Kisalföld logö

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 1°C Még több cikk.

Hunyadi-emlékévvel ünnepel Hódmezővásárhely

Hunyadi-emlékév kezdődött szeptember 21-én Vásárhelyen, mely keretében szobrot avatnak a város egykori földesurának. A rendezvénysorozattal a város az előtt is tiszteleg, hogy Hunyadi János 1446-ban, azaz 550 évvel ezelőtt adományozott a településnek mezővárosi rangot. Magyarország első kormányzója, aki többször is megfordult Szegeden, középnemesi családból, önerőből, saját vitézségével jutott a hatalom csúcsára, s tartotta haláláig távol az országtól a török hadakat.
A Hunyadi család két történelemformáló személyiséget is adott, Hunyadi Jánost, a nándorfehérvári győztest, Magyarország első kormányzóját, és fiát, az igazságos Mátyás királyt.

A tapasztalt katona

A szláv eredetű vlach-illír családból származó Hunyadi János édesapja Vojk havasi bojár 1414-től használta a Hunyadi nevet, miután Zsigmond királytól megkapta Hunyad várát. Negyedik gyermekeként szülte meg János fiát felesége, Morsinai Erzsébet. Hunyadi János katonai pályáját Ozorai Pipónál kezdte, szolgált Stefán Lazarevics szerb despota udvarában, Újlaki László, majd Csupor Demeter nagyurak szolgálatában, de 1430-ban Zsigmond király udvarába került, s érdemei elismeréseként hamarosan bekerült a királyi tanácsba. Két esztendeig a milánói herceg szolgálatában állva ismerkedett meg a korszerű hadviseléssel, majd már lovagként eljutott Rómába, Bázelbe és Csehországba. Az 1437-ben a törökök ellen Szendrő váránál győzedelmeskedő Hunyadi ezt követően számtalan hadisikert tudhatott magának.

Hunyadi életcéljának tűzte ki az eretnekek elleni küzdelmet. Közéjük sorolta a Konstantinápolyt 1453-ban elfoglaló törököket. Nem véletlenül kapta meg feladatul a Délvidék védelmét, s ennek fedezetére a királyi sójövedelmeket. 1446-ban a rendek kormányzóvá választották, hogy irányítsa az országot a kiskorú, prágai fogságban lévő V. László király helyett. 1453-ban a király kiszabadult, Hunyadi lemondott a kormányzóságról.

Vásárhely földesura

Katonai sikerei eredményeképp kapta meg birtokul három alkalommal is Hódot és Vásárhelyt, s a környező, akkor még létező településeket: Csomorkányt, Fecskést, Kutast, Mogyorósfecskést, Csókást, Ráróst. Hunyadi Jánosnak – a kevés fennmaradt korabeli forrás szerint – a vásárhelyiekkel többször is meggyűlt a baja. 1445 szeptemberében kemény hangon utasította őket, hogy minden további halogatás, ellenkezés nélkül adják át jogos tulajdonosának Szentkirály falut, melynek elfoglalták művelhető területeit.

1445-ben egy másik levelet is diktált Vásárhelyre. A Márton fia Ferenc bírónak és az esküdteknek küldött, Hódvásárhely népéhez és a város elöljáróságához szóló dokumentumból kiderül, a település korábban megkapta tőle a mezővárosi önállóságot. Annak köszönhetően, hogy egy viszonylag lassú fejlődést követően piacos helyként gyorsan kiemelkedett a környékbeli aprótelepülések közül, ezzel azok központjává vált.

Hunyadi török elleni harcai mellett egyébként nem nagyon foglalkozott a várossal, az is csak a helyi legendárium része, hogy itt várat, erődítményt emeltetett volna. Szeged szabad királyi városban viszont több ízben huzamosabb ideig is tartózkodott, miután a település a török elleni hadjáratok egyik kiindulópontja volt, a seregek gyülekezési helyeként is szolgált. Hunyadi 1456-ban kelt oklevele arra inti a szegedi várnagyot és annak embereit, hogy ne kényszerítsék a hétfői vásárra érkezőket vám- és adófizetésre. A település szerepe is hátországi. Hunyadi 1451-ben Földeáki Ambrus szegedi kanonoknak zálogosította el 1000 aranyforintra Csongrád megyei birtokait, hogy hadjárata költségeit ebből finanszírozza. Írott nyoma ugyan nem maradt, de a történészek nagyon valószínűnek látják, hogy Szeged alatt gyűjtötte össze azokat a csapatait, melyekkel 1454 októberében tönkreverte Krusevácnál Ferid bég csapatait.

Nándorfehérvár hőse

Hunyadi 1456-ban tett javaslatot arra, hogy egy százezer keresztesből álló csapattal foglalják vissza a Balkánt és Konstantinápolyt a töröktől. Támogatója nem nagyon akadt, a szultán azonban megneszelte a dolgot. Hadjáratot indított Magyarország ellen, s ostromgyűrűbe fogta a Szilágyi Mihály által védett Nándorfehérvárt, az ország kapuját. Hunyadi 200 hajóból álló dunai-szávai flottát szervezett, zsoldosokból álló csapatai Szegednél egyesültek Kapisztrán János parasztokból álló kereszteseivel. A magyar sereg július 21–22-én kétnapos harcban győzte le a többszörös túlerőben lévő török sereget.

Hunyadi augusztus 11-én a harcokat követő pestisjárványban hunyt el a zimonyi táborban. Államférfiúi és főleg hadvezéri sikereit már kortársai is páratlan tehetségének tudták be. Személyét ma is több balkáni nép tekinti saját hősének.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megyezászló és közösségi ház

Ünnepi szentmise keretében holnap délután egy órakor veszi át Vág a megyei önkormányzattól kapott… Tovább olvasom