Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 33°C Még több cikk.

Hazánk ugródeszka Nyugat felé?

A megyei kórházakba összesen közel száz szakdolgozó és orvos érkezett a határainkon kívülről, főleg Erdélyből. Jó néhányan azonban – főleg a Lajta partjára érkezettek közül – csak ugródeszkának tekintik az itteni munkavállalást az Ausztria felé vezető úton.
Illusztráció
Az orvos- és nővérhiány égető gond a megye kórházaiban. Pótlásukra a határainkon túlról érkeznek egészségügyi szakemberek: főleg erdélyi magyarok. Többen csak ugródeszkának tekintik az itteni munkavállalást, jó néhányan azonban szeretnének Magyarországon dolgozni és letelepedni.

Felsmann Tiborné mosonmagyaróvári ápolási igazgató néhány héttel ezelőtti kerekasztal-beszélgetésünk során elmondta: az Erdélyből érkező ápolónők is szakképzettek, ám ők egészen más szemlélettel érkeznek a magyar kórházakba.

– Az Erdélyből érkezettekkel az a legnagyobb gond, hogy ugródeszkának tekintik az itteni munkát. Honosíttatják diplomájukat, majd néhány év elteltével – mikor már igazán belejönnek a munkába – Ausztriába vagy Németországba távoznak, s ott már teljes értékű nővérként dolgozhatnak – mondta el Felsmann Tiborné. A mosonmagyaróvári ápolási igazgató megjegyezte: 1994-ben, amikor valóban súlyos volt a nővérhiány, kapcsolatot épített ki az erdélyi kollégákkal, s ők is segítettek a helyzet megoldásában. Azóta már Dunaszerdahellyel is kiépült a kapcsolat, ám a szlovák nővérek leginkább a győri intézményt választják. Felsmann Tiborné szerint a kórház-rekonstrukció befejezése után még legalább tíz nővérre lenne szükségük.

„ Nyugat felé kacsingatok"

A mosonmagyaróvári kórház egy szakápolója 1996-ban érkezett Mosonmagyaróvárra. Végzettségét nálunk nem ismerték el, mert ott négy év helyett csak három szükséges a szakképesítéshez.

– Székelykeresztúrról érkeztem, s korábban otthon mentősként dolgoztam – kezdi a névtelenséget kérő férfi. – A jobb kereseti lehetőség vonzott Magyarországra: otthon körülbelül harmincezer forintnyi lejt lehet keresni havonta ebben a szakmában. Itt sokkal jobbak a feltételek, s az egészségügyi ellátás is magasabb szintű. Egy ideig nem kerestem a továbblépés lehetőségét, ám építkezni kezdtem, s anyagi okok miatt én is Nyugat felé kacsingatok.

Az uniós csatlakozás is segíthet ebben, s konkrét ajánlatot is kaptam már egy bécsi kórháztól. A Magyarországon dolgozó erdélyi származásúak nagy része meg szeretné alapozni a jövőjét, s ezt otthon nem teheti. Én is folyamatosan képezem magam: németül tanulok, hogy új munkahelyemen is helyt tudjak állni. Lépnem kell, az élet rákényszerített a váltásra – mondta a szakápoló.

Romániában katasztrofális a helyzet

A Székelyudvarhelyről érkező Veress Tünde – aki az itteni sebészeten kezdte a munkát – 1999 óta dolgozik a Karolina kórházban, jelenleg műtősnőként. Férjével – aki szintén az intézményben vállalt munkát – hosszabb távra terveznek a városban.

– Nem tudtunk otthon megélni két egészségügyis fizetésből, ezért jöttünk Magyarországra – kezdte az asszony. – Fejenként tizenötezer forintnak megfelelő lejt kerestünk. Szüleim is átjöttek, ők most Győrben laknak. A mosonmagyaróvári kórházban sokkal jobbak a feltételek: otthon katasztrofális a helyzet. A vesegörccsel beérkező csak akkor kap ellátást, ha hozza magával az ampullát, annyira nincs gyógyszer az intézményekben. A Karolina kórház mindenben segített nekünk: elintézte a munkavállalási engedélyt és szolgálati lakást is kaptunk. Hosszabb távra tervezünk a városban, lakáskölcsönt vettünk fel – mondta Veress Tünde.

Tizenöten Sopronban

A soproni Erzsébet-kórházban a kilencvenes évek óta vállalnak munkát erdélyiek. Winiczainé Németh Rita ápolási igazgató elmondta, az ezredforduló előtt érkeztek többen, az utolsó két évben már alig. Jelenleg tizenöt erdélyi dolgozik a soproni kórházban és egy munkaszerződés van folyamatban.

Az ápolási igazgató elégedett az Erdélyből áttelepültek munkájával, tapasztalata szerint jól felkészült szakemberek. Többségük szakképzett ápolónőként érkezett az országba, azokat pedig, akik érettségivel vállaltak segédápolói munkát, az intézmény beiskolázta. A másfél évtized alatt csupán ketten tértek vissza Erdélybe, Ausztria felé viszont senki sem indult.

Ferenczik Csilla három évvel ezelőtt jött át a Nagyváradtól hatvan kilométerre fekvő Érmihályfalváról. – Én biztosan maradok a csatlakozás után is, mert nem azért jöttem, hogy aztán innen dobbanthassak. Tanulni akartam és be is váltak a számításaim – mondja a 26 éves ápolónő, aki a jövőjét is a soproni baleseti sebészeten tudja elképzelni.

Inkább letelepednek

A kapuvári Lumniczer Sándor kórházban nem jellemző, hogy határon túli magyarok vállalnak munkát. Dr. Ballagi Farkas igazgató főorvostól megtudtuk: az 1990-es évek elején főként Erdélyből érkeztek orvosok és nővérek, akik le is telepedtek a városban vagy a környéken, és azóta is az intézményben dolgoznak. Csornán szintén a kapuvárihoz hasonló a helyzet, a múlt század utolsó évtizedében a legtöbben Erdélyből költöztek a rábaközi városba, főként orvosok. Dr. Krizmanich Mária igazgató főorvos érdeklődésünkre elmondta: két kolléganője Kárpátaljáról, Ungvárról érkezett a kórházba.

Győrben sok az érdeklődő

A Petz Aladár Megyei Oktató kórházba a ’90-es évek elején érkeztek az első olyan szakemberek, akik magyarlakta területekről települtek át. Szinte kivétel nélkül valamennyien azóta is az intézményben dolgoznak. Az orvosok közül kilencen Erdélyből, öten Szlovákiából jöttek. Dr. Bugovics Elemér főigazgató főorvosnál manapság is naponta két-három határon túli magyar érdeklődő akad, de csak a hiányszakmákban, elsősorban a patológián tudnak nekik állást ajánlani, a többi poszt ugyanis foglalt.

A megyei kórházban összesen 38 olyan ápoló dolgozik, akik Erdélyből és Szlovákiából érkeztek. 32-en Dunaszerdahelyről jöttek, ők a garzonházban élnek Győrött. Többségük még a ’90-es években jelentkezett munkára. Mint azt Pilt Zoltánné ápolási igazgató érdeklődésünkre elmondta: közülük csak néhányan hagyták el az intézményt, de ők sem Nyugatra távoztak, hanem haza, és általában azért, mert időközben férjhez mentek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jótékony bál a kis Hiltonban

Nem hivalkodó, de mégis elegáns – ez volt a véleménye az Első Győri Lions Club tagjainak a… Tovább olvasom