Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Húsvéti ételszimbólumok

Vajon miért éppen tojás, sonka és bárányhús kerül az ünnepi asztalra húsvétkor?

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét, ami a negyvennapi böjt után következik. A nagyböjt a húsvéti előkészület ideje. A negyvennapos böjt a VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. A böjt ideje alatt húst vagy nehezen emészthető, zsíros ételeket nem fogyasztunk.

A negyvenölés

Régebben az ország egyes vidékein szokásban volt a negyvenölés, ami abból állt, hogy negyven napig napjában csak egyszer ettek. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.
A nagyböjti étrendben sűrűn szerepelt az egyszerű, sóban főtt bab, az olajos káposzta, az aszalt gyümölcsök, a főzelékfélék, a különböző halételek, tojásfélék, kalácsfélék és a pattogatott kukorica fogyasztása. A kalács hat évszázad óta a magyar konyha legrangosabb ünnepi tésztaétele. A sült tészták közül a kalács állandóan szerepel különböző formában elkészítve a húsvéti asztalon. Jellegzetes húsvéti étel a kenyérben sült sonka. Elkészítése során a sonkát vékonyra kisodort rozskenyértésztába burkoljuk és megsütjük. Hidegen, melegen fogyasztva egyformán finom. Az ünnepi asztalra készített kenyeret sült mandulával, szőlővel, mazsolával gazdagíthatjuk.

Az újjászületés ősi jelképe

A húsvét hagyományos ételei: a sonka, a bárány, a tojás. Ezeknek az ételeknek a maradékait (a megszentelés után) szinte mágikus tárgyként használták. A sonka csonkját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti étel morzsáját megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket. A sonka valószínűleg azért került a húsvéti ételek közé, mert a téli disznóvágásból már csak a füstöléssel tartósított ételek tartottak ki tavaszig.

A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek egyik legősibb jelképe. Önálló fogásként, de salátákhoz, sovány húsokhoz tálalva is fogyasztják. A húsvét hagyományos étele a bárány. Hogy mennyire vált szokássá étkezésünkben, ez tájegységenként változik. Talán legvonzóbb a belőle készült bárányfejleves, a rántott báránycomb, a ropogósra sült, szalonnával tűzdelt gerinc. A báránypörkölt is nagy sikert arathat az ínyencek körében, friss salátával tálalva. A füstölt, főtt sonka a vele együtt főzött, a sonkalétől különös ízt és színt kapott tojásokkal már a nagyszombati vacsorán asztalra kerülhet.

Tájegységeink specialitásai

A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük. Például: az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Ebédnél több változat is volt: főtt aszalt szilva vagy alma az édes főzővízzel együtt, tejfölös bab, gánica mákkal, mézes laska, tejfölös szilva. A Tápió mentén délben rántott levest, kifőtt tésztát fogyasztottak, vacsorára tejet vagy aludttejet ittak. A Rábaközben a tojásos-tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran főztek. Országszerte elterjedt étel volt a bableves, a tojásleves, a rántás nélküli burgonyaleves, a babsaláta és a mákos tészta.

Külföldi szokások

Más országokban is hagyománya van a húsvéti ételeknek: pl. Bajorországban az Osterkuchen, ami egy meggyes piskótatészta, tetején felvert tojásfehérjével és tejszínhabbal. Jellegzetes orosz húsvéti kalács a kulics, ez egy kelt tészta mandulával, gyümölccsel gazdagítva.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyerjen jegyeket a Győri Tavaszi Fesztiválra!

Játsszon velünk és nyerjen két belépőjegyet a fesztivál valamelyik rendezvényére! Tovább olvasom