Kisalföld logö

2018. 08. 15. szerda - Mária 19°C | 28°C Még több cikk.

Hinniük kell a gondviselésben

A két és fél éves Vivi temérdek vizsgálaton és kellemetlen kezelésen esett át az elmúlt hónapokban. Rákban szenved. A költséges kezelés felemésztette a család tartalékait, így hát minden segítséget hálás szívvel fogadnak.
Testvérek: Vivi és Norbi imádják egymást. A nagyfiú a kicsi kedvéért bohócost játszik éppen. Fotó: Szük Ödön
A nap, amely megrázta a világot, félelmet és bizonytalanságot keltett az emberekben, valóságos lavinát indított egy győri család életében. A World Trade Center összeomlásával egy időben, múlt év szeptember tizenegyedikét Tóthék már csak azért sem tudják elfelejteni, mert a bölcsődébe induló Vivit édesanyja ezen a napon vitte orvoshoz.

Gyanús daganat

A doktor gyanús daganatot tapintott a kicsi deréktáján és további vizsgálatokat javasolt. Másnap a laboreredmény igazolta a gyanút, harmadnap pedig az akkor alig kétéves kicsi többhetes kemoterápiának nézett elébe.
A kislány azóta temérdek vizsgálaton és kellemetlenségen esett át, ma játszópajtások helyett fehér köpenyesekkel: orvosokkal, nővérkékkel ismerkedik. A bajban szerencse, hogy Vivi barátságos, közvetlen teremtés, így nem fél azoktól, akik segítségével meggyógyulhat.
– A kislányunk mellékveséjét támadta meg a daganat, ezt eltávolították – sorolja az édesanya, aki töretlenül bízik a kicsi teljes felépülésében. – Szeptember közepétől decemberig kemoterápiát kapott, és februárig nem is volt semmi baj. Februárban szörnyen megijedtünk, mert a kontrollvizsgálat megállapította, hogy a hasa megint tele van daganatokkal. Talán ez volt számomra az a pont, amikor szembesültem a drámai ténnyel, s amit addig aligha fogtam fel: a kislányom tényleg rákos.

A család már felélte anyagi tartalékait

Vizsgálat vizsgálatot követett, a mostani, kilencvenöt napos kúra stratégiáját az I. számú gyermekklinika orvosai határozzák meg. Tóthék hozzák-viszik gyermeküket, és a húsz-harminc százaléknak mondott esélyen túl a csodában és a gondviselésben bíznak. Csakhogy fogytán az erejük, anyagi tartalékaikat pedig szinte teljesen felélték. Pedig az édesapa munkatársai összefogtak, pénzt is gyűjtöttek, a győri Pannon-Víz rt. vezetése külön is gondolt a bajban lévő Tóth családra.
– Segített a Vöröskereszt, a kisfiam, Norbi óvodájában pedig még azt is megtették a szülők, hogy a fiunk havi ebédjét befizették – folytatta az anyuka. – Mégis ott tartunk, hogy a kocsinkat el kellett adni, mert a kezelésekre muszáj eljutnunk és az ottlét, valamint a napi megélhetés is sokba kerül. Fogalmam sincs, hogyan tovább, egyetlen reményünk, hogy a lányunk meggyógyul, amire húsz-harminc százalékos esélyt jósolnak a doktorok.

Csontvelő-átültetés és steril szoba

Az édesanya Vivi betegsége előtt el sem tudta képzelni, mit jelent a kemoterápia, a steril szoba, a csontvelő-átültetés. Ma már nem nyílik tágra a szeme a kopasz gyermekbuksik láttán, sorstársainak, a vele egy cipőben járó mamáknak ő is segít, ahol tud. Reménykedik, hogy kislányával együtt valahogyan átvészelik a rájuk váró megpróbáltatásokat, tűrik a fájdalmat, együtt sírnak, ha kell. Vivi ápolása egyben elszakítja kisfiától, a hatéves Norbikától, aki a Bisinger-ovi nagycsoportosa. P is hazavárja a kistesót, az anyut, s ha végleg hazajönnek, akkor lesz nyugodt az álom, kedves a játék, mert ma még mindannyiuk réme a betegség, amiből meg kell gyógyulni.
(Aki segíteni szeretne Tóthéknak, az megteheti ezt az OTP 11773377-05795158-as számlaszámon.)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az interneten terjed A Klónok támadása

A legszigorúbb óvintézkedések ellenére egy héttel a világpremier előtt letölthető az internetről A… Tovább olvasom