Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Igény van, a jelentkező kevés szakmunkásnak

Folytatás az 1. oldalról.

– Valljuk be, nem ítélhető el a szülő, aki több év taníttatás után elvárja, hogy a gyerek legalább egy érettségit kapjon a kezébe.
– A világon sehol nincs akkora társadalmi értéke az érettséginek, mint nálunk, pedig tudomásul kell venni, hogy vannak olyanok, akik nem érik el ezt a műveltségi szintet, mert nem olyan adottságúak. Ma már könnyű bejutni egyetemre, főiskolára, pedig nem igaz, hogy az országnak ennyi diplomásra van szüksége. Úgy teszünk, mint a gazdag országok, amelyek külföldi vendégmunkásokra bízzák a kétkezi munkát, közben nem tudjuk foglalkoztatni a rengeteg értelmiségit. A reális ígéret nélküli képzés erkölcsromboló, a felnőtt társadalomnak kutya kötelessége tisztességes, betartható ígéreteket tenni a gyerekeknek!
– A szülőknek tehát érettségi kell, a piacnak meg szakemberek. A laikus azt hinné, hogy erre találták ki a szakközépiskolát.
– A szakközépiskolákban az érettségiig alig van szakmai képzés, utána még két év, mire a diák valóban elsajátítja az adott szakmát. Az iskolák érdekei ellentétesek a munkaerő-piaci igényekkel: az intézményeknek az a jó, ha minél több szakközépiskolás osztályt indítanak, mert így nagyobb az óraszám, több pedagógust tarthatnak el. Verseny van a gyerekekért, hármas bizonyítvánnyal szinte bármelyik iskolába be lehet jutni, közben van olyan érettségit adó iskola Győrben, ahol az egyik kilencedik osztály fele megbukott félévkor. Én tűzzel-vassal küzdök a követelmény nélküli középiskolai felvétel és bizonyítványadás ellen.
– Szakmunkásképzőt általában csak annak javasolnak az általános iskolában, akit máshova nem vennének fel. Ilyen hozzáállással meg tud erősödni egyáltalán a szakmunkások presztízse?
– A magyar közvélemény meglehetősen utálkozó: nem szeretjük a rendőröket, lenézzük a kétkezi munkásokat. Szerencsére egyre többen vannak, akik egy épülő kézműves-dinasztia tagjaként szeretnék továbbvinni a szakmát. Az ő szüleik a rendszerváltás után építették fel a vállalkozásukat, s rájöttek, hogy ha a gyerekeik nem követik őket, eladhatják a jól működő vállalkozást. Ezek a gyerekek az értékes mag, hiszen van motivációjuk, s tudják, hogy a szakértelmük nemcsak megélhetést, hanem függetlenséget is ad.
– Alig egy-két évtizede a nagyvállalatok voltak a szakképzés motorjai. Hol vannak ma ezek a cégek?
– Sajnos rengeteg cég kivonult a képzésből. Sok szegmensben, mint pl. az építőipar, a vállalatoknak kényelmesebb és kisebb felelőséggel jár alvállalkozókat foglalkoztatni, mint kinevelni a saját utánpótlásukat.
– Régen elég volt ismerni a szakma fortélyait, ma azonban már a boldoguláshoz szükség van nyelvtudásra, vállalkozói ismeretekre is. Alkalmazkodik ehhez az oktatás?
– Tény, hogy a nyelvoktatást csak 8–10 éve vezették be a szakmunkásképzésben, de vannak pozitív változások. Az uniós csatlakozás óta kiderült, hogy a képzett szakemberek jó eséllyel tudnak elhelyezkedni külföldön. Most köszönnek vissza a sikertörténetek, s bár ez egy lassú folyamat, ha a gyerek előtt van követendő példa, akkor tanulni fog. Én azt az életpályát tartanám ideálisnak, amikor egy fiatal elvégzi a szakmunkásképzőt, majd munka mellett leteszi a mestervizsgát, esetleg az érettségit, s ha még érez magában tehetséget és motivációt, akár diplomát is szerezhet. Biztos vagyok benne, hogy a következő tíz év legnagyobb változása az oktatásban a felnőttképzés robbanásszerű fejlődése lesz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jó pont a motivációs levél

Tovább olvasom