Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Igazán hisztizni csak a férfiak tudnak

Egyesek – és ebbe a kategóriába most kivételesen szinte csak nők tartoznak – azt állítják, hogy a férfiak sokkal hisztisebbek a szebbik nemnél. S ha egy kicsit a dolgok mögé nézünk, akkor könnyen beláthatjuk, igazuk van. De ez egyáltalán nem baj, sőt!
Férfias, szúrós tekintet. Illusztráció: MTI
Ugye, kedves férfitársaim önök is számtalanszor hallották már életük párjától, kolléganőjüktől a klasszikus minősítést, amivel úgymond minden el van intézve: „Rosszabb vagy, mint egy gyerek!" S még az is lehet, hogy igaz a megállapítás. Ugyanis a szőrös szív, a marconaság mögött igenis megbújhatnak érzelmek, nagyon is a lelkünkre vehetünk bizonyos dolgokat. Ilyenkor miért ne választanánk mi is a „könnyebb megoldást", és kezdenénk el hisztizni? S ha fejünkre olvasták a fenti mondatot két – teljesen jogos – duzzogás között, gondolkozzunk el azon, ki is valójában a „gyerek". A gyerek ugyanis a nő! Azaz, mivel rosszabbak vagyunk nálunk, a gyereknél, valójában sokkal jobban hisztizünk, mint ők. S ez fáj nekik. Amit meg is értek.

Ugyanis miért, mikor hisztiznek a nők? Akkor, ha lepattan a lakk a körmükről, ha tönkremegy a hajuk, a sminkjük, s hisztiznek, mert nincs egy göncük. Ellenben mi, férfiak nagyon is „komoly" dolgok miatt hisztizünk, épp ezért komolyabban is kell csinálnunk. Szenvedünk például, ha betegek vagyunk. De ez érthető is, hiszen a betegséggel nem lehet viccelni, nálunk a legkisebb nátha is könnyen halálos lehet, ha nem figyelünk oda. Ilyenkor persze a fejünkre olvassák, hogy anyámasszony katonái vagyunk, legyünk férfiak – apropó: mit is jelent ez valójában? –, legyünk erősek, kitartóak, sebezhetetlen hősök, asszonyunk gyámolítói a „halálos ágyunkon" is!

Persze nem csak betegen hisztizünk. Akkor is kiborul az éjjeli edény, ha az igazán fontos dolgok végzése közben zavarnak meg minket. Ilyen például a meccsnézés vagy az újságolvasás. Ezek olyan ihletett pillanatai az életnek, amelyeket elvileg nem illene megzavarni, életünk párja mégis rendszeresen megteszi. Mert azt hiszi, ráérünk, úgysem csinálunk semmit. S hiába próbáljuk meggyőzni ennek ellenkezőjéről, hajthatatlan, „mindig csak az a meccs, mi jó van abban", halljuk, s közben arra gondolunk, ha tudná, valójában milyen fontos is az a kétszer negyvenöt vagy négyszer tizenkét perc, akkor lehet, hogy ő is odaülne mellénk. De az imádott nőt meggyőzni erről lehetetlen, így mi marad? A duzzogás.

Míg el nem felejtem: a nők esetében a hiszti fontos eleme a teatralitás, aminek célja a még nagyobb odafigyelés kiprovokálása. Esetünkben azonban erről szó sincs. Mi ugyanis csendben, elvonulva hisztizünk, többen ilyenkor káromkodnak egy-két cifrát, ami sokszor szintén látványosabbra és hatásosabbra sikerül, mint egy percekig tartó női toporzékolás.

S van még egy „titkos" fegyverünk, amit szintén könnyű szívvel árulok el, hiszen minden férfi másképp használja.
Ez az idő. Ugyanis minden esetben sokkal hamarabb abbahagyjuk a durcáskodást, mint azt a nő gondolná. Csakhogy sosem mutatjuk ki, mikor van vége. Ilyenkor a nő találgat, őrlődik, hogy mi van már velünk, hogy tudunk ennyit hisztizni. Pedig már régen túl vagyunk a dolgon. Valljuk be, jól érezzük magunkat ilyenkor!

Garai Szakács László
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

El akarták rabolni a brit kormányfő legkisebb gyermekét

A Scotland Yard akadályozta meg, hogy elrabolják a brit kormányfő legkisebb gyermekét - írta a… Tovább olvasom