Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Idegenforgalom Nyugat-Dunántúlon

Turizmus, idegenforgalom a nyugat-dunántúli régióban címmel könyvet jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal. A kötet számos grafikont, táblázatot és sok meglepő adatot tartalmaz.
A pannonhalmi apátság

Megér egy misét

Az nem szorul igazolásra, hogy a turizmus, az idegenforgalom „megér egy misét", megérdemli a részletező statisztikai feldolgozást. Részben már a mában és még inkább a jövőben a honi gazdaság húzóágazata lehet, a területfejlesztés nagy lehetősége rejlik benne. Az ország idegenforgalmi devizabevétele 2000-ben 3 milliárd 722 millió dollár volt, figyelembe véve az ugyanilyen devizakiadást az idegenforgalmi bevételi többlet meghaladta a 2,5 milliárd dollárt. Tavaly

Átlagéjszaka, átlagárak

A szállodákban átlagosan 3,8, az üdülőházakban 3,5, a turistaszállásokon 3,1, míg a panziókban 2,1 éjszakát töltöttek a vendégek. Győr-Moson-Sopron megyében a kereskedelmi szálláshelyek bevétele tavaly megközelítette a 7 milliárd forintot, s ennek 43,5 százaléka származott a vendéglátásból. Zala megyében a kereskedelmi szálláshelyekből származó bevétel majdnem 15 milliárd volt, ugyanakkor ennek alig több mint egyötöde származott a vendéglátásból. A legdrágábban megyénk szállodáiban laktak a külföldiek, átlagosan 5688 forintért naponta, míg a legolcsóbban ugyanitt a turistaszállások belföldi vendégei alhattak, mindössze 715 forintért éjszakánként.
30,7 millió külföldi érkezett az országba, az idegenforgalmi devizabevétel megközelítette a 4,4 milliárd eurót. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 5,9 millió volt, közülük több mint 3 millió a külföldi. Megállapítható, hogy
Magyarország jelentős helyet foglal el a közép-európai országok idegenforgalmában. Az ország népességének százalékarányában tavaly a kereskedelmi szálláshelyekre érkezett külföldi turisták száma nálunk 30,1 százalék volt, talán nem érdektelen tudni, hogy ugyanez Csehországban meghaladta az 50, míg Szlovéniában a 61 százalékot. Magyarországon 2000-ben a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százaléka származott a szálláshely-szolgáltatásból és vendéglátásból. Az egyes régiók gazdasági teljesítményéből az idegenforgalom ennél nagyobb hányadot mindössze Nyugat-Dunántúlon ért el 2,1 százalékkal, továbbá Dél-Dunántúlon 2,5 százalékkal. Az idegenforgalom szerepe azonban az előbbi arányokon túlmutat. Hatással van a kereskedelemre, fellendíti a kulturális és egyéb szolgáltatások iránti igényt és serkentőleg hat a gazdaság egészére.

Lemaradva a megyei rangsorban

Népszerű a Fertő-Hanság Nemzeti Park


Miközben 2000-ben országosan ezer polgárra számítva 20 millió forint idegenforgalmi teljesítmény jutott, Győr-Moson-Sopron megyében 19 millió, Vasban 23, Zalában pedig 43 millió. (Budapesten 41 millió forint.)
A három nyugat-dunántúli megyében a múlt év végén a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágaiban 5500 gazdasági szervezet működött és ez az országosnak 13 százaléka. Túlnyomó többségük vállalkozás volt. Az idegenforgalmi vállalkozások között jóval magasabb az egyéniek aránya, mint az összes vállalkozás körében. Országosan 10 ezer lakosra 41 idegenforgalomban működő vállalkozás jut, ezen belül a régióban 56, s

Keresettek a kegyhelyek 

A szűkebben vett hazában található, turisták által sűrűn látogatott kegyhely Csornán, Fertőszentmiklóson, Győrött,
Héderváron, Kópházán, Máriakálnokon, Osliban, Röjtökmuzsajon, Sopronbánfalván, Szanyban és Tétszentkúton van.
Pannonhalma mellett a Fertő–Hanság Nemzeti Park is a világörökség része, s ez is külön vonzerőt jelent.

a három megye közül, Győr-Moson-Sopronban és Vasban 48, illetve 49. Zalában viszont 73.
A szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó szervezetek 1995 és 2000 között 14 milliárd forintot meghaladó beruházást, fejlesztés hajtottak végre. A befektetések majdnem 6 tizede a fővárosba koncentrálódott. A többi régióhoz viszonyítva mintegy kétszer annyit fordítottak a Nyugat-Dunántúlon az idegenforgalom fejlesztésére. Míg az
előbb említett időszakon belül 1995–98 között az idegenforgalom beruházásai gyorsuló ütemben, az inflációt meghaladóan növekedtek, ezután azonban visszaestek.
Nyugat-Dunántúlon tavaly 8900-an dolgoztak az idegenforgalomban, az alkalmazásban állók 3,4 százaléka. Országosan ez az arány 2,9 százalék. A régión belül Zalában kiugróan magas, 5 százalékos, a szűkebb hazában az országos átlagot csak kissé meghaladó volt az ilyen foglalkoztatás. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkere- sete az idegenforgalomban tavaly 58 ezer forint volt. A lemaradás hosszú ideje kimutatható, jelezve, hogy a szállodások, vendéglátósok munkáját a borravalós munkahelyek közé sorolják.

Az ország határforgalmának a fele

Az ország határforgalmának majdnem a fele érinti a régiót. A 2000-ben az országba érkezett 34 millió külföldi közül több mint 14 millió a nyugat-dunántúli határátkelőkön lépte át a határt. A régióban kimutatott határforgalom 98 százaléka a közúton bonyolódott. Itt található a két legjelentősebb átkelőhely, a hegyeshalmi és a soproni, ezek vezetik le a határforgalom több mint ötödét. Sok osztrák, horvát és szlovén bevásárlóturista érkezik a régióba, és számottevő a három megye
gyógy- és üdülőhelyeit hosszabb pihenés céljából felkereső külhoniak száma is. Tavaly a három megyében időző vendégek 45 százaléka külföldi volt, akiknek itt-tartózkodásából a vendégéjszakák 58 százaléka származott. A nyugat-dunántúlinál kedveltebb úti célnak egyedül a
budapesti számít.

 



 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jön az egyszerűsített vállalkozói adó

15 százalékos adókulccsal érkezik jövőre az egyszerűsített vállalkozói adó. Az eva leginkább az… Tovább olvasom