Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 11°C | 21°C Még több cikk.

Helyi adók: megerősödtek a falvak

A megye falvai sokkal nagyobb mértékben növelték helyiadó- bevételeiket 2003-ban, mint a városok, de így is minden második forint a győri önkormányzat számlájára folyt be.

Csaknem 814 millió forinttal több adót szedtek be a megye helyi önkormányzatai 2003-ban, mint 2002-ben, s az összeg így megközelítette a 13 milliárd forintot. A falvak belehúztak: 22 százalékkal növelték ilyen bevételeiket, szemben a városok 4 százalékával. Az abszolút sorrend listavezetője továbbra is Győr, amely a megye adóforintjainak kereken felével rendelkezett tavaly. Más a helyzet azonban, ha az egy lakosra jutó helyiadó-bevételt tekintjük: ezen a listán Mosonszolnok, Petőháza, Lövő és Fertőszéplak is a megyeszékhely elé tudott kerülni.
A Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatok csaknem 814 millió forinttal több helyi adót szedtek be 2003-ban, mint 2002-ben. A pontos összeg 12 milliárd 955 millió 163 ezer forint, szemben az egy esztendővel korábbi 12 milliárd 141 millió 368 ezer forinttal.

Az örvendetes adatok másfelől nézve némi aggodalomra is okot adhatnak: a növekedés ezúttal csupán 6,7 százalékos volt, mi közben 2002-ben még 9 százalékosat, 2001-ben pedig 25 százalé kosat tapasztaltak a szakemberek.

Mosonmagyaróvár szárnyalt, öt város megtorpant

Felemás helyzetre derül fény akkor is, ha a megye kilenc városát vizsgáljuk: közülük csupán négy tudta növelni ilyen bevételeit, ami a helyi gazdaságok megtorpanására utal.

A legnagyobb, 16 százalékos előrelépést Mosonmagyaróvár tette meg 2002-höz képest (173 millió forintos plusz), utána Jánossomorja (13 százalék, 29 millió forint), Győr (4 százalék, 271 millió forint) és Pannonhalma (1 százalék, 300 ezer forint) következik. Ezzel szemben Sopronban 35 millió forinttal (1,7 százalékkal), a Ringa és a Rába nehézségei által sújtott Kapuvá ron 25 millió forinttal (9 százalékkal), Csornán 7 millió forinttal (3 százalékkal), Fertődön 3,5 millió forinttal (7 százalékkal), Téten 900 ezer forinttal (2 százalékkal) kevesebb adó folyt be, mint 2002-ben.

Az abszolút lista élén – ahogy az elmúlt években mindannyiszor – Győr áll: a megyeszékhely tudhatja magáénak a megye összes helyi adó-bevételének kereken a felét. Az első tízbe sorrendben Sopron, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Jánossomorja, Csorna, Kapuvár, Petőháza, Lövő és Abda fért be.

A rangsor meglehetősen átalakul, ha az egy lakosra jutó bevételt tekintjük (a települések ebben a sorrendben szerepelnek az ezen az oldalon található táblázatban). Eszerint az élen Mosonszolnok áll, amelynek adópotenciálja négyszerese Győrének.

A következő három helyet szintén kisebb községek foglalják el (valamennyi Sopron környéki: Petőháza, Lövő és Fertőszéplak), majd néhány város jön (Győr, Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Sopron), s az első tízet két falu, Sopronkövesd és Dunakiliti zárja. Ebből a szem pontból Csorna a 16., Kapuvár a 17., Fertőd a 33., Tét a 39., Pannonhalma a 82. Nagy, legalább harminchelyes ugrást Győrladamér, Ebergőc, Kisfalud, Nyúl, Zsira, Nagybajcs, Bőny, Bogyoszló, Magyarkeresztúr és Veszkény produkált. Minimum ennyi pozícióval öt község esett vis sza: Dunaremete, Mezőörs, Enese, Máriakálnok és Bodonhely.

A kisebb településeknél azért érdemes megjegyezni: esetükben az alacsonyabb lélekszám miatt elegendő néhány millió forintos bevételtöbblet vagy -kiesés ahhoz, hogy sokat mozduljanak el a lajstromon.

Győr elszívja a levegőt a környéktől?

A Kisalföld által elvégzett elemzés szerint a falvak megerősödtek egy év alatt – ez az egyik legérdekesebb változás.

Míg a kilenc város mindössze alig négy százalékkal (402 és fél millió forinttal) tudta nö velni helyiadó-bevételeit, addig a községek 22 százalékkal (411 millió forinttal). Ezzel együtt még mindig a magasabb közigazgatási rangú települések a meghatározóak, miután hozzájuk került az összes pénz 82,53 százaléka – igaz, 2002-ben ez a szám még 84,74 százalék volt. A kistérségi erősorrend ugyanakkor változatlan.

A győri kistérség az adóbevételek közel 54 százalékával rendelkezett 2003-ban. A soproni kistérségnek 21, a mosonmagyaróvárinak csaknem 18, a csornainak 3, a kapuvárinak 2,7, a pannonhalminak valamivel több mint 1, a tétinek 0,8 százalék jutott. Hellyel-közzel ezt tükrözik a helyezések is.

Az első 25 közé tíz soproni, öt mosonmagyaróvári, négy győri, három pannonhalmi, két csornai és egy kapuvári település került be. A legjobb téti körzetbe tartozó helység maga Tét, amely a 39. Érdekes Győr kör nyéke viszonylag gyengébb eredménye. Ennek magyarázatát az adhat ja, hogy a rendkívül erős megyeszékhely szinte „elnyomja" a környező falvakat, némi túlzással fogalmazva elszívja előlük a levegőt.

Hasonló állapotok tárulnak elénk, ha az utolsó 25 helyezett elhelyezkedését vesszük szemügyre – csak éppen fordítva. Közülük nyolcan Csorna, hatan Tét, öten Sopron, hárman Pannonhalma, ketten Kapuvárvon záskörzetéhez tartoznak, míg egy falu (Rétalap) Győr környéki. (Ebbe beleszámoltuk azt a két községet is, amely nem vet ki helyi adót). Más a leányzó fekvése akkor, ha az egyes kistérségek teljesítményét vesszük szemügyre.

Eszerint a legdinamikusabb fejlődést Mosonmagya róvár és vidéke produkálta, ahol egy év alatt 18,6 százalékkal (357 millió forinttal) nőtt a települések helyiadó-bevétele. Nem panaszkodhat Győr és környéke sem, ahol ez a két mutató 5,7 százalék, illetve 376 millió forint.
Ezeken kívül növekedést produkált még a soproni (3,3 százalék, 87 millió forint) és a csornai kistérség (0,6 százalék, 2,3 millió forint) is. Három terület viszont visszaesést élt meg. Kapuvár környéke eléggé je lentőset (2 százalék, 7,3 millió forint), míg a pannonhalmi és a téti „mi nirégió" viszonylag elhanyagolhatót (a pannonhalmi adatok: 0,8 százalék és 1,1 millió forint, a téti számok: 0,1 százalék és 133 ezer forint).

Az élmezőny falvaiban egy-két cég meghatározó

Az adatsort ezúttal is a Pénzügyminisztérium illetékek és önkormányzati adók főosztálya bocsátotta lapunk rendelkezésére, amiért köszönettel tartozunk. A tárca illetékese egy kérést is mellékelt a táb lázathoz: „Kérem – ha módjában áll – kutassa fel számomra, hogy az egy lakosra jutó bevétel szerinti sorrend alapján az első tíz helyezett közül a kistelepüléseknél mi okoz ilyen magas adópotenciált." A Kisalföld mind a hat települést végigkérdezte a kitűnő adatok hátterét tudakolva.

Kiderült, valamennyi községnél egy, legfeljebb két cég javítja fel ennyire a költségvetést. Mosonszolnokon két német autóipari vállalkozás, a BOS Magyarország Bt. és a SAPU Bt. a helyi adók 95 százalékát fizeti be – tudtuk meg Török Sándor polgármes tertől. Petőházán a Magyar Cukor Rt. cukorgyára, Lövőn a Roto-El zett kft., Fertőszéplakon a tetőtéri ablakokat gyártó dán Velux, Sop ronkövesden az Autoliv kft., míg Dunakilitin a Dunakiliti Konzerv üzem Kft. és az autóipari beszállító Veritas a meghatározó. Az öröm be azért üröm is vegyül: az állam a kiemelkedő adóerő-képességű helyhatóságoktól tetemes támogatást von el, ráadásul ezek a települések a pályázatokon is kisebb eséllyel indulhatnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mátyás három lustája

Tovább olvasom