Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Hitvallás - Kultúrházaló a néptáncról

Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Simoncsics János, a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ vezetője, a szegedi nyári nemzetközi néptáncfesztivál igazgatója (képünkön) hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején testünk utolérje lelkünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok.
„Művésznek, alkotónak lenni, a semmiből teremteni valamit – ezt szerettem volna. Először szobrász, aztán keramikus, később színész (vagy pantomimos) akartam lenni, de valami mindig hiányzott: hol a szorgalom, hol a kitartás, de leginkább a tehetség…

A magyar néptáncban, ezen belül is a táncházmozgalomban aztán magamra találtam. Ez a mozgalom a bartóki eszmeiségen alapul olyan közvetítő révén, mint amilyen Martin György volt, aki a tiszta, őszinte, az évszázadok alatt kikristályosodott paraszti hagyományokat – a népdalt, a népzenét és a néptáncot – „a huszonnegyedik órában" gyűjtötte és földolgozta. Tehetséges közvetítőkön keresztül (Tímár Sándor, Halmos Béla, Sebő Ferenc, a Muzsikás Együttes), de általa újult meg a színpadi néptánc, valamint általa vált a városi ifjúság tömeges szórakozásává a táncház. Ez a mozgalom nekem jó iskola volt. Itt lehetett tanulni demokráciát, nyitottságot, őszinteséget, egymásra figyelést! A nyári néptáncfesztiválra, a Bartók Béla művelődési központbeli táncházaimra idehozom azokat, akik ezt a legjobban csinálják.

Későn érő típus vagyok. Már fölnőtt voltam, de mégis éretlen arra, hogy a közelemben élő szellemi nagyságok tanításait magamévá tegyem. Kalmár László matematikus (keresztapám) szellemi hagyatékából csak a személyét övező anekdotákig jutottam, Vinkler László festőművész művészi nagyságát, sziporkázó szellemét csak későn és rövid ideig, a halála előtti hónapokban, modellülés közben élvezhettem, Bálint Sándor néprajztudóst túlságosan tiszteltem: a tudás- és korkülönbség is nagy volt. Elhatároztam tehát, hogy művelődésiközpont-igazgatóként – sok más föladat mellett – hármójuk emlékét különös figyelemmel ápolom olyan tudósok, művészek, hajdani barátok segítségével, akik őket nálam sokkal mélyebben, alaposabban ismerik.

Mi vagyok tehát? Egy médium, egy vigéc, egy kultúrházaló (kultúrházban kultúrával házaló), aki maga ugyan nem művész, nem alkotó, de aki eljuttatja a művészetet, a szellemi táplálékot azokhoz, akik azt szeretik és igénylik."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

meglepő Vereség

Bassano–FC Sopron 3–1 (2–1) Tovább olvasom