Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Hitvallás: a talicskáról

Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Tóth Ferenc, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója (képünkön) hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején testünk utolérje lelkünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok.
„József Attilához hasonlóan Makó nekem is Maros-parti Konstantinápoly; az értékek, a dicső múlt, az alkotás városa. Első történetírónk, Szirbik Miklós prédikátor a neve után ezt írta: hazafi. Nem volt ebben semmi fellengzősség, mindössze azt értette ezen, hogy Makó a szülővárosa. Gilitze István paraszti históriaköltőnk is édes hazáját siratta, amikor a víz elöntötte helységünket. Magamról is csak azt tudom mondani, se több, se kevesebb nem vagyok, mint szűkebb hazám fia.

Első írásom a makói talicskáról szólt, ami nélkül itt valamikor jóravaló ember nem lépett ki az utcára. Még hagymakultúránk is ezen döcögött a világhír felé. Hajdani gimnáziumi osztálytársam ezért „talicskás fiúnak" nevezett. A talicska a kisember kocsija, autója volt. Magam is olyan kubikolós ember voltam. Mindig nagy katedrálisokról álmodoztam, és ezekhez az ábrándokból szőtt metropoliszokhoz talicskás fiúként hordtam az építőkövet. Egyszer dr. Tóth Aladár főorvossal találkoztam a temető sikátorában, a kápolna kéményépítéséhez a kerékpár csomagtartóján vitte a téglát. És rövidesen fűthetővé vált a kis kápolna. Amikor a múzeumhoz kerültem, tudtam, hogy nem az a néhány száz néprajzi tárgy képezi ezt az intézményt, hanem azok a virtuális lehetőségek, amiknek Makó és múzeuma is hordozója. A talicskának készenlétben kellett lennie.

Amikor az új múzeum építésekor fölmerült, hogy a homogén klinkerborítású homlokzatra valami művészi kompozíció kívánkozna, dr. Forgó István tanácselnök azt mondta: „Feri, a Te jelképed a talicska, az fejezi ki legjobban azt a szellemiséget, amit csinálsz. Ezzel a föladattal bízzuk meg a művészt".

Varga Imre szobrászművész természetesen nem naturálisan megfogalmazott talicskát helyezett oda, de a tölgyfa-kompozíció egy talicskakerékkel indul, miként a makói ember mindennapja is. Fönt a munkát jelképező puttonyok, a delet jelző napkorong, jobbról lent a csillagok. Kossuth-díjas művészünk szimbólumrendszeréből nem maradt ki a Maros, a szalamanderes kapumotívum vagy a kopjafák sem. Így már nemcsak egy napnak, de az emberi életnek is jelképe ez a mű. Egyik kopjafán ott a fölirat: Rövid az élet. Ez a lakonikus kifejezés pedig engem arra intett: elő a talicskával és láss munkához."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűzcsapok a védelemért

Sopronban és környékén több száz tűzcsap biztosítja vészhelyzetben az oltáshoz szükséges vizet.… Tovább olvasom