Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Ismét válaszúton az anyanyelv

Az Európai Unió teremtette új helyzetben sokkal több veszély leselkedik anyanyelvünkre. Dr. Grétsy László professzor szerint még erősebb lesz az idegen szavak és kifejezések befurakodása a magyarba. A neves nyelvész szakember azonban úgy véli, hogy sokkal több lehetőségünk lesz az igényes magyar nyelvhasználatra, az anyanyelv ápolására.

Szabódva kezdte a beszélgetést dr. Grétsy László professzor, amikor az Ügyészek Országos Egyesülete által Győrben rendezett "Igazságszolgáltatás és anyanyelv" elnevezésű konferencia szünetében beszélgetésre kértük.

Miért éppen az ügyészekhez jött előadást tartani?

Minden szakma egyformán használja a nyelvét, de az ügyészek inkább az igényes nyelvhasználók közé tartoznak, s ezt bizonyítják irataik is. Még szabadkoztam is egy kicsit a felkéréskor, hogy miért nem megyünk tanárokhoz, orvosokhoz, vagy más, gyakran nyilvánosság elé kerülő emberekhez a nyelvhasználatukról beszélni. S mert ezekben a jogi szakemberekben ilyen nagy a helyesen beszélés és írás igénye, köszönetet is mondtam nekik.

 A nyelvi továbbképzés másokra is ráférne...


Igen, ez nagyon komoly dolog. Mert aki gyakran szerepel nagy nyilvánosság előtt - s az ügyész ilyen -, annak jobban kell vigyáznia beszédére és írott szavára, mint annak, akinek munkájához hozzátartozik ugyan az anyanyelv, de nem tömegekhez jut el. Nagyon kell vigyáznia, s példamutatónak kell lennie a tanárnak, politikusnak, jogásznak és a televízióban, rádióban rendszeresen szereplőnek. Ezzel szinte a legfontosabbakat elmondtam. Valóban kell a továbbképzés. Ha egy földrajztanár csak azt tudja a helyesírásban, amit a középiskolában tanult, akkor nem tudja a diákjainak a földrajzi neveket helyesen felírni a táblára.

Miként lehet változtatni, hogy a jogi megfogalmazások közérthetőbbek legyenek?

Például így, mint ezzel a konferenciával. Azzal, hogy megpróbálnak együttműködést létrehozni a jogi szakemberek, ezúttal az ügyészek, a nyelvművelők, kommunikációkutatók között. Törvénnyel szabályozni nem lehet.

 Mondana egy példát, professzor úr?
 
 Miért mondják, hogy "a bűncselekményt valósította meg", holott az átlagember számára a megvalósít, az mást jelent. Valami értéket létrehoz. Nyugodtan lehet azt mondani, hogy a bűncselekményt elkövette. Ezt használja a jogi nyelv, a köznyelv tettest mond. Ilyen tanácsokat adhatnak a nyelvészek. Elmondjuk jó szándékkal a magunkét, úgy érezzük, így helyes, így egyszerűbb lenne. Jobban megértené a kisebb műveltségű, jogi csűr-csavaráshoz nem értő ember is. S a jogász szakemberek tudják eldönteni, hogy mik azok a javaslataink, amiket fel is használnak. Jó úton járnak az ügyészek.

 Az "egyszerű" ember azt mondja, hogy a jogi nyelv azért ilyen kicsavart, hogy ő azt ne értse…

 Azt mondják, de alapjában nem ezért van így, csak beleérzik, belemagyarázzák. Azért érzik így, mert a magyar jogi nyelv német mintára született meg másfél évszázaddal ezelőtt. Németes fordulatok kerültek bele, ezért van benne a sok töltelékszó, mint a bemutatásra kerül, a történni fog vagy a foganatba tétetik. Rengeteg olyan nyakatekert kifejezés van a jogi nyelvben, amit a köznyelv nem fogadott el és nem is használ. S ha már meggyökeresedett, nagyon nehéz eltüntetni.

Erre is mondana példát?

Itt van a szenvedő igeragozás. Másfél évszázad küzdelme volt, amíg a -tatik, -tetiket sikerült eltüntetni. Arra ítéltetik, tizenöt nádpálca botütésre kárhoztatik, büntettetik. Ez volt akkor a szokás, s a nyelvművelők igyekezetének köszönhetően eltűnt ez a használat. Én magam már azt mondom, hogy talán jobban eltűnt, mint kellene, hiszen egy-egy ilyen formula még jól is esik az embernek. Vannak olyan fordulatok, amik megmaradtak, mint a "dicsértessék a Jézus Krisztus". Ezt a köszönést nem kell átalakítani. Ott az "adassék meg nekem annak a lehetősége", egy-egy ilyen szófordulatban jó. Riporter kerestetik: ott nagyon jó, s valami régies, veretes íze, patinája is van. Tehát nem kell minden -tatik, -tetiket eltüntetni.

A szakmák közül melyik fertőzöttebb a helytelen szóhasználatoktól?

 Szakmánként más a helyzet. A jogi területen elsősorban a hivatalos nehézkesség a gyenge pont. Túl sok benne az olyan fordulat, amit éppen a nehézkessége miatt nem értenek meg. Ismerős a "Mihály folyamatba tétetik" című Móra-novellából: a napszámos Mihály, aki az ítélet folyamatba tételét úgy értette, hogy őt folyóba teszik. S amikor Móra megmagyarázta neki a kifejezés értelmét, Mihály azt kérdezte, hogy már érti, de akkor miért nem úgy írják? - szemléltette válaszát Grétsy professzor, majd folytatta az összehasonlítást:
Más szakmáknak más gondjaik vannak. A művészvilág feltöltődik szlengekkel. A társasági, társalgási nyelv manapság teli van szleng szavakkal. A szia, a haver, a cső, de nem sorolom, mert sok nem tűri meg a nyomdafestéket, pláne az élőszót. De bizony a művészvilágban még ilyen is megtapasztalható. Az orvosi nyelvet leginkább az idegen szavak özöne fenyegeti. Óriásit fejlődik napjainkban az orvostudomány, a biológia, s a legtöbb új orvosi fogalom idegen nyelven nevezhető meg, vagy angolul, vagy latinul. Manapság, ha orvosi témáról beszélgetnek, alig hallunk magyar szót. Nekik a legfontosabb gondjuk a magyarítás, ami létszükség, ha azt akarják, hogy legyen a jövőben is magyar orvosi nyelv.

 Milyen a jelenlegi magyar köznyelv helyzete, s min kell javítani?

Válaszúton vagyunk. Az Európai Unió új helyzetet teremt, sokkal több lehetőségünk lesz az anyanyelvvel való foglalkozásra, annak ápolására. De sokkal több lesz a veszélyforrás, még erősebb lesz az idegen szavak és kifejezések befurakodása a magyarba. Ahogy a határok virtuálissá válnak, úgy a nyelvhatárok is azok lesznek. Mert engem is izgat, mint nyelvművelőt, hogy mi várható, el is mentem a finn nagykövetségre. Éppen azért, mert ők már nyolc éve tagjai az uniónak, kíváncsi voltam, hogy vajon ők megbánták-e, hogy beléptek az Európai Unióba. Megtudtam, hogy nem bánták meg, a finn nemzeti tudatuk nagyot nőtt azóta, és több a lehetőségük arra, hogy ápolják nemzeti hagyományaikat is. Náluk a nemzeti hagyomány a zenét, a néprajzot és a nyelvet jelenti. Én azt mondtam, hogy akkor az nekünk is jó. Tehát több lehetőségünk legyen és a nemzeti tudatunk is erősödjön, mert bizony erősen meggyengült az utóbbi évtizedekben. Ha az unió ezzel jár, akkor menjünk is előre, jót tesz nekünk.

 Sokan féltik a magyar nyelvet, sok a trágár, pongyola kifejezés.

Ez már nem nyelvészeti, hanem magatartásbeli, etikai kérdés. Nincs már tabutéma. Mindenről lehet beszélni, mindent ki lehet mondani, a legtrágárabb szót is. Mint rendszeres színházba járó tanúsíthatom, hogy régen a színházban trágár szót nem mondtak ki a színészek, mert nem volt. Amit regényben leírtak - mert trágár fordulatok vannak regényben -, élőszóban nem lehetett kimondani. Ötven éve így volt, harminc éve már kezdtek felbukkanni az ilyen kifejezések színpadon is. Már ott tartunk, hogy mindennaposak. Nem tudok olyat kitalálni, nincs olyan alpári szó, amit nem lehetne a színpadról visszahallani. Ilyen értelemben a nyilvános élőnyelv is elfogadja a trágárságokat. Nem örülök neki, de azt kell mondanom, hogy még csak nem is általános magyar sajátosság, hanem világjelenség.

 Külföldi filmekből, egyes televíziós műsorokból valóban erre lehet következtetni. Mi lehet ennek az oka?

 Keleten és Nyugaton egyaránt azt látjuk, hogy egy olyan furcsa életfelfogás terjedt el, hogy nem kell a tabukkal törődni, a nagy szabadság mindent megenged. A legkiválóbb költőink között jó néhány olyan van, akinek minden második mondatában trágárságot is találunk. De attól még kiváló írók. Kertész Imre Nobel-díjasunk nem ilyen, hadd tegyem hozzá, nem azért, mert Nobel-díjas, hanem mert nem szükségszerű, hogy ilyen kifejezéseket használjon. Ez, mint divatjelenség, el fog múlni, majd ráébredünk, hogy másképp is lehet valaki érdekes, színes, szellemes és nem csak trágár szavak halmozásával. Megjegyzem, az írott sajtó még tartja magát, abban ritkán fordulnak elő a trágár kifejezések.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egészség-piac

Győr. Az Egészség-piac mai rendezvényei a Petőfi Sándor Művelődési Házban (Árpád út 48.) zajlanak… Tovább olvasom