Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Informatikai fejlesztéstől több adóhátralék-beszedést vár a NAV

Informatikai fejlesztésekkel igyekszik a növelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóhátralékok beszedését. Az MTI azt követően kereste meg az adóhatóságot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és ÁSZ vezetője is a kint lévő adóhátralékok nagyságáról, a beszedés hatékonyságának javításáról beszéltek. Az adószakértő szerint az adóhatóságnak a végrehajtást kellene szigorítania.
Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese úgy vélekedett, a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által elmondottak nem kritikát jelentenek, természetes a kormányzat célja, hogy minél magasabb összeget szedjen be az adóhatóság.

Leszögezte: a NAV-nak növelnie kell a hatékonyságát, ez a kötelessége. Mint mondta, ezt az informatikai fejlesztésekkel igyekeznek elérni, létszámbővítésre nincs lehetőség. Az adóhatóság örömmel fogadná, ha az adótörvények módosításakor eljárási szabályokat is változtatná a parlament - közölte az elnökhelyettes.

Varga Árpád megjegyezte, az adóbevételekben az áfa kiemelt helyen szerepel, ebből várják a legnagyobb bevételt, de az adózok is általában ezt az adónemet mulasztják el befizetni, inkább a személyi jövedelemadót és járulékot teszik első helyre, hiszen ezek büntetőjogi következményei sokkal súlyosabbak. Az áfa esetében van egy kis "játék", azt akkor fizetik be az érintettek, ha megkapják az ellenértéket, a körbetartozás miatt jellemző viszont, hogy nincs is miből befizetni - fogalmazott.

Mint elmondta, a teljes hátralék, amelyben benne vannak felszámolás alatt lévő cégek és a működök is, majdnem fele az áfából származik, a működő cégek esetében ez viszonylag kisebb arány, itt az áfa alig 20 százalékos arányt képvisel.

Kiemelte, a működő adózók hátraléka az elmúlt 4-5 év alatt nem változott, azaz nem nőtt, pedig az infláció, vagy a válság miatt ez is megtörténhetett volna. Szerinte tudomásul kell venni, hogy válság van, és ha ebben az időszakban az adóhivatal "lekaszálná" a fenti összeget, azzal sokkal rosszabbat tenne, mint most, amikor tudomásul veszi a hátralékokat és megpróbálja beszedni.

Az elnökhelyettes azt mondta még, hogy az 500 milliárd forintos kintlévőségből éves szinten 300 milliárd forintot szednek be végrehajtás keretében; az adóhatóság célja, hogy minél hamarabb ott legyen a nem fizető cégeknél, de a költségvetés szempontjából előnyösebb, ha a "nagyobbaknál" kezdenek.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke más véleményen van. Szerinte az adóhatóságnak szigorítani kellene a végrehajtást, azzal már az idén is lehetne bevételre szert tenni. Közölte: szükség lenne arra is, hogy az adóhatóság bővebb ellenőrzési eljárásokat kezdjen, illetve arra, hogy törvénymódosítással a parlament kiterjessze a fordított adózás lehetőségét.

Azt mondta: az adóhatóság gyakorlatán kellene radikálisan változtatni, és a végrehajtásokat azonnal el kellen indítani, az nem járható út, hogy a hatóság a behajtások során csak nagy tételeknél, a több 10 millió forintos tartozásnál lép; a tartozásokat akkor kellene behajtani, amikor még arra van reális esély, a kis tételeknél kellene kezdeni, nem akkor, amikor már úgy felhalmozódik az adósság, hogy végül az érintettnek vagyona nem fedezi az adótartozását.

Szerinte az ÁSZ által említett 1.900 milliárd forintból 500-600 milliárd forintnyi lehet a rövid lejáratú tartozás értéke, ez be is hajtható.

Tény - fűzte hozzá -, hogy a legnagyobb adóelkerülés az áfá-ban folyik, sokan élnek vissza ezzel, arra játszva, hogy az adóhatóság érdemben nem foglalkozik azokkal, akik áfá-t ugyan fizetnek, de úgy, hogy a bevételeiket "elcsalják", annak jelentős részét nem vallják be. Ezt nehezebb ellenőrzi, itt a színvonal emelésével, a kapacitás növelésével lehetne változást elérni, de ez hosszabb időt igényel - közölte

Zara László szerint ki kellene terjeszteni a fordított adózás lehetőségét, ahogy az már működik az építési engedélyköteles tevékenységeknél, ezt az áfatörvény aktuális módosításával párhuzamosan meg lehetne lépni, és el lehetne indítani a jóváhagyási kérelmet Brüsszel felé.

Az adótanácsadó nem osztja azt a vélekedést, hogy a cégek a válság miatt nem tudják befizetni az adókat. Szerinte az, aki a vevőjétől megkapta az ellenértéket, az áfát is ki tudja fizetni. Azt elismerte, hogy a körbetartozás miatt azok, akik nem kapták meg az ellenértéket, az áfát sem tudnak fizetni. De a körbetartozást is lehetne rendezni, olyan rendszereket kellene alkalmazni, amely ösztönzi a vállalkozókat, hogy a problémát saját maguk körében oldják meg - fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta: az áfa területén továbbra is nagyon nagy az adóvisszaélések, -elkerülések, csalások mértéke, ezen pedig változtatni kell, „az adóhatóságnak ezen a területen jobb teljesítményt kell nyújtania".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott: a forgalmi adókat hatékonyabban kell beszedni, mert 600 milliárd forint nem folyik be a költségvetésbe erről a területről.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői a 2010-es zárszámadás kapcsán beszéltek az adókintlévőségekről. Domokos László elnök azt emelte ki, hogy az év közben tervezett adóbevételek majdnem 236 milliárd forinttal elmaradnak a törvényben tervezettől. Becker Pál főigazgató azt jegyezte meg, hogy ijesztő nagyságrendű a kint lévő adóhátralék 15 százalékkal, 1.900 milliárd forintra nőtt tavaly.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

fgdfg

Tovább olvasom