Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Jakab István: nemzeti integrációra van szükség az agrárgazdaságban

Az Országgyűlés alelnöke a gazdákat, a feldolgozóipar szereplőit és a nagy kereskedelmi láncokat is magában foglaló nemzeti agrárgazdasági integrációt szorgalmaz.
A gazdákat, a feldolgozóipar szereplőit és a nagy kereskedelmi láncokat is magában foglaló nemzeti agrárgazdasági integrációt szorgalmazott Jakab István, az Országgyűlés alelnöke szombaton Debrecenben, a városi agrárgazdasági bizottság alakuló ülésén.

Jakab István megítélése szerint a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a magyar mezőgazdaság csak az ágazat minden szereplőjének összefogásával, partnerségével lehet versenyképes.

Mint mondta, ez az összefogás a gyakorlatban professzionális tanácsadói és információ-közvetítő hálózatot kell, hogy jelentsen. Az ágazat szereplőinek ugyanis naprakésznek kell lenniük a jogszabályi hátteret, a pályázati lehetőségeket és a piaci folyamatokat illetően is.

"Magyarországon a termelés jó, a tudás megvan ehhez" - hangoztatta Jakab István, aki az integráció mélyítéséhez vezető lépésnek értékeli a debreceni agrárgazdasági bizottság létrejöttét is.

Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának (DE-AGTC) elnöke jelezte: január 1-jétől az agrárcentrum egy egymillió hektáros földterületet érintő információs bázishoz biztosít hozzáférést a megyei agrárkamara tagjainak.

Az agrárcentrumon található MAG-házat Kelet-Közép-Európa egyik legfejlettebb adatbázisának mondta, ahol például a földek tápanyagszintje ellenőrizhető vagy a fagyveszély is előre jelezhető. Nagy János ismertette: az idén 21 százalékkal több elsőéves hallgató iratkozott be az agrárcentrum karaiba, mint tavaly. Meglátása szerint ez is jelzi az agrárképzés presztízsének növekedését, a képzés színvonalát pedig az is növelni fogja, hogy jövőre az agrártudományi központba integrálják az egyetem közgazdasági képzését.

Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere a rendezvény mintegy ötven résztvevőjének figyelmébe ajánlotta, hogy jelenleg is folyik a cívisváros fejlesztési stratégiájának kidolgozása és arra hívta fel őket, hogy maguk is tegyenek javaslatokat a fejlesztési irányokat illetően.

A politikus kiemelte: Debrecen folytatja az innovatív és tudásalapú gazdaságfejlesztési stratégiát, az agráriumnak pedig a feldolgozóipar és az egyetemi tudásbázis jelenléte is perspektívát kínál. Pajna Zoltán a jövő egyik fejlődési lehetőségnek az idegenforgalmat nevezte, ugyanis szerinte hagyományt kell teremteni abból, hogy a vendéglátás a helyi alapanyagokra és gasztronómiai sajátosságokra támaszkodjon.

Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke jelezte: 2020-ig mintegy 50 milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel a megye.

Kis Miklós, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint az agrárgazdasági bizottságok munkája teremtheti meg a folyamatos kapcsolatot a döntéshozók és az agrárium szereplői között. A debreceni települési agrárgazdasági bizottság megalakítását követően szakmai előadásokkal folytatódott a rendezvény a Debreceni Egyetem agrárcentrumán.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Látogatási tilalom a szombathelyi Markusovszky kórházban

A közlemény szerint a kórház központi telephelyére és valamennyi részlegére kiterjedő korlátozást… Tovább olvasom