Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Járások: szétválasztják az állami és az önkormányzati hatásköröket

A jövő január 1-jén megalakuló, az államigazgatási hatásköröket átvevő járási hivatalok működéséről, a települési önkormányzatoknál maradó feladatok ellátásáról rendeztek szakmai konferenciát csütörtökön Budapesten, a tanácskozás alkalmat kínált a még nyitott kérdések megvitatására is.
Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára a rendezvényen megjelent jegyzők, önkormányzati szakemberek és képviselők előtt arról beszélt, hogy a megyei kormányhivatalok alá tartozó járások az államigazgatás legkisebb egységei lesznek. Ezek kialakításával pedig azt a célt tűzték ki, hogy a közigazgatáson belül szervezetileg is elválasszák egymástól az államigazgatási és önkormányzati feladatok ellátását.

Emlékeztetett arra, hogy a jegyzőknek eddig kettős szerepük volt, egyrészt az önkormányzati feladatok előkészítésével és végrehajtásával foglalkoztak, másrészt államigazgatási ügyeket is vittek, amelyekben azonban már önállóan jártak el.

Kitért arra is, több olyan feladat is van, amely önkormányzati és államigazgatási jogkört is érint, ezek egy része az előbbi, tehát jegyzői hatáskörben marad. Példaként említette a helyi adóigazgatással kapcsolatos feladatokat, a hagyatéki, birtokvédelmi eljárásokat, vagy az anyakönyvi ügyintézést.

Elmondta, egy speciális tárgykörben osztott lesz a feladatok rendszere: a szociális igazgatásban azok az ellátási típusok, amelyek alanyi jogon járnak, a járási hivatalokhoz kerülnek, a többi - mérlegelést is lehetővé tevő - hatáskör pedig az önkormányzatnál marad.

A helyettes államtitkár közlése szerint a járásokhoz kerülnek a gyámhatósági, a gyámhivatali és a gyermekvédelmi, illetve az okmányokkal, az állami nyilvántartásokkal, adatbázisokkal kapcsolatosak feladatok, ez utóbbiaknál a jegyzőknek garantálják majd a hozzáférést a szükséges adatokhoz.

A rendezvényen megjelent jegyzők körében meglepetés keltett, hogy a parlagfűvel kapcsolatos feladatok is a jegyzők hatáskörében maradnak.

Zöld-Nagy Viktória elmondta, a korábbi elképzelésekkel szemben nem kerülnek állami tulajdonba a járási hivataloknak helyet adó önkormányzati ingatlanok, ehelyett a településeknek ingyenes használati jogot kell biztosítaniuk "az átkerülő feladatokkal arányosan". Hozzátette: van lehetőség arra is, hogy az önkormányzatok állami tulajdonba adják az érintett ingatlanokat.

Arról is beszélt, jelenleg (a több mint 3.100 közül) 1.302 olyan település van, ahol "fizikai, szervezeti értelemben" egyáltalán nincs közigazgatási funkció, tehát sem önkormányzati, sem államigazgatási szolgáltatás; ezek a települések körjegyzőségekhez tartoznak.

A konferencián többször is felvetődött, mi lesz a jövője a közös önkormányzati hivatalokat működtető településeknek, ha az abba tartozók más járásokba kerülnek, azaz az önkormányzati közigazgatás határai átléphetik-e az államigazgatási járáshatárokat.

Zöld-Nagy Viktória ezzel kapcsolatban azt mondta, még nincs nyugvóponton ez a kérdés. Jelezte ugyanakkor, hogy a hatályos törvényi szabályozás nem teszi lehetővé, ám szakmailag ezt nem tartják célszerűnek. Hozzátette: van olyan kezdeményezésük, hogy módosítsák ezt a jogszabályt.

A rendezvényen Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára is arra hivatkozott, hogy az önkormányzati törvény értelmében az önkormányzatok nem társulhatnak közös hivatal működtetésére, ha különböző járásokhoz tartoznak.

Az államtitkár előadásában a járási rendszer kialakítását önkormányzati szempontból értékelte. Elmondta, hogy miként eddig, a jövőben is lesz minden településnek önkormányzata, polgármestere és képviselő-testülete, de az állami és önkormányzati feladatokat újraszabályozzák, így például az óvodák az önkormányzatoknál maradnak, míg az iskolák - a pedagógusokkal együtt - az államhoz kerülnek.

Közölte, önkormányzati tulajdonban maradnak az oktatási épületek, "az ingó- és ingatlanvagyon", ugyanakkor a jövőben önkormányzati feladat lesz az iskolaépületek fenntartása és működtetése. Mint mondta, kettéválik az oktatási feladat: szakmai részét az állam végzi, míg az önkormányzatokra az intézmények fenntartása hárul, tehát például a fűtés, vagy a takarítás biztosítása.

"Jó hírként" közölte, jelenleg azon gondolkodnak, hogy a jövőben a helyi iparűzésiadó-bevétel teljes mértékben a helyi önkormányzatokat illetné meg. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a gépjárműadó-bevétel "nem biztos, hogy száz százalékban az önkormányzatoknál marad", és "a nyolc százalékos személyijövedelemadó-finanszírozás sem valószínű, hogy ebben a formájában meg fog maradni", utóbbiak - szavai szerint - jelentősen változni fognak.

Tállai András - már az előadása után - egy, az iskolaépületek rezsifizetését érintő kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, "azzal, hogy az iparűzési adó a településeken marad, annak (...) kvázi az az ára, hogy az iskolaépületeknek a fenntartását vállalni kell".

Egy másik felvetésre arról is beszélt, kérdés, hogy az orvosi ügyelet fenntartása önkormányzati vagy állami feladat legyen-e a jövőben. Mint mondta, ezt még nem késő átgondolni, és korábban is volt ilyen felvetés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MSZP: a kormány gazdaságpolitikája pusztít, mint egy atomfegyver

Az MSZP szerint bár Matolcsy György a pénzügyi tranzakciós illetéket tartja "taktikai… Tovább olvasom