Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Horváth Dezső hetvenéves

Horváth Dezső nem akar és – őszintén szólva – nem is nagyon tud interjú alanya lenni. A kérdezők oldaláról nem akaródzik neki átállni a másikra. Keményfejű ember. Senki és semmi nem térítheti le a saját vágányáról. Szerencsénkre.
Horváth Dezső nem akar és – őszintén szólva – nem is nagyon tud interjú alanya lenni. A kérdezők oldaláról nem akaródzik neki átállni a másikra. Keményfejű ember. Senki és semmi nem térítheti le a saját vágányáról. Szerencsénkre. Közös szerkesztőségünkben most azt mondtam neki, meg akarok kérdezni tőle néhány dolgot. Miért? – kérdezte gyanakodva. Kíváncsiságból – mondtam, és ez hatott. Alább tehát nem interjút, hanem egy laza beszélgetés szinte szerkesztetlen változatát olvashatják.

– Az a hihetetlen dolog következik be, kedves Dezső, hogy január 14-én, pont amikor ez a beszélgetés nyomtatott változatban megjelenik – 70 éves leszel.
– Nem.

– Hogyhogy nem? 1936. január 14., Nemesszalók, Dunántúl.
– Az esztendő leghidegebb napja mindig a január 13. Én a születésem óta fázós vagyok, tehát biztos, hogy valójában 13-án születtem. Csak a jegyző 14-ét írt be, mert babonás lehetett. Azt szoktam mondani, hogy én már a születésnapomon is másnapos voltam...

– De hát azóta sem ittál egyetlen korty alkoholt se!

– Másodikos gimnazista koromban, Egerben, bikavért ihattunk a Koronában... Egertől Füzesabonyig egyfolytában hadakoztam a biológiatanárral. Ki akart csapatni utána az iskolából...

– Szóval itt kezdődött. A világ legjámborabb emberének ismernek, akik ismernek. Mért nem tudtál hajolgatni az életed során egy kicsit rugalmasabban? Hogy kevesebbet ütközz?

– Mert akkor el kellett volna döntenem, hogy merrefelé. A diákok iránti értetlenségbe belevénült biológiatanár felé? Mindig úgy éltem, mint valami jámbor egysejtű. Csak nem szerettem, ha pofoztak.

– Mi az a „szemenszedett tisztesség", amire szóban és írásban hivatkozol?
– A legártatlanabb valami a világon. Ha velem szemben valaki hitvány – én nem lehetek az. Mert az ő fegyvertárában 77 ezer töltény lehet a hitványsága kimutatására, és ha én akármelyikkel akarnék visszalőni, akkor engem mi különböztetne meg tőle? Márpedig, Veres Péterrel szólva: „Megdögleni lehet, de rongyemberré lenni nem". Bele kell törődni: a tisztesség védtelen és védhetetlen. Se fizetésért, se szívességből nem ártanék senkinek, de se 20 fillérrel, se fél szóval nem szeretnék adósa se maradni senkinek. A tisztesség azt kívánja, legalább nyugtázzam: tudok a hitványságról.

– A tanyákon találtál magad mellé szemenszedett tisztességeseket: az első könyved, A tizedik ember ezt mondja. Rímel rá a legújabb, a tizenötödik köteted, A fölfedezetlen Magyarország. Mi most a helyzet a tanyai néppel?

– Németh Lászlónál mondja az öreg Égető: „ha elviszitek a tanyáról a fölit, akkor marad az alja". Nagyon megváltozott a tanya. Ezért ódzkodtam sokáig, hogy egyáltalán megírjam ezt az újabb könyvet. Az adta a lökést, hogy itt van az unió, holtbiztos, hogy ez határ lesz a tanyaiak életében is. Bebizonyosodott azóta: Steinbeck Érik a gyümölcse megint aktuális itt. Kiszántják-kirángatják az emberek alól a földet... Ha forog a nagy kerék, változik a rendszer, az mindig embercsontokat is összeropogtat.

– Hét határba jártál a kedvedre való emberek után, hogy hírt adj róluk. De hogyan vagy képes ontani – például a jegyzeteket?

– Ha hármat tekerek a biciklimen, már öt témába belebotlok. Mért hagynám ott? Hál'isten, szinte kapkodják ki a kezemből a szerkesztők. Ezekből is lesz egy kötet.

– Tizenöt könyv után – gazdag ember vagy. Szerintem.

– Csak a legelsőért, A tizedik emberért kaptam némi péterfilléreket, a többiért garast se, legföljebb néhány tiszteletpéldányt. Szoktam emlegetni, olyan ez, mintha a biligyárban adnának fizetés helyett a melósnak száz bilit, tojja tele maga. Legtöbbször kénytelen vagyok megvenni a saját munkámat, hogy adhassak belőle a barátaimnak.

– Olvasnak még a népek?

– Rájött az emberiség, hogy betű nélkül meg lehet élni. Valami baja van annak, aki olvas. Hát még annak, aki ír. De vigasztal a tudat, hogy ezt a világot eddig mindig a kicsit flúgosok vitték előre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

SMS 01.20.

Tovább olvasom