Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Integráció – együttnevelés

Az érvényben lévő közoktatási törvény az integrációt alapvető iskolai kötelezettségként kezeli.
Ezzel előtérbe helyezi azt az egyre növekvő igényt, hogy a fejlődésükben speciális hiányosságokat mutató gyermekek a normál közoktatásban, átlagosan fejlődő kortársaik között kapják meg a különleges pedagógiai ellátást.

Alapfeltételek

Általánosságban az integráció fogalma azt jelenti, hogy az óvodai, iskolai tanulás folyamatában a sérült gyermek beilleszkedik az ép társai közé. Ma erre kevés a tapasztalat, nincsenek kidolgozva a tanítók, tanárok és a gyógypedagógusok együttműködésére vonatkozó szakmai praktikák. Az együttnevelés alapfeltétele a differenciált oktatás és számonkérés megvalósítása, amihez megfelelő fejlesztőtervek, oktatási segédanyagok szükségesek. Sajnálatos módon ennek a nagy jelentőségű törvénynek a megvalósításához a legtöbb óvodában, iskolában nem állnak rendelkezésre a szükséges személyi és tárgyi, anyagi feltételek. Azt gondolom, az oktatási rendszer megújítása elengedhetetlen feladat. A szigorú, gyors léptekben haladó – a feldolgozásra, bevésődésre helyet alig adó – követelményrendszert fel kell váltani a gyermek egyéni fejlődési sajátosságait előtérben szemlélő, kirekesztéstől mentes, együttnevelésre alkalmas programnak.

Többletet ad

Azok a gyerekek, akiknek nevelhetősége eltér a többiekétől, természetesen több segítséget igényelnek, így a befogadó iskolának nagyobb mértékű pedagógiai támogatást kell nyújtania számukra. Ugyanakkor a tanulási folyamat során tekintettel kell lenni minden gyermek fejlődési ütemére, előrehaladásának biztosítására. Az integráció megfelelő személyi feltételek mellett nem hátráltathatja az átlagosan haladó vagy éppen kiemelkedő képességű gyermekek munkáját. Inkább többletet kell hogy adjon, hiszen a gyerekek megtapasztalhatják a másságot, segíthetnek a társuknak, megérezhetik a gondoskodás, odafigyelés erejét.

Többféle gyakorlat

Magyarországon az integrált nevelésnek többféle gyakorlata működik. Amikor egy közös épületben folyik az ép gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, de köztük nincs kapcsolat, akkor lokális integrációról beszélünk. Szociális vagy funkcionális integráció esetén a különleges igényű gyermek együtt van a tanórákon és a szabadidőben is a kortársaival, de a gyógypedagógustól folyamatos segítséget kap. Ez egy nagyon különleges, hazánkban szokatlan nevelési helyzet. Megváltozik az „osztály-tanító" kapcsolat, belép a gyógypedagógus, aki a sajátos nevelési igényű tanulókat támogatja, ugyanakkor folyamatos együttműködésben van az órát vezető munkatársával is. A gyógypedagógus kidolgozza és vezeti az érintett gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet. Hatékony módszer, elkötelezett, jól felkészült pedagógusok és elfogadó intézmény szükséges a sikeréhez – nem nélkülözve a megfelelő anyagi hátteret.

Nem tud fejlődni

Előfordul olyan eset is – jelenleg ebből van a több –, amikor az akadályozott gyermek többségi óvodába, esetleg iskolába jár, de az intézmény nem képes biztosítani számára külön megsegítést. Ilyen körülmények között az eltérő képességű gyermek biztosan nem tud megfelelően fejlődni.

A családdal közösen

Az együttnevelés lehetőségét a szakembereknek a családdal közösen gondolkodva kell mérlegelni, mert nem mindegyik gyermek alkalmas erre. Fontos, hogy az integrált tanuló képes legyen együttműködni a kortársaival. Értelmi színvonala átlagoshoz közelítő legyen, viselkedésproblémái minimális szintűek, jól értelmezhetőek, kezelhetőek legyenek. Az iskola és a gyógypedagógus közös feladata a befogadó osztályban tanuló gyermekek felkészítése a sérült társ támogatására, megértésére, segítésére.

Árnics Katalin
(Szerzőnk gyógypedagógiai tanár, pszichopedagógus.)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bush a legjobban fizetett államfő

George Bush amerikai elnöké a legmagasabb fizetés, és Hu Csin-tao kínai államfőé a legalacsonyabb a… Tovább olvasom