ.Ám szeretném hallani pár szép karcsú fiatalasszony véleményét is,hogy ök is igy lássák?”
  • 10. drlara 2011. augusztus 22. 16:35
    „Érzéseit mindenki maga tudja, és azt is, hogy kinek milyen mély gyökerei vannak ezen a téren. Azt, hogy milyen példát látott, és milyent kapott szüleitől, nagyszüleitől, és egyáltalán egy ilyen csodálatos összefogás milyen érzéseket vált ki, az egyéntől függ, a fentiekben leírt alapján.

    Sajnálom, kedves pancser, hogy nem érzi a hazafiságot, szeretetet, és azt, hogy ráadásul ilyen formában nyilatkozik, amelyben egyetlen hozzászóló sem tette.
    Úgy gondolom, hogy mindenkinek lehet véleménye, és el is mondhatja, de nem mindegy, hogyan! Ez a hogyan súlyosan sérült az Ön esetében, mert sajnos egy nem elfogadható bizonyítványt állított ki saját magáról.
    Kívánom, hogy a szeretetet, egymásra odafigyelést, adni egymásnak valamit, és kapni érzéseket. Fontos egymás iránti türelem, tolarencia. Bízom benne, hogy a válasza minősége is általa pozitívra fog fordulni, melyet csak gyakorlati tapasztalat alapján szerezhet meg ebben az életében. Sok sikert, és kitartást kívánok!

    Mi büszkék vagyunk erre az összefogásra!”
  • 9. Muaddib 2011. augusztus 22. 15:15
    „7! Hű milyen nagy szavak, de üresek.

    Számodra lehet azt te, tudhatod esetleg, de ezzel nem büszkélkednék.”
  • 8. pancser 2011. augusztus 22. 12:48
    „7! Hű milyen nagy szavak, de üresek. "fortuna54" méghogy nem lehetett a dagasztásba elfáradni? Egyszer kipróbálhatnál 6 db 2 kilős házikenyeret kidagasztani, ugyancsak fájna a hátad és kövér izzadságcseppek gyöngyöznének a homlokodon. Bizony azért is szépek és sudár derekúak a mai fiatalasszonyok mert nem kell hetente a dagasztóteknő fölött görnyedniük. A nosztalgia keveredik a mesével a kenyér kapcsán. A rideg valóság az amiről én beszélek. Jobb ez a mai világ mint a régi, de a mai kenyér is könnyebb, frissebb és jobb.”
  • 7. Muaddib 2011. augusztus 22. 09:07
    „Igen is egy Magyar legyen büszke arra, ami Magyar legyen az étel, ital, jelkép, kultúra, stb.
    Aki Magyarként nem így gondolkodik az számomra potenciális hazaáruló!”
  • 6. fortuna54 2011. augusztus 21. 21:16
    „5.pancser.Anyámat sosem halottam panaszkodni,hogy belefáradt a dagasztásban és nagyon jó kenyeret sütött.Tudod a pékek között is nagy a külömbség.Lehet öseid fogai valahogy nem vóltak tökéletessek,hogy korán kihullottak.Az meg mért politika,ha dicsérjük anyáink sütötte kenyerét?Had nosztalgiázzunk egy keveset.”
  • 5. pancser 2011. augusztus 21. 18:40
    „3! Ha nagyanyád hetes kenyerét kéne enned félre állna a szád kedves "Dwatson". Vastaghéjú, tömör és nehéz kenyér volt, az egy hetes meg száraz, beletörött őseink foga. Az a legendás házi kenyér csak mítosz! Örült anyám, hogy nem kell többet kenyeret dagasztani, próbálj meg hat darabot megdagasztani, szakajtózni és megtudod, hogy miért.
    Ez neked is szól "fortuna54! Én ebben az egészben az érzelmek felkorbácsolását látom, ez a szándék és ez bűnös szándék, hogy egyesek még a kenyérből is politikát csinálnak. Félre a lózungokkal és térjünk végre észre. Egyesek magukat meg a kenyeret tüntetik fel nemzetinek, holott feltűnési viszketegségben szenvednek és kárt okoznak.”
  • 4. fortuna54 2011. augusztus 21. 17:40
    „2.pancser.Itt a magad véleményét irtad le és gondolom egyedülálló vélemény.Én szerettem vólna fogyasztani a nemzet kenyeréböl de sajnos ezt nem tehedtem ,a távolság miat.Ha neked jó a teszkóban árult kenyér,akkor mi bajod a nemzet kenyerével?Láttam az erös akaratot minden oldalrol,és ez meghatott.Eszemben jutott anyám frissen sült kenyere,melynek ízét még most is keresem a világban.Akkor mért ne izlene az örömel összeadot magyar nemzeti kenyér.Még a nem olyan elsörendü otthon készitett magyar kenyér is hiányzik,ha idehozva már elfogyot.Köszönet a magyar médiának,hogy követhedtük az otthon történteket.”
  • 3. Dwatson 2011. augusztus 21. 13:40
    „Nem csak ezen az egy napon kellene így hozzáállni a kenyérsütéshez,hanem minden alkalommal meg kell(ene)próbálni a legjobbat kihozni a rendelkezésre élló lisztből.Nagymamám annak idején mindig ugyanúgy sütötte a kenyeret ünnepre is hétköznapra is,és az egyhetes kenyere is különb volt mint a mai friss gyári kenyér estére.”
  • 2. pancser 2011. augusztus 21. 00:18
    „Tele van a hócipóm ezekkel az erőltetett dolgokkal. Mi az, hogy a nemzet kenyere, néhány begőzölt nacionalista agyszüleménye. Szakmailag sem helyes, innen-onnan összeszedett, kevert, minősítetlen búzából nem lehet jó kenyeret sütni, a búzát pihentetni kell legalább egy-két hónapig, míg alkalmas lesz őrlésre és sütésre. De hát ez nem számít, nyálas érzelmeket fakasztani lehet, de nem érdemes. Az ilyesmiből ez a nemzet még soha nem jött ki jól. Dübörög a sehova sem vezető propaganda, jó lenne már lenyugodni és tudomásul venni azt ami van.”
  • 1. drlara 2011. augusztus 20. 22:09
    „Az eseményeket már korábbról követtem. Oly jó volt hallani, olvasni, és látni ezt a csodálatos összefogást, és azt az erőt, ami ebben a nemes gesztudban van! Köszönet érte!
    Bevallom, nekem könny szökött a szemembe, most, hogy megláttam ezeket a gyönyörű kenyereket, melyben mindannyiunk szive, lelke egyszerre benne lehetett!
    Gondolatban magam is elringattam egy cipót a kezembe, és átéreztem azt a sok szeretet, amit belesütöttek.
    Köszönet mindenkinek, akik tettek ezért a nemes ügyért, határon innen, és túl !
    Köszönet Pécs városának, Pécs polgármesterének Páva Zsoltnak is, és a teljesség igénye nélkül mindenkinek!
    Nagyon köszönjük csoportunk nevében, és minenkinek további szeretetteljes ünnepeket kívánunk ezen a csodálatos napon!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Debreceni virágkarnevál több százezer érdeklődővel

Több millió szál virág, 13 virágkocsi, történelmi ihletettség, több százezer érdeklődő - fotók a 42. karneválról. Tovább olvasom