Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Hiller-Hoffmann csörte a parlamentben az egyetemekről

Hiller szerint teljes a bizonytalanság, értetlenség és káosz a felsőoktatásban. Hoffmann Rózsa szerint az oktatás színvonala évről-évre romlott az elmúlt nyolc évben.
1. rész

A fagykárt szenvedett gazdák kártalanítása, a felsőoktatás átalakítása, az ápolónők helyzete és a végkielégítések szerepeltek a napirend előtti felszólalások témái között hétfőn a parlamentben. A képviselők 287 igen és 19 nem szavazattal jóváhagyták a házszabálytól való eltérést a végkielégítések ügyében benyújtott fideszes és LMP-s javaslatok tárgyalása kapcsán.

Jobbik: 100 százalékos kártérítést kapnak-e a fagykárt szenvedett gazdák?
Varga Géza (Jobbik) azt kérdezte, kapnak-e a fagykárt szenvedett gazdák 100 százalékos kártérítést. A kárenyhítési alap forrásai nem lesznek elegendőek, s kérte a kormányt, ne azzal a propagandakommunikációval igyekezze kifizetni a gazdákat, hogy "tessék az alapba befizetéseiket gyorsan rendezni", és azt ugyanannyival egészítik ki. Át kell gondolni, hogy a jelenlegi rendszer megfelelő keretet biztosít-e - mondta, hozzátéve: szerinte nem.
Ángyán József államtitkár kiemelte: a megyei képviselők és kormányhivatalok szakemberei azonnal a helyszínre utaztak és felmérték a károkat. Kártérítést, enyhítést akkor tudnak fizetni, ha látják, hol, mekkora kár, van-e olyan terület, ahol száz százalékos a veszteség. Jelezte, tájékoztatták a Fidesz-frakciót a kormány intézkedéseiről. Nem fogják cserben hagyni a gazdákat - jelentette ki.

LMP: cserben hagyott ország képe rajzolódik ki
Az LMP-s Scheiring Gábor azt mondta, "az értelmetlen egykulcsos adó" az állampolgárok megélhetési biztonsága elleni példátlan támadássá változott. Elismerte, a szocialistáktól romhalmazt vett át a jelenlegi kabinet. Az a Fidesz felelőssége - folytatta, hogy azóta is lefelé haladunk a lejtőn. A közbiztonság helyzete romlott, a kormány nem osztja, hanem a kapja pofonokat, cserben hagyták a vidéket, ahol iskolákat zárnak be, illetve az alkalmazottakat azzal, hogy eltörölnék a hétvégi és túlórapótlékot - mondta. "Lövésük sincs, merre van előre" - fogalmazott.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy egy cserben hagyott országot vettek át, amely romhalmaz volt. Konszolidálták az államháztartást, az 2012-végéig stabil a válságadóknak köszönhetően; a piacok is úgy ítélik meg, stabilitást hoztak az intézkedések - értékelte. Mint mondta, kicsi, jóval hatékonyabb államot szeretnének megteremteni, a Széll Kálmán terv erről szól. Szerinte a képviselő félinformációkra hagyatkozva fogalmazta meg felvetéseit.

MSZP: teljes a bizonytalanság a felsőoktatásban
Hiller István (MSZP) szerint teljes a bizonytalanság, értetlenség és káosz a felsőoktatásban. Felidézte, hogy az államtitkárság tavaly novemberben tette közzé a felsőoktatási koncepciót, ennek fogadtatása egyértelműen elutasító volt, ellene kormánypárti sorokban is szót emeltek. Néhány hét alatt elkészült egy újabb variáns, mindenféle háttérszámítások nélkül, amit Orbán Viktor "süvítve vágott ki" a kormányülésről - mondta, hozzátéve: jól tette. Az újabb variáció szétverné a Corvinust, megszűnne az egyetemi szintű oktatás Győrben, a főiskolai Szolnokon; ez így nem építkezés, hanem rombolás - fogalmazott a volt miniszter.
Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, hogy ezeket az igaztalan állításokat már háromszor megcáfolta. Az elmúlt nyolc év kormányzásáról kiemelte: az oktatás színvonala évről-évre romlott, nincs egyetlen intézmény sem, amely a nemzetközi élvonalhoz tartozna. Az állam szerepe tisztázatlan, a források elosztása egyenetlen, vannak olyan szakok, amelyek több mint 30 helyen oktatnak. Erre van szüksége a felsőoktatásnak? - kérdezte. Nem felel meg a valóságnak, hogy kidobták javaslatukat az ablakon - jegyezte meg. Mint mondta, új szempontok merültek fel, s minden rektorral személyesen ő maga egyeztet.

KDNP: kevés az egy orvosra jutó nővér
Nagy Kálmán az ápolók nemzetközi napja kapcsán azt mondta, hogy a betegellátást végzők száma az elmúlt években egyre fogyott, az egy orvosra jutó nővérek száma is rendkívül alacsony. A nővéreket - tette hozzá - munkában kell tartani, számukat, jövedelmüket növelni kell.
Szócska Miklós államtitkár elmondta: az ápolók képzési rendszerét megújították. Jelezte: dolgoznak az életpálya-modellen, intenzív munka zajlik a szakdolgozókkal közösen.

Fidesz: nyújtsa be a kormány még júniusban a devizahiteleseket segítő javaslatokat!
Rogán Antal felidézve a 2008-ban és 2009-ben, és tavaly kifizetett elfogadhatatlanul magas végkielégítéseket, azt mondta, hogy akkor kellett volna törvényt alkotni ezek megadóztatásról, a hatalmon lévők azonban a kifizetésekben és nem a megadóztatásban voltak érdekeltek. A mostani törvény olyan normát rögzít, ami a jövőben lehetetlenné teszi a pofátlan végkielégítések gyakorlatát - szögezte le. Kitért arra is, hogy még nyári szünet előtt benyújtják azt javaslatot, amely 2012-ben az állami támogatások kifizetését ahhoz köti, hogy az adott vállalkozás az átlagkeresetűeknél végrehajtotta-e azt a béremelést, amiről az OÉT-ben megállapodás született. Egy másik javaslat szerint az átlagkereset alattiak béremelésekor a cégek tb-támogatásban részesülnek. Az egyeztetéseket jövő héten elkezdik. Kérik a kormánytól, hogy júniusban nyújtsa be a devizahiteleseken segítő javaslatokat - tette hozzá, fontosnak tartva, hogy a törlesztési árfolyam korlátozása, az eszközkezelő szociális alapú működtetése, és az árverezési korlátozás szerepeljen a megállapodásban.
Cséfalvay Zoltán szerint a különadó kapcsán normát kell teremteni, s üdvözölte a jogszabályjavaslatot. Beszélt arról, hogy a bérek növekedését figyelemmel kell kísérni, ez akkor jó a gazdaságban, ha a teljesítmény növekedéshez kapcsolódik. Kitért arra, hogy a devizaadósok ügyében jelenleg is zajlanak a tárgyalások a bankszövetséggel.


2. rész
A szociális népszavazásról, a kárpátaljai magyarokat ért zaklatásokról és a civil szervezetekről is szó volt a parlamentben a hétfői interpellációk során.

MSZP: a kormány olyan kérdéseket tesz fel, amelyekről már döntött
Nyakó István (MSZP) arról beszélt, hogy a miniszterelnök egy videó üzenetben közölte, hogy a kormány szociális kérdésekben kéri ki az emberek véleményét. Kijelentette, hogy közben az elmúlt egy évben több olyan kérdésben hozott a kormány "radikális döntést", amelyekről nem tájékoztatta az embereket.
A képviselő szerint azt is meg kellett volna kérdezni, hogy az emberek egyetértenek-e az egykulcsos adó bevezetésével, a táppénz csökkentésével, a családtámogatási rendszer gazdagoknak kedvező átalakításával illetve azzal, hogy "akinek nincs semmije, az annyit is ér".
Közölte, hogy ha a kormány valóban számítana az emberek véleményére, akkor az "Orbán-csomag" bejelentése és a konvergenciaprogram benyújtása előtt kellett volna feltenni a kérdéseket.
A politikus arra is kíváncsi volt, hogy miért kérdezi meg a kormány olyan dolgokról az embereket, amelyeket már régen eldöntöttek és mikor kívánja a kabinet "az eddig meghozott népnyúzó intézkedéseiről" megtudni az emberek véleményét.
Réthelyi Miklós miniszter azt felelte, hogy most szociális ügyekben akarják kikérni a mindennapi élet legfontosabb kérdéseiről az állampolgárok véleményét.
Hangsúlyozta, hogy a kormány nem akar az emberek nélkül dönteni, mert mindenki véleménye számít. Hozzátette, bízik benne, hogy minél többen visszaküldik a kérdőívet. Kijelentette, hogy ezekben a kérdésekben nem döntött a kormány.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 223 igen szavazattal 85 nem ellenében megtette azt.

Jobbik a kárpátaljai magyarokat ért zaklatásokról
Szávai István (Jobbik) arról kérdezte a külügyi államtitkárt: a kormány mit kíván tenni abban az ügyben, hogy az ukrán titkosszolgálatok olyan kárpátaljai magyarokat fenyegettek illetve zaklattak, akik magyar állampolgárságot kértek.
A képviselő azt mondta, hogy az illetékes hatóságok előbb tagadták az eljárást, majd jogszerűnek nevezték azt.
Az ügy legdurvább részletének nevezte, hogy az érintetteknek olyan - vélhetően az ungvári magyar konzulátus biztonsági kamerái által készített - felvételeket mutattak, amelyek az ukrán szolgálatokhoz kerültek.
Hangsúlyozta, hogy az ügynek külpolitikai, nemzetbiztonsági és nemzetpolitikai vetülete is van.
Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszul köszönetet mondott, hogy a képviselő felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyarokat ért súlyos incidensre. Egyúttal visszautasította, hogy kémek dolgoznának Magyarország ukrajnai külképviseletein.
Kijelentette, hogy az interneten valóban nyilvánosságra került egy felvétel, de véleménye szerint az csak egy külső kamerával készülhetett.
Megerősítette, hogy mintegy húsz embert zaklatott az ukrán titkosszolgálat. Mint mondta, őket jogellenesen hallgatták ki és megfenyegették. Jelezte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azonnal hangot adott a magyar tiltakozásnak. Leszögezte, Magyarország nem tűri, hogy embereket ilyen módon zaklassanak és elvárja, hogy ezeket a vegzálásokat azonnal fejezzék be.
A képviselő, aki hangsúlyozta, hogy nem beszélt kémekről, elfogadta a választ.

Egy vadásztársaságról kérdezett a Fidesz
Talabér Márta (Fidesz) interpellációja elején azt elevenítette fel, hogy a Bakony-Devecser vadászterületet 1997-ben alakították ki, amiatt, hogy megőrizzék a bakonyi gímszarvas egyedi genetikai állományát. Habár a területet 2001-ben különleges rendeltetésű minősítést kapott, ennek ellenére 2006-ban a Bakonyerdő Zrt. kezdeményezte, hogy osszák ketté azt és annak egyik legértékesebb részét vonják ki a társaság irányítása alól.
Ángyán József államtitkár azt felelte, hogy ezen a problémán keresztül bemutatható, hogy is működött "az a szocialista maffia, amelyik az állami vagyont így elkótyavetyélte".
Az államtitkár szerint az eset felveti a hűtlen kezelés gyanúját is, ezért Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter teljeskörű vizsgálatot rendelt el az ügyben.
A választ, a kérdést Talabér Mártával közösen jegyző Font Sándor elfogadta.

A civil szervezetek határátkelését segítené a KDNP
Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy a karitatív munkát végző civil szervezetek tagjainak, Kárpátaljára utazva órákig kell várniuk a határon. Véleménye szerint központi utasítást lehetne adni az illetékes szervezeteknek, hogy a bizonyítottan karitatív munkát folytató szervezetek tagjai a lehető leggyorsabban essenek át az ellenőrzéseken.
Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy az ukrán-magyar határszakaszon a szigorú ellenőrzésekkel a jövedéki termékek becsempészését próbálják megakadályozni. Megjegyezte, hogy a vonatkozó jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a karitatív szervezetek a beregsurányi határátkelőhelyen lépjék át a határt.
A képviselő a választ elfogadta.


3. rész
Folytatódtak az interpellációk a parlamentben hétfőn, amelyek során többek között a munkahelyteremtésről tettek fel kérdéseket az ellenzéki képviselők. Az azonnali kérdések között a megalapozatlanul kezdeményezett ügyészségi eljárások költségeiről és a rendvédelmi dolgozók követeléseiről is szó volt.

A munkavállalókért szólalt fel az LMP
Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a kabinet "egy bukott szemlélet jegyében az eddigi legdurvább megszorításokat erőszakolja rá az emberekre". Ezek között említette azt, hogy megszüntetik a hétvégi és a túlórapótlékot.
Feltette a kérdést, hogy egyeztettek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a lépésről és hány munkahelyet várnak attól, hogy indoklás nélkül lehet elküldeni az embereket.
Cséfalvay Zoltán válaszul azt felelte, hogy egy felmérés szerint Magyarország a foglalkoztatás rugalmassága terén a 84. helyen áll. Kijelentette, a foglalkoztatás életidegen és rugalmatlan rendszere nem csak azt jelenti, hogy a hazai vállalkozások hátrányba kerülnek, hanem azt is, hogy a dolgozók egy része a szürkegazdaságba szorul. Szavai szerint a kormányzat ezért akarja csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs terheit és a szabályozást hozzá akarja igazítani a vállalkozások tényleges foglalkoztatási céljaihoz.
Leszögezte, a kormány nem tervez indoklás nélküli elbocsátást, ellenben egyszerűsíteni és egyértelműsíteni akarja a munkaviszony megszüntetésének szabályozását.
A képviselő a választ nem fogadta el, de a parlament 211 igennel 86 nem ellenében megtette azt.

Az MSZP a munkahelyteremtésről
Gúr Nándor (MSZP) a kormány munkahelyteremtési intézkedéseit bírálva azt kérdezte, hogy a foglalkoztatás helyzetét valóban az az álláskeresési támogatási rendszer fogja megoldani, amelyet kilencről három hónapra akarnak csökkenteni. Leszögezte, hogy az idei januári-márciusi, 3,73 millió emberről szóló foglalkoztatási adatok körülbelül százezerrel alacsonyabbak, mint azok, amelyeket a válság esztendejében ugyanebben az időszakban mértek.
Czomba Sándor államtitkár azt felelte, hogy az elmúlt nyolc évben 121 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Felhívta a figyelmet, hogy az előző kormányok folyamatosan 2-2,5 milliárd forintot különítettek el munkaerőpiaci alapból munkahelyteremtő támogatások címén. Azt mondta, hogy a tavalyi kétmilliárdra kétszer kellett pályázatot hirdetni, mert az rosszul volt kiírva. Kijelentette, hogy a kabinet átalakította a rendszert, ötmilliárd forintra emelte a pályázható összeget és arra 11 milliárd forintnyi igény érkezett be.
A képviselővel ellentétben a Parlament 205 igen 90 nemmel fogadta el a választ.

A közmunkáról kérdeztek a szocialisták
Horváth András (MSZP) a közmunka kapcsán feltett kérdésében közölte, hogy a kormány még egy évig sem tudja biztosítani a támogatott munkahelyeken való foglalkoztatást. Elmondta, hogy a munkaügyi központok jelenleg 190 ezer olyan embert tartanak nyilván, akik bérpótló juttatást kapnak. Számításai szerint ha esetükben csak harminc napi, napi négy órás munkával számolnak, akkor sem lehet az erre a célra irányzott 64 milliárd forintból finanszírozni a munkájukat. Így szeptembertől viszont ezrek eshetnek ki a rendszerből.
Ha a következő évben újra tartani akarja a kormány a konvergenciaprogramban szereplő számokat, akkor jövőre csak hetvenezer embert tudnak így foglalkoztatni.
Czomba Sándor azt válaszolta, a kormány az egyik legfontosabb célként fogalmazta meg a foglalkoztatás bővítését. Ezt a releváns szakpolitikák következetes átalakításával és összehangolásával akarják elérni. Kijelentette, hogy a közmunka nem mindenre megoldás, de ahol nincs az elsődleges munkaerőpiacon munkahely, ott nem segélyt, hanem munkalehetőséget kell biztosítani.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont 203 igennel, 94 nem ellenében megtette azt.

A megalapozatlanul kezdeményezett ügyészségi eljárások költségeit tudakolta az MSZP
Ipkovich György (MSZP) legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében azt tudakolta, a választások óta mennyi közpénzt fordítottak "nyilvánvalóan megalapozatlan eljárások" lefolytatására. Az ellenzéki politikus emellett tudni szerette volna, az ügyészség vizsgálja-e az eredménytelenül végződő eljárások arányát, illetve azt, hogy ezek mennyi nyomozói munkaórát, illetve pénzt emésztenek fel.
Polt Péter válaszában úgy fogalmazott, az ügyészség akkor jár el helyesen, ha minden olyan esetben eljárást indít, amelyben erre törvény kötelezi. Mint mondta, az ügyészség tavaly több mint 96 százalékos váderedményességi mutatóval dolgozott, míg megalapozatlan eljárások jogcímén 67 milliárd forintot követeltek tőlük, amiből a bíróság mindössze 795 ezer forintot ítélt meg az eljárásba vontak számára.
Hozzátette: a személyre szóló alaptalan vádaskodás esetén hamis vád, illetve hatóság félrevezetése címen teszik meg a szükséges ellenintézkedéseket.

A rendvédelmi dolgozók követeléseinek teljesítése felől érdeklődött a Jobbik
Bertha Szilvia (Jobbik) a belügyminiszterhez címzett kérdésében azután érdeklődött, hogy hajlandó-e teljesíteni a rendvédelmi dolgozók, általa jogosnak tartott igényeit. Kiemelte: a kormánynak nem azok irányába kellene megszorításokat tennie, akik a "vállukon viszik az országot", hanem például a multinacionális cégeket kellene megadóztatnia.
A válaszadásra kijelölt Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, a rendészet és a rendvédelem területén is "romhalmazt" örököltek az előző kormányoktól, céljuk pedig egy hosszú távú megélhetést biztosító életpályamodell kidolgozása a területen szolgálók számára.
A kormány képviselője megjegyezte: Pintér Sándor belügyminiszter korábbi bejelentése alapján a tűzoltók számíthatnak a 2004-2007 között ki nem fizetett túlmunkadíjuk kiutalására.


4. rész
A képviselők hétfőn egyebek mellett parlagfű-mentesítésről, a felsőoktatás átalakításáról, valamint munkahelyteremtésről is kérdezték a kormány parlamenti ülésén résztvevő képviselőit az azonnali kérdések órájában.

Parlagfű-mentesítési stratégiát sürget az LMP
Szabó Rebeka (LMP) miniszterelnökhöz címzett azonnali kérdésében aziránt érdeklődött, hogy a kormány mikorra készíti el parlagfű-mentesítési stratégiáját. Az ellenzéki képviselő szerint növény pollenjeitől mintegy millió allergiás szenved évről-évre, kezelésük pedig 30-40 milliárd forintos költséggel jár.
A válaszadásra kijelölt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úgy fogalmazott, már létrejött egy parlagfű munkacsoport, ez pedig elsősorban olyan stratégiát akar kidolgozni, amely a szankciók mellett a probléma forrásának megelőzésére is nagy hangsúlyt fektet.

A megyei közgyűjtemények önállósága mellett szólt a fideszes L. Simon László
L. Simon László nemzeti erőforrás miniszterhez címzett azonnali kérdésében azt tudakolta, mit kíván tenni a kormány a megyei közgyűjtemények és közművelődési intézmények önállóságának megőrzése érdekében. A kormánypárti képviselő szerint ugyanis a szakmai érvek mellett gazdasági megfontolások sem szólnak az összevonás mellett.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a vidéki kultúra bástyáiként jellemezte a megyei múzeumokat és könyvtárakat, mint mondta a tárca feltétlenül ezen intézmények önállóságának megőrzése mellett érvel majd.

A felsőoktatási átalakítás előtti egyeztetésekről kérdezett a Jobbik
Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, a kormány milyen szakmai indokok, illetve egyeztetések alapján dönt a felsőoktatási intézmények átszervezéséről. Mint mondta, egyetértenek azzal, hogy jelenleg túl sok szakon zajlik oktatás az egyetemeken és főiskolákon, ezért ésszerűsítésre van szükség, de szerinte az eddig napvilágot látott hírek alapján "Bokros Lajos is elégedetten mosolyoghat bajsza alatt", hiszen a tervezett átalakításban a gazdasági célok dominálnak.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár reagálásában cáfolta, hogy újabb Bokros-csomagról lenne szó az oktatás területén. A kormány képviselője szerint a leendő átalakítások nem elsősorban gazdasági megtakarítást céloznak, hanem magas minőségű, a hagyományoknak és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő felsőoktatást kívánnak létrehozni. Az államtitkár ismét megerősítette, hogy megmarad a Corvinus Egyetem.
Az ígért munkahelyteremtés mikéntjéről érdeklődött Kiss Péter
Kiss Péter (MSZP) azonnali kérdésében a kormány által ígért munkahelyteremtés mikéntjéről érdeklődött.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt mondta, a jelenleginél rugalmasabb munkaerőre van szükség, míg a munkaadókat adócsökkentéssel, illetve a bürokratikus terhek csökkentésével kívánják ösztönözni dolgozóik létszámának emelésére.

Az energetikai gépgyártás fenntartását kérte a Jobbik
Hegedűs Lórántné (Jobbik) szerint a rendszerváltás utáni "esztelen privatizáció" újabb bizonyítékát jelenti, hogy a Láng Gépgyárat elmúlt években birtokló francia Alstom kivonul az országból, a száz éves gyár területe pedig izraeli ingatlanfejlesztők kezére kerülhet. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, a kormány tett-e valamit a gyár leállásának megakadályozása érdekében, illetve mit kíván lépni az energetikai gépgyártás fenntartásáért.
Fónagy János fejlesztési államtitkár reagálásában kiemelte: a Fidesz a rendszerváltás óta elítéli a nemzeti vagyon - mint fogalmazott - privatizáció néven történő kiárusítását, ugyanakkor jelenleg már nem látják reális lehetőségnek a korábban magánkézbe került gyárak visszavásárlását.


5. rész
A termőföld védelméről, a szakképzési rendszer átalakításáról és egy nagykanizsai iskola sorsáról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait hétfőn az Országgyűlésben.

Vendvidéki útról érdeklődött a Jobbik
A Felsőszölnököt Kétvölggyel összekötő vendvidéki út sorsáról érdeklődött a jobbikos Bana Tibor, hangsúlyozva, hogy annak alapkövét már 2007 októberében letették, azóta azonban nem történt előrelépés.
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában elmondta: a kormány idén biztosította a projekt előkészítésének utolsó szakaszához szükséges pénzt, a jövő évi útépítés feltétele pedig az, hogy a költségvetésben elkülönítsenek erre a célra nagyjából 500 millió forintot. Ezt az igényt a tárca a büdzsé tervezésekor figyelembe veszi, és az nagy valószínűséggel szerepelni fog a kormány javaslatában - mondta.
Intelligens módszerekkel védené a termőföldet a kormány
A fideszes Balogh József agrárdiplomáciai sikernek nevezte, hogy Magyarország további három évig fenntarthatja a termőföld-vásárlási moratóriumot a külföldiekkel szemben. A vidékfejlesztési államtitkártól azt kérdezte, mit tesz a kormány azért, hogy termőföld ezt követően se kerülhessen hazai vagy külföldi spekulánsok tulajdonába.
Ángyán József azt mondta: a kormány célja, hogy a termőföld a gazdálkodó családoké maradjon, ez szerinte nemzetbiztonsági kérdés. Emlékeztetett: a nemzeti földalapról szóló törvényben elővásárlási jogot biztosítottak az államnak, hogy az erős szereplője lehessen a földpiacnak, és spekuláció gyanúja esetén beavatkozhasson.
Intelligens, más uniós tagállamokban már bevált módszereket kell alkalmazni annak érdekében, hogy Magyarország elérje: a föld a hazai gazdák tulajdonában maradjon - emelte ki, megjegyezve: ehhez segíteni kell a mezőgazdaságot, meg kell erősíteni a családokat, hogy ne legyenek kénytelenek eladni földbirtokukat.

Az MSZP a tankötelezettség leszállításáról
Sós Tamás (MSZP) a tankötelezettség korhatárának tervezett leszállítását kifogásolta, mondván: évente 5-6 ezer gyerek tűnhet el a közoktatásból, és tanárok százai kerülhetnek az utcára. Szavai szerint a kormány az intézkedéssel a képzetlen munkaerőt akarja növelni, ami versenyhátrányt jelent az országnak.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy válaszolt: a szakképzés átalakításának célja, hogy minél több fiatal rendelkezzen piacképes tudással. A hátrányos helyzetű fiatalokról szólva azt mondta: nagy részük a szakmunkásképzésbe jelentkezik, mert érettségit adó intézménybe nem veszik fel, az "általános iskolában megélt sorozatos kudarcélmények hatására" pedig elfordulnak a tanulástól és szívesebben dolgoznának. Az államtitkár szerint számukra jelent megoldást a duális rendszerű hároméves szakmunkásképzés, amelyben már a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakmát tanulhatnak a fiatalok.
Az államtitkár kitért arra is: a demográfiai helyzet miatt valóban létszámfelesleg alakulhat ki a pedagógusok között, ennek azonban nem a szakképzési reform az oka, a szakiskolákban ugyanis gyakori a pedagógushiány.

Nem lesz iskolabezárás Nagykanizsán
Iskolák összevonásáról döntöttek a közelmúltban Nagykanizsán - emlékeztetett a jobbikos Zakó László, hozzátéve: nemrégiben jelent meg pályázati felhívás a város egyik általános iskolájának igazgatói posztjára. A pályázat koordinálásáért a művelődési osztály vezetője felel, aki maga is pályázik az állásra - mondta a jobbikos politikus, hangot adva aggodalmának, amiért a tisztviselő korábban arra utalt, hogy képes lenne az iskola bezárására. Kitért arra is, hogy a nagykanizsai önkormányzat korábban már döntött egy a jelenlegi osztályvezető által igazgatott oktatási intézmény bezárásáról.
Halász János nemzetierőforrás-államtitkár az összeférhetetlenséget firtató kérdésre adott válaszában közölte: sikeres pályázat esetén az osztályvezetőnek le kell mondania állásáról. Cáfolta ugyanakkor, hogy iskolabezárásra készül a nagykanizsai önkormányzat. Mint mondta, a városban közös vezetés alá helyeznek intézményeket, amelyek azonban megőrzik tagintézményi önállóságukat. Kijelentette: így pedagógusok elbocsátására sem kell számítani.

Olvasóink írták

30 hozzászólás
12
  • 30. makaay777 2011. május 10. 20:44
    „elég szánalmas duma már ez az elmúlt nyolc év!
    Kérdem én: mennyivel jobb egy corvinus egyetem mondju a győrinél? Ha jól tudom, a nagy corvinus a világ egyetemei között nincs az első négyszázban....
    a győri legalább olyan mérnököket, közgazdászokat képez, akit a győri és környéki vállalatok fel tudnak szívni magukba, és előnyben is részesítik őket a többi (elsősorban győr "környéki") egyetemekkel szemben.
    másik: hol jön a spórolás, mikor most volt több mint 7 milliárdos beruházás a győri egyetemen? ez a nagy spórolás, hogy bezárjuk, összevonjuk, megszüntetjük...gratulálok!!!
    reméljük Borkai Úr ezt nem hagyja, és az audi kezd pakolni innen és megy más országba!!”
  • 29. Madarász 2011. május 10. 10:44
    „Az viszont elég szánalmas, hogy még mindig elmúlt 8 éveznek, meg folyamatos hanyatlás emlegetnek, ugyanis az elmúlt 8 évből 1 már az övék és a folyamatos hanyatlás miatt a 8 év mélypontja...”
  • 28. bojtár 2011. május 10. 10:33
    „Nem akarok a részletekbe belemenni,de kit érdekel ez a két pszihopata???csak országot a magyarságot puszítják.”
  • 27. KAP 2011. május 10. 08:52
    „"a Fidesz a rendszerváltás óta elítéli a nemzeti vagyon - mint fogalmazott - privatizáció néven történő kiárusítását"
    Elítéli??? mégis ugyanúgy csinálta és csinálja ő is.”
  • 26. meir 2011. május 10. 08:41
    „Van egy ilyen cimu Offenbach Opera,; Hoffmann Mesei !!
    lehet ez esetben is errol lenne szo??!”
  • 25. zsukov 2011. május 10. 02:25
    „Hiller e.t. neked itt már nem osztanak lapot..”
  • 24. Filtec 2011. május 09. 23:07
    „ 
    Re: # 22. Cloeon_dipterum 2011.05.09. 22:19

    Először Magyar Bálint verte szét, aztán Pokorni Zoltán, majd Hiller elvtárs.
    Most próbál valamit Hoffmann Rózsa, de hogy mi lesz a végeredmény, passz.”
  • 23. Csetneky 2011. május 09. 22:57
    „Sopron szégyene vajon írásban vitatkozott? Mivel normális ember módjára beszélni ugye nem tud.”
  • 22. Cloeon_dipterum 2011. május 09. 22:19
    „Hiller verte szét az oktatást. Hazug majmok!”
  • 21. mir 2011. május 09. 21:32
    „ok :)”
  • 20. odre 2011. május 09. 21:26
    „szerintem itt hagyjuk abba, mert végre egyet értünk valamiben... :)”
  • 19. mir 2011. május 09. 21:19
    „Ja csak mindkét oldal ügyeinek utána lehetne nézni”
  • 18. odre 2011. május 09. 21:18
    „szerencsésebb országokban az ügyészség nézne utána... talán még megérem, hogy itthon is így legyen...”
  • 17. mir 2011. május 09. 21:06
    „Nézzél utána arra van a net :)”
  • 16. odre 2011. május 09. 20:52
    „a 13-as hozzászólás is nyitva hagyta a kérdést: mit csináltak 2002-től 2010-ig?”
  • 15. mir 2011. május 09. 20:44
    „14

    Amit tudtak javítottak de senki sem tökéletes ők is hibáztak eleget.”
  • 14. odre 2011. május 09. 20:42
    „mir!
    hiller csapatának volt 8 (neki személyesen miniszterként 4) éve, hogy javítsanak a helyzeten... nem tették...”
  • 13. mir 2011. május 09. 20:40
    „A hallgatói létszám növelésére további lökést adott az első FIDESZ kormány által bevezetett normatív finanszírozási rendszer, amely nyíltan azzal a céllal került bevezetésre, hogy növelje a hallgatói létszámot.

    Az alsó felvételi ponthatárt először a FIDESZ kormány csökkentette 72-ről 60 pontra, majd 2002-től történt meg annak visszaállítása az eredeti szintre, amely az új érettségi pontszámításban 160 pontnak felelt meg. 2010-től ez emelkedett 200 pontra. Ennek további emelése 240 pontra indokolt lenne, melyet a korábbi kormány számos javaslat ellenére nem tett meg.”
  • 12. mir 2011. május 09. 20:36
    „10

    Tök mindegy mire veri a mellét a fütyesz kezdte el a felhigítást most meg keménykednek”
  • 11. meir 2011. május 09. 20:33
    „-"Hiller-Hoffmann csorte a....."-
    csak egyetlen betut cserelve,maris,; Hitler-Hoffmann csorte!!”
30 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Benyújtották az ÁSZ-ról szóló törvényjavaslatot

Az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ-ról)… Tovább olvasom