Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Hatszázezer hektár keresi gazdáját

A januártól életbe lépő törvény mintegy hatszázezer hektár föld visszaigénylésére ad lehetőséget Szlovákiában. Nemrégiben kiderült: a pontatlan nyilvántartás miatt a II. világháború után a szlovák állam ezeket a földeket nem kobozta el. Az ősbirtokosok többsége magyar.
Nagy József: A tulajdoni lapok pontosítása után kiderül, hogy milyen földek lehetnek magyar tulajdonban.
A szlovák kormány kiadta: nevesíteni kell a földeket. Mindez annak a következménye, hogy nemrégiben kiderült: mintegy 600 ezer hektár nevesítetlen földterület van északi szomszédunknál a pontatlan nyilvántartás következtében.

Nem mindent koboztak el

A II. világháború után a Benes-dekrétumok következményeként a lakosságcsere és a kitelepítések óriási káoszt teremtettek a szlovákiai földviszonyokban. A Magyarországra – ezen belül jó néhányan a Szigetköz településeire – elűzött emberek földjeiket és állataikat hagyták szülőföldjükön. 1947-ben a szlovákiai konsfikációs bizottságok faluról falura járva kobozták el a tulajdonos nélkül maradt ingatlanokat. Sokszor azonban rosszul tájékozódtak a telekkönyvekben vagy kihagytak egy-egy falut. Aztán 1965-ben, a kolhozosítás befejezése után új tulajdoni lapot és térképrendszert vezettek be. Kilenc évvel ezelőtt derült csak ki, hogy több százezer hektárt nem vezettek fel ezekre a dokumentumokra. Ezeket Benes nem kobozta el, s a legtöbbnek magyar tulajdonosa van.

Jövő május a határidő

A Szlovákiában januártól bevezetett földtörvény értelmében nevesíteni kell ezeket, különben az jövő májustól az államra száll. A budapesti Duna–Tisza Egyesület telefonszolgálatot működtet, mely információt és tanácsadást nyújt a lehetséges szlovákiai magyar földtulajdonosoknak. Szabó Gábor, az egyesület munkatársa szerint csak olyan földek visszaigénylésére van lehetőség, melyről megállapítják, hogy azt korábban nem kobozták el.

Örökösödési eljárás kell

– Akik nevesíteni szeretnék egykoron otthagyott földjeiket, azoknak az illetékes szlovákiai kataszteri hivatalt kell felkeresniük, mely általában a járási székhelyen található – kezdte Szabó Gábor. – Itt ki kell kérni a névre szóló telekkönyvi kivonatot. Ha ezen elkobzási záradék van, akkor az a föld nem adható vissza (Szlovákiában a földeket elkobozni a második világháború utáni időktől egészen 1990-ig lehetett). Ha azonban minden szükséges dokumentumot megkapott a földtulajdonos, akkor örökösödési eljárást indíthat az illetékes járási bíróságon. Ezután pozitív elbírálás esetén juthatnak ősi területükhöz az egykori menekültek vagy kitelepítettek. Márpedig ők valóban sokan lehetnek: szinte folyamatosan „égnek" a vonalaink, rengeteg az érdeklődő – mondta Szabó Gábor.

Szívesen visszaigényelné

Nagy József: A tulajdoni lapok pontosítása után kiderül, hogy milyen földek lehetnek magyar tulajdonban.

Egy névtelenül megszólaló szigetközi férfinek menekülni kényszerülő édesapja hagyott földet a Csallóközben. Elmondta: szeretne utánanézni annak, hogy elkobozták-e a birtokot annak idején, mert ha nem, szívesen visszaigényelné az államtól. Szerinte a legtöbb magyar érintettnek – vagy leszármazottaiknak – fogalma sincs arról, hogy névtelen területtel rendelkeznek Szlovákiában. Kérdés, hogy mennyien veszik a fáradságot, hogy felfedjék a tulajdonos kilétét.

Sok száz hektár víz alatt

Nagy József, a szlovákiai Vajka polgármestere úgy tudja: településükön is vannak ilyen területek.
Jogászt csak akkor érdemes fogadni az igénylés során, ha nagyobb értékű földterületről van szó. A nevesítési eljárásban a tulajdonosoknak illetéket kell fizetniük. Január 1-jétől kerületi erdő- és földhivatal működik többek között Pozsonyban, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen és Szencen. A Duna–Tisza Egyesület telefonszámán (06-1/250-0424, 23–as mellék) az ügyben további információ kérhető.

Vajkáról két család

– Kevés szántóföld, inkább erdős részek, úgynevezett közbirtokok lehetnek magyar tulajdonban. A világháború után a községben is voltak elkobzások, majd a ’90-es évek elején visszakapták ezeket a földeket az örökösök. Vajkáról két családot telepítettek ki korábban, helyükre Csehországból érkeztek telepesek, akik a földjüket és a házukat is megkapták. A felvízcsatorna kialakításával több száz hektár víz alá került a falu határában, így könnyen lehet, hogy jó néhány magyar – akinek itt volt birtoka – már nem tudja visszaszerezni egykori tulajdonát – mondta a polgármester.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ránk vár a világ!

Egzotikus utazásra csábító és hazai barangolásra invitáló ajánlatok. Az ötödik alkalommal… Tovább olvasom