Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Hende: az elmúlt 20 év legnagyobb képességfejlesztését kezdték meg a honvédségnél

Az elmúlt 20 év legnagyobb képességfejlesztését jelentette az önkéntes tartalékos rendszer kiépítése, a jövőre nézve pedig komoly minőségi fejlesztést tesz lehetővé a haderőtervezési koncepció, amellyel a NATO is teljes egészében egyetért - mondta Hende Csaba az MTI-nek adott interjújában. A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy a közszolgálati, illetve katonai életpályamodellek révén a közszférában a honvédségből kiválni kényszerülő katonák előnyt élveznek a jövőben.
Hende Csaba a kormányváltás óta eltelt időszak eredményei közül mindenekelőtt a Magyar Honvédség katasztrófahelyzetekben való helytállását emelte ki, külön megemlítve a katonák szerepvállalást a 2010-es árvíz, a vörösiszap-katasztrófa, az idei márciusi hóhelyzet, majd a nyár eleji dunai árvíz idején. Jelentősnek nevezte az önkéntes tartalékos rendszer rendszerszintű kiépítését is, melynek köszönhetően jelentősen megnövekedett a honvédség ereje. Egyúttal mintegy 1,5 milliárd forintot is spóroltak azáltal, hogy a védelmi tartalékosokat nem úgy tartják rendszerben, hogy külső munkahelyük is van, hanem a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő céggel állnak munkaviszonyban, melynek keretében a katonai objektumok őrzés-védelmét látják el - mondta a miniszter.

Hende Csaba felidézte, hogy kormányra kerülésük után a honvédelmi tárcánál lényegében minden ponton be kellett avatkozniuk azért, hogy a kevésből minél többet tudjanak kihozni. Áttekintették az előző időszak valamennyi szerződését, amely nyomán tízezer oldalnyi átvilágítási anyag, s több feljelentés is született, számos anomáliára derült fény. Csak azáltal, hogy a honvédségi objektumok üzemeltetését visszavették a külső vállalkozóktól, csak az első évben a gázon és a villanyon 800 millió forintot tudtak megspórolni.

Ezen felül nem csak kiadásoktól szabadul meg, hanem bevételhez is jut a honvédség az inkurrens (hadrendből kivont) eszközök értékesítésével. Az ezúton befolyó összeget pedig kizárólag haditechnikai fejlesztésekre fordítják.

Szintén költséghatékonysági szempontok alapján döntöttek arról is, hogy a meglévő, átlagosan 40 éves honvédségi helikoptereket újakra cserélik. Ezek egy repült órára vetített költsége ugyanis nagyjából feleannyiba kerül, mint a jelenlegi gépek üzemben tartása. Ezzel egy, a közelmúltban tartott megbeszélésen a négy parlamenti párt képviselői is egyetértettek, s megállapodtak a honvédség új szállítóhelikoptereinek beszerzéséről, annak menetrendjéről. Ennek eredményeként Magyarország 2016-ra már egy komoly nemzeti "helikopterképességgel" rendelkezhet - hangsúlyozta a miniszter.

Hende Csaba kitért arra is, hogy korábban nagyjából minden harmadik emberre jutott egy főnök, 24 százalék irányított 76 százaléknyi beosztottat. Ezzel az aránnyal a NATO-ban sereghajtók voltunk. Ezért csökkentették a vezetési szintek, a vezetők számát. Most 92 százalék végrehajtó állományt 8 százaléknyian irányítanak - mondta a miniszter, megjegyezve, hogy ezzel már a NATO élvonalában vagyunk.

A miniszter elmondta: 2004 óta nem volt ekkora egyetértés a NATO haderőtervezési és Magyar Honvédség fejlesztési elgondolásai között. Ráadásul - mint Hende Csaba kiemelte - a fejlesztések alapját - például a honvédelmi költségvetés szinten tartását, majd fokozatos növelését - most jogszabályok garantálják. Hozzátette ugyanakkor: 2023-ben sem lesz még komplett és kész a Magyar Honvédség, "rengeteg munka van még hátra, ez egy soha véget nem érő folyamat" - fogalmazott.

"Egy azonban biztos: nem kell kidobni azt, amit tavaly, vagy tavalyelőtt megcsináltunk" - hangsúlyozta a miniszter példaként említve az előző időszakban az egyik évben felújított, majd a következő évben bezárt laktanyák esetét. Tudatosan és tervszerűen haladnak előre és csak arra költenek, amelyek mind a hazai, mind a NATO-szakértők szerint a honvédség újjáépítését és tartós erősítését szolgálják.

A tárcavezető felidézte továbbá, hogy 2012. január elsején megkezdte működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amellyel új alapokra helyezték a katonai tisztképzést, megkönnyítették az átjárhatóságot a honvédelmi, a rendvédelmi és a közigazgatási területek között.

A tervezett katonai életpályamodell szerint a hadseregben kiszámítható, világos előmeneteli rendszert kínálnak. A szubjektivizmust a lehetőség határáig kizárják, egyértelmű lesz, hogy ha valaki az adott fokozathoz szükséges feltételeket teljesíti, akkor az őt megilleti.

A miniszter kitért arra is, hogy korábban évente átlagosan 200-an voltak olyanok, akik önhibájukon kívül elhagyni kényszerültek a honvédséget, s 25 év szolgálati idővel elmentek nyugdíjba. Ez a lehetőség viszont megszűnt, az ország nem tud 40 éves nyugdíjasokat eltartani - szögezte le a miniszter.

A rendszerből kiválókat azonban nem hagyják "az út szélén", hanem tartós és biztos állami foglalkoztatáshoz segítik a közszféra egyéb területein akár a közigazgatásban, akár a rendőrségnél, akár a közoktatásban - szögezte le Hende Csaba, példaként kiemelve a mindennapos testnevelés bevezetésével felmerülő testnevelő tanár- illetve sportasszisztens-igényt. Felidézte továbbá, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel abban is megállapodtak, hogy az állami tulajdonú nagyvállalatoknál preferálni fogják a volt katonákat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

DK: katasztrófaépítészek kapnak szerepet a felújításokban

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az utóbbi idők helyreállításai során volt néhány építészeti… Tovább olvasom