Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Izgatás: próbára bocsátották a Magyar Gárda volt főkapitányát

Próbára bocsátották Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda egykori főkapitányát, aki évekkel ezelőtt a szervezet újraalakítására buzdított.
Próbára bocsátotta hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett jogerős ítéletével Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda egykori főkapitányát, aki évekkel ezelőtt a szervezet újraalakítására buzdított.

A másodfokú bíróság ugyanakkor az egy éve kihirdetett elsőfokú döntést helybenhagyva a vádak túlnyomó része alól felmentette a volt főkapitányt és két társát.

A büntetőügy előzménye, hogy a Fővárosi Ítélőtábla polgári eljárásban 2009. július 2-án jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát azért, mert a szervezet felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki". A tábla kimondta azt is, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább.

A jelen ügy vádiratában foglalt cselekmények a tábla döntését követő napokban történtek. Az ügyészség szerint a hatósági rendelkezés elleni izgatást a 2009. július 4-én az Erzsébet téren folytatott ülődemonstráción, a július 11-én a Szabadság téren tartott megmozduláson, illetve e-mailek szétküldésével követte el az elsőrendű vádlott. Továbbá két társával közösen egyesülési joggal visszaélést követett el, több vidéki helyszínen például új tagok avatásakor, illetve amikor 2009. november 22-én Budapesten - Horthy Miklós kormányzó 90 évvel ezelőtti bevonulására emlékezve - alakzatban, formaruhában vonultak a XI. kerületi Bartók Béla úton.

A vádlottak tagadták bűnösségüket. A büntetőeljárás három évig tartott, több ezer oldalnyi irat keletkezett, a bíróság azonban a vádpontok közül egyedül a július 11-ei Szabadság téri eseménnyel kapcsolatban mondta ki az elsőrendű vádlott bűnösségét. A többi vádpontban mindenkit felmentett.

A hatósági rendelkezés elleni izgatás a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetlen előéletű Kiss Róbert esetében a bíróság büntetést nem szabott ki, intézkedésként pedig elegendőnek tartotta a kétéves próbára bocsátás alkalmazását, ami annyit jelent, hogy amennyiben a próbaidő letelte alatt újabb bűncselekményt követne el a vádlott, akkor ebben az ügyben is büntetést szabhatnak ki.

A Fővárosi Törvényszék keddi ítéletének szóbeli indoklása szerint a vádlottnak a július 4-ei Erzsébet téri néhány száz résztvevős ülődemonstráción elhangzott beszéde általános engedetlenségre nem szólított fel, a gárdát feloszlató - két nappal korábbi - ítélettel szembeni ellenérzések kifejezéséhez pedig mindenkinek joga van, akár tömegesen is.

Az e-mailekkel kapcsolatban a bíróság úgy vélekedett, hogy bár az interneten is megvalósítható a nagy nyilvánosság előtti elkövetés - ami ennek a bűncselekménynek nélkülözhetetlen tényállási eleme -, ám egy zárt körnek elküldött e-mail nem jelent nagy nyilvánosságot.

A július 11-ei Szabadság téri több ezres demonstrációról szólva a másodfokú bírói tanács elnöke, Somogyi Gábor kifejtette, hogy azon a vádlott hosszabb beszédet tartott, majd felszólítására a hallgatóság felvette a formaruhát, és a vádlott így szólt: "Most mindnyájan gárdisták vagytok." Ezzel a szóbeli indoklás szerint szavakban és látványban is azt demonstrálták a jelenlévők, hogy a gárda feloszlatásáról rendelkező "ítélet semmi", folytatható az abban tilalmazott tevékenység. Így ebben az esetben megvalósult a vádbeli hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekménye.

Az egyesülési joggal visszaélés vádjával kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék azt emelte ki, hogy a tábla polgári eljárásban hozott jogerős, a gárdát feloszlató ítéletével a gárda tevékenységében részt vevők egyesülési jogát nem szüntette meg. Ezt a jogukat akár még nagyon hasonló körülmények között is gyakorolhatják az emberek, kivéve azokat a konkrét cselekményeket, melyeket jogellenesnek minősített és tilalmazott a bíróság. Az Új Magyar Gárda elnevezésű csoportosulás esetén is éppen ezt kellett vizsgálni, és megállapítható, hogy ilyeneket nem követtek el. Mindezek miatt az egyesülési joggal visszaélés vádja alól a bíróság mindhárom vádlottat felmentette.

A kedden jogerőre emelkedett tavaly novemberi elsőfokú ítéletnél eljáró bíró szóbeli indoklásában többi között úgy fogalmazott: "jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés". A bíróságnak "nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia" és "nem a bűnüldözés eszközeivel kell elkergetnie a politikai nézeteket". Nem a bíróság dolga megmondani, hogy ki "cigányozhat", ezt a politikának kell megszűrnie.

A keddi tárgyaláson részt vevő néhány fős hallgatóság, illetve a vádlottak között többen a "Magyar Nemzeti Gárda" feliratú pólót, terepszínű katonai gyakorlónadrágot és bakancsot viseltek, öltözetükön pedig árpádsávos jelkép volt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit üzennek a diákok a kormánynak? - az egyetemek elé települ az LMP

Már tíz helyszínen, köztük négy budapesti intézmény előtt vannak jelen az LMP aktivistái. Tovább olvasom