Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Hogyan változtat 2080-ra Európán a felmelegedés?

A Science című tudományos folyóiratban európai laboratóriumok kutatói foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen szociális és gazdasági hatásai lesznek a század végére várható hőmérséklet-emelkedésnek a mediterrán Európa térségeire.
Kelet- és Dél-Európát jelentős szárazság sújtotta 2005-ben
Sandra Lavorel
, a francia akadémiai kutatóintézet (CNRS) grenoblei alpesi ökológiai kutató szerint más forgatókönyv valósulhat meg, ha a kormányok csak a gazdasági globalizációt tartják szem előtt (A szcenárió) vagy a környezetmegőrzésre is tekintettel lesznek (B szcenárió).

A kutatási erdmények szerint a század végéig a Föld felszíni hőmérséklete a mostani átlagos 1,4 Celsius fokról 6 Celsius fokra emelkedik majd.

A felmérés szerint Európa 2,1 és 4,4 Celsius fok közötti átlagos hőmérsékletet érhet el 2080-ra. Ez a felmelegedés, amely a talajok tulajdonságainak megváltozásával is jár, az A szcenárió szerint 10,7 százalékkal, a B szcenárió szerint 6,4 százalékkal csökkenti majd az európai termőterületet. Az állattenyésztéshez szükséges legelő területe 6,7% és 10,2 % között csökkenhet, míg az erdőterületek tudatos növelése következtében 0,7% (A szcenárió), illetve 5,6% (B szcenárió) új erdő jelenhet meg.

A biológiai sokszínűség jelentősen csökken majd Európában. Ez esetben különösen nagy a forgatókönyvek szerinti különbség: az A esetben például Franciaország területéről eltűnnek a diófák, míg a B változatban megmarad a számuk.

Az előrejelzés szerint a mediterrán övezetben a légkör felmelegedésének lesznek a legáthatóbban negatív szociális-gazdasági következményei. Európában 5,8-tól 44,3 millió között lehet azoknak a száma, akik ma normális vízellátású területen élnek, de 2080-ra a terület vízellátása kritikus lesz. E területek nagy része a Földközi-tenger övezetében lesz. Sok helyütt a vízhiány lehetetlenné teszi majd a vízerőművekből nyerhető energia előállítását, de a nukleáris erőművek építése is kényes lesz, hiszen ezek elhelyezése a nagy vízhozamú folyók mellett lehetséges.

A legaggasztóbbnak az előrejelzés azt tartja, hogy a mediterrán talajok a megemelkedett hőmérséklet hatására a légkörből ezentúl nem kötik meg a széngázokat, hanem éppenséggel kibocsátják azokat. Ez a maga során tovább növelheti a felmelegedést, és ördögi körhöz vezethet.

(Forrás: Le Monde)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sass Sylvia: ''Sorsunkhoz alakítsuk az életünket''

Évek óta nem énekel operaszínpadokon, de ma is hatalmas rajongótábora van Sass Sylviának. Amikor… Tovább olvasom