Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Hogy változott a KRESZ?

Januártól 24. változatánál tart a KRESZ. 2010-ben a gyalogosok és kerékpárosok védelme került a középpontba, de az új szabályokat sokan félreértik.

A győri Baross-klub rendezvényén megpróbálták azokat érthetőbben megfogalmazni, az észrevételeket továbbították a jogalkotóknak.

A közelmúltban szakmai megbeszélést hirdetett meg a Győri Baross Klub Közhasznú Egyesület és a Széchenyi István Egyetem közúti és vasúti jármű tanszéke a KRESZ január 1-jétől életbe lépett változásairól. A vitaindító, Kalincsák István, az egyesület alelnöke a meghívott oktatók, közlekedésmérnökök, szakemberek és a kerékpáros-szabályalkotásban közreműködő volt miniszteri megbízott, Bodor Ádám előtt ismertette az előírásokat, a nemzetközi tapasztalatokat és kért válaszokat a felmerülő kérdésekre. Mint kiderült, a legtöbb probléma a kerékpárosokat érinti, akik nem vagy hiányosan értelmezik az új közlekedési szabályokat.

Ráadásul ezek egy része egyes vélemények szerint kimondottan a ˝profi˝ biciklisták érdekében született, és kérdés, hogyan fogják a gyermekek, idősek a szabályokat alkalmazni.

Vegyünk sorra néhányat a 60 változásból. Megjelent a nyitott kerékpársáv fogalma, ami az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmasabb felosztására szolgál, és a tapasztalatok szerint óvatosabb vezetésre ösztönzi az autósokat. Ezt a fehér szaggatott vonallal és kerékpáros burkolati jellel felfestett sávot azonban a kerékpárosok indokolt esetben el is hagyhatják. A járművek is ráhajthatnak forgalmi okok miatt is, ebben különbözik a sárga útburkolati jellel felfestett kerékpársávtól. Az egyirányú utcákba szemből vagy a buszsávba a kerékpárosok csak akkor hajthatnak be, ha a lehetőséget kiegészítő tábla jelzi.

Mint elhangzott, a baleset-megelőzésben az iskolai oktatás döntő lehetne, de a szaktárca ellenállása miatt nem került be a KRESZ a tantárgyak közé. Bodor Ádám az angol példát hozta föl, ahol 2000 vizsgázott oktató dolgozik a területen. A hazai ˝Bringasuli˝ eredményes volt, hasonló működik Svájcban is, ahol már felismerték: ez a tantárgy életbe vágó.

Hazánkban utoljára a ’80-as években volt az iskolákban közlekedésireferens-képzés, a világon egyedülálló kezdeményezés keretében.

Kalincsák István kiemelte: a közlekedési szabályok nemcsak a közlekedők számára kötelezőek, de feladatokat is adnak az útkezelőknek, előírásokat az utak tervezőinek és szempontokat a hatóságoknak. A szabályoknak átláthatónak és minden közlekedő számára könnyen érthetőnek kell lenniük.

– De ahhoz, hogy biztonságosan alkalmazni tudjuk, először meg kell ismerni azokat. A megismertetésben nagy szerepe van a médiának, az ő tájékoztatásában pedig a szakmai szervezeteknek, ami különösen az interneten megjelent félreértelmezések nagy száma miatt fontos. Ezt vállaltuk fel, ennek első lépése volt a megbeszélés – fejtette ki a szakember portálunknak.

Olvasóink írták

  • 2. Goldmund 2010. március 02. 21:06
    „"Mint elhangzott, a baleset-megelőzésben az iskolai oktatás döntő lehetne, de a szaktárca ellenállása miatt nem került be a KRESZ a tantárgyak közé. "

    Persze, nehogy csökkenjen a balesetek száma! Ez a népirtó kormány erre is képes!”
  • 1. nattomi 2010. március 02. 18:28
    „Hiába ismerteti a média az embereket a nyitott kerékpársáv fogalmával, ameddig az csak papíron létezik.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Marihuánát találtak a rendőrök egy autóban

Marihuánát találtak a rendőrök egy közúti ellenőrzés során egy autóban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei… Tovább olvasom