Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

III/III-asoktól a besúgókig

Tizenhat évvel a rendszerváltás után még mindig indulatokat kavar, ha valakiről kiderül, hogy a rendszerváltás előtt besúgóként adatokat szolgáltatott családtagjairól, iskola- vagy munkatársairól, vagy netán tagja volt az állambiztonsági szolgálatoknak.
Stasi-irattár Németországban. A volt szocialista államokban szobákat megtöltő dokumentumok szólnak a titkosszolgálatok rendszerváltás előtti tevékenységéről. Illusztráció: MTI
Már összedőlni készült a szocialista rendszer, de 1989 első felében is összesen 165 ezer név szerepelt a nyilvántartásokban, a megfigyeléssel pedig 8 ezer hálózati személyt foglalkoztattak. Közülük 1041 a titkos munkatárs (tmt) – mint legmegbízhatóbb, mert elvi meggyőződésből végezte munkáját; 6700 a titkos megbízottak (tmb) száma; továbbá 199 ügynököt vagy kényszerrel, zsarolással szerveztek be, vagy anyagi haszon reményében vállalták a munkát. Szegeden a tartótisztek egyidejűleg 80-100 személlyel, besúgóval tartottak kapcsolatot.

Az elmúlt években a politika, a gazdaság, a kultúra, az egyházak számos meghatározó szereplőjéről derült ki, hogy spicli volt. Az Állambiztonsági Szolgálat (BM III. Főcsoportfőnökség) utolsó teljes félévi jelentése 1989. június 30-i keltezéssel készült. Ez a hírszerzés (III/I) kivételével valamennyi csoportfőnökségre, tehát a kémelhárításra (III/II), a belső reakció elhárítására (III/III), és a katonai hírszerzésre (III/IV) egyaránt kiterjedt. A jelentés szerint 1989 közepén az operatív nyilvántartóban 164 ezer 900 név szerepelt. Vagyis ennyi megfigyeltet tartottak nyilván. Ebből mindössze tizenegyen voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagjai.

Varga László történész szerint a rendszer „végóráiban", tehát még 1989 első félévében is 2029 főt vettek újonnan nyilvántartásba. Ekkor még 410 személyre folyt bizalmas nyomozás, ebből a III/III-as csoportfőnökség 155 személy, a III/II 162 személy után kutakodott. „Figyelő" (F-)dossziét 1212 „társadalmi rendre veszélyes" egyénről vezettek.

A fentiekből kiderül, a hálózati személyek 95,55 százalékát nem zsarolás útján szervezték be. 1989 első félévében 229 új beszervezés történt, közülük 76 (33 százalék) tagja volt az MSZMP-nek.

A szolgálatok 1989. június 30-án 812 találkozási (T-lakás) és 248 konspiratív lakást (K-lakás) tartottak fenn. Az előbbieknél a főbérlő tudta, hogy a Belügyminisztérium (BM) találkahelyül használja a lakást, az utóbbi titkon a BM kezelésében állt, és a hivatalos állomány tagjai színleg lakták, de szintén itt találkoztak az operatív tisztek a hálózati személyekkel. Megszűnésekor a szegedi csoportban tizenöten dolgoztak, 4-8 személlyel álltak kapcsolatban.

A politikai hatalom 16 éve nem zárja le a múltat. Az elmúlt években nyilvánosságra hozott, de nem hivatalos ügynöklistákon Csongrád megyéhez valamilyen módon köthető személyek neve is olvasható. Legutóbb Rummel Józsefről derült ki, hogy titkosszolgálati tisztként dolgozott a III/I-es, a III/II-es és a III/III-as főcsoportfőnökségnek, azaz a rendszerváltás előtt tartó- és elemzőtiszt volt. A Csongrád megyei tartótisztek közül egyedül ő szólalt meg. Számos közszereplő neve besúgóként szerepel az interneten (például a www.politicalcapital.hu címen) elérhető ügynöklistákon. Voltak, akik visszautasították, hogy besúgóként szolgálták az előző rendszert, voltak, akik beismerték, hogy környezetükről adatokat szolgáltattak.

Egyébként Magyarországon annak, hogy valakiről kiderül(t), hogy akár tartótiszt, akár besúgó volt, nincs következménye.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Foglalkoztatás

Csaknem 6 ezer vállalkozás, civil szervezet 7723 álláskeresőt vett fel az első félévben az egyéves… Tovább olvasom