Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Hatórás vita az energiastratégiáról

Bencsik János államtitkár a mintegy 6 órás vitát összegezve azt mondta, hogy figyelemre méltó hozzászólások hangzottak el.
1. rész
A változtatás előtt álló választójogi szabályokról, a hazaszeretetről, a 2006 őszén történtekről, valamint az érdekegyeztetés fontosságáról beszéltek a kedden, napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.

Demokrácia napja
"Őrködnünk kell afölött, hogy az egyetemes értékek mellett megőrizzük nemzeti sajátosságainkat, közjogi hagyományainkat is, hogy a nemzetiségi, kulturális sokszínűséget támogatva érvényesüljön a társadalom egészének akarata" - fogalmazott a demokrácia napja közelgő dátuma kapcsán az elnöklő Jakab István, aki emlékeztetett arra: a magyar Országgyűlés 2008. szeptemberi határozatában nyilvánította ki, hogy támogatja az ENSZ Közgyűlésének azon döntését, amely szerint minden év szeptember 15-e legyen a Demokrácia Nemzetközi Napja.

LMP: javítani kell a demokrácia minőségén
A demokrácia minőségének javításáért emelt szót az LMP-s Karácsony Gergely a választási rendszer tervezett módosítása kapcsán. Az 1989-ben kialakított rendszer alapszerkezete kiállta az idő próbáját - értékelt az ellenzéki képviselő, aki érvelt a jelenlegi jelöltállítási rendszer megváltoztatása és a második forduló megtartása mellett. Kijelentette: az LMP olyan változtatást támogat, amely javítja a demokrácia minőségét. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára erre reagálva azt mondta, nem a választójogi törvény, hanem a pártok teljesítménye szabja meg a választások eredményét. Az LMP javaslata az alacsonyabb bejutási küszöbre önbizalomhiányról tanúskodik - jelezte, nemzetközi példákat sorolva annak bizonyítására, hogy az országonként eltérő szabályok ellenére senki sem vonja kétségbe például Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok demokratikus működését.

Fidesz: maradjon Magyarországon a fiatal értelmiség!
Varga István (Fidesz) felidézve a XX. századi kivándorlási hullámok okozta veszteséget, és hivatkozva a hazaszeretetre, arra kérte a frissen végzett diplomásokat: maradjanak Magyarországon, még ha "nehéz és rögös út" is lesz itthon dolgozni. Kérte továbbá a fiatal értelmiségieket, hogy vegyenek példát azokról a határon túli magyarokról, akik szülőföldjükön maradva dolgoznak és őrzik magyarságukat. Minden magyarra szükség van - hangoztatta Varga István.

Jobbik: igazságtételt a 2006-os "rendőrterrorért"!
"A 2006 őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye" címmel szólalt fel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki szorgalmazta az - azóta alkotmánybíróvá választott - Balsai István volt fideszes képviselő által készített kormányzati jelentés nyilvánosságra hozatalát, és azt mondta, az igazságtételnek három pilléren kell alapulnia: teljes körű jóvátételt kell kapniuk a meghurcoltaknak, a jogsértésekért felelősöket felelősségre kell vonni, és közkegyelmet kell gyakorolni, például Budaházy György esetében is. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár hivatkozott az Országgyűlés 2010. júniusi, a kárpótlásról hozott határozatára. Kitért arra, hogy 245 millió forint kártérítést fizettek ki azoknak, akiket alapjogi sérelem ért a 2006-os események kapcsán, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt követően is nyitva áll a lehetőség igénybejelentések megtételére a rendőrségnél, megegyezés hiányában pedig az érintettek bírósághoz fordulhatnak. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények kapcsán rögzítette, senki "nem ússza meg" a felelősségre vonást, mindenki felel a tettéért, aki jogszabályt sértett.

Érdekegyeztetésre szólítja fel a kormányt az MSZP
A szocialista Kiss Péter érdemi érdekegyeztetésre szólította fel a kormányt, amely - értékelése szerint - nem néz szembe azzal, hogy a valóság szemben áll azokkal a szavakkal, amelyekkel az intézkedéseit kommentálja. Szerinte például, bár a kormány kiszámítható jövőt és életkörülményeket ígér, az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer a többség számára keresetcsökkenést eredményezett; míg a kabinet azt ígérte, megvédi a nyugdíjasokat, a ma meglévő nyugdíjakat is veszélybe sodorta. Bírálta az eddig rászorultsági elven történő, de alanyi jogon járt energiatámogatás megszüntetését és a közfoglalkoztatási rendszer átalakítását is, utóbbi kapcsán statisztikai trükköt emlegetve. A munka törvénykönyvének tervezett módosítása szerinte csökkenti a fizetéseket és védelem nélkül hagyja a munkavállalókat. A valóság szemben áll a beszédekkel, a kormánynak érdekegyeztetést kellene folytatnia - mondta Kiss Péter. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára síkra szállt a versenyképességet növelő munka törvénykönyve mellett és üdvözlendőnek nevezte a munkaerőpiac rugalmasságát segítő szabályokat. Az egykulcsos szja kapcsán elismerte, hogy a minimálbér és 250 ezer forint közé eső kereseti sávban érhette hátrány a magánszektorban dolgozókat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában és a családosok védelmében a kormány megtett minden tőle telhetőt.


2. rész
A játékadó, valamint a gázolaj, a dohány- és az alkoholtermékek jövedéki adójának emelésére irányuló kormányzati előterjesztés részletes vitájával és a nemzeti energiastratégia általános vitájának megkezdésével folytatta munkáját az Országgyűlés keddi ülésnapján.

Jövedékiadó-emelés: az ellenzék a feketegazdaság erősödésétől tart
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint semmi nem indokolja, hogy a természetes aromájú alkoholtermékek a pálinkával azonos adókategóriába kerüljenek. A jobbikos Kiss Sándor az egyes termékek jövedéki adójának emelését kezdeményező kormányjavaslat részletes vitájában azt mondta, pálinkafőzés eddigi adókönnyítése a szeszfőzdéknek nyújtott kibúvót az adófizetés alól. A szocialista Kovács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a "fekete pálinkafőzés" még inkább elterjedhet a módosítás hatására. A dohánytermékek adóemelése számításai szerint 80-100 forinttal drágítja egy doboz cigaretta árát, ami miatt megnőhet a cigarettacsempészet aránya. Az ülést vezető elnök a részletes vitát lezárta.

Bencsik János: Az energiastratégia célja az ellátás fenntarthatóságának biztosítása
Az energiafüggőség csökkentése és a fenntartható ellátás biztosítása a Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célja - hangsúlyozta expozéjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Bencsik János hozzátette: a növekvő igényeket az egyre kevesebb és drágábbá váló fosszilis készletekkel nem lehet kielégíteni. Az energia- és klímapolitikát is összehangoló stratégia elkészítéséhez a kormányzat stratégiai környezeti vizsgálatot és gazdasági hatáselemzést is készített. Széleskörű társadalmi egyeztetést tartott a tárca, amelybe az energiaszektor szereplőit, a zöld szervezeteket, valamint a tudományos élet és az önkormányzatok képviselőit is bevonta - hangsúlyozta Bencsik János. Ahogy az államtitkár elmondta, Magyarország a jelenleg az energiaigényének 62 százalékát nem megújuló forrásokból fedezi, földgázfelhasználásának 82 százaléka pedig orosz importból származik.
A háromévente felülvizsgálandó stratégia öt eszközt fogalmaz meg az ország energiafüggésének csökkentésére: a hazai megújuló források hasznosítását, biztonságos atomenergia felhasználást, az európai energiastratégiához, valamint a piacokhoz való csatlakozást, kétpólusú mezőgazdaság fenntartását, és a továbbra is hasznosítandó fosszilis energiaforrások felhasználását.
Bencsik János kiemelte: a megújuló források felhasználását a jelenlegi 7 százalékról 2030-ra 20 százalékra kell emelni, a hőellátás több mint harmadát ebből kell biztosítani, valamint a nap- és szélenergia fokozott felhasználása is szükséges. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Paksi Atomerőmű megkerülhetetlen energiaforrás, ennek kiiktatásával jelentősen nőne a hazai szén-dioxid-kibocsátás és az ország energiafüggősége.
Arra is kitért: az energiastratégiához újabb ágazati cselekvési tervek is készülnek, a többi közt az ásványvagyon készletgazdálkodásról, az erőműfeljesztésről, a szemléletformálásról, a kutatásról és a távhőfejlesztésről. Az államtitkár az állami szerepvállalás növelését is fontosnak tartja, amelynek nemcsak a szabályozó szerepében kell megmutatkoznia, hanem egykori tulajdonhányadának részbeni visszaállításában is.

3. rész
A nemzeti energiastratégiáról szóló törvényjavaslat általános vitájával, a vezérszónoki hozzászólásokkal folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Fidesz: cél az energiabiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság
Kupcsok Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvény alapvető céljai az energiaellátás biztonságának szavatossága, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság felé való elmozdulás. Ehhez a kormánypárti politikus szerint öt eszköze van az államnak: az energiatakarékosság, a biztonságos atomenergia, a kétpólusú mezőgazdaság, az európai energiapiachoz való kapcsolódás és az egyre több hazai megújuló energiahordozó. Hozzátette: a kormány célja a fogyasztás csökkentése az energiahatékonyság és a nem megújuló energiák felhasználásának csökkentésének eszközével. Kupcsok Lajos kiemelte: a stratégiában szerepel a szomszédos országok hálózatainak összekötése is, amellyel lehetővé válik az árverseny kialakítása Magyarországon.

MSZP: vannak pontatlanságok a javaslatban
Puch László (MSZP) örömtelinek nevezte, hogy a kormány a javaslat esetében "komolyan vette a társadalmi vitát", ugyanakkor szerinte vannak pontatlanságok a javaslatban. A szocialista politikus megjegyezte, hogy a 2008-ban a jelenlegi kormánypártok támogatásával is elfogadott, jelenleg is érvényes energiastratégiához képest az új javaslat szinte nem tartalmaz jelentős változást, ahol azonban eltérés van, ott nagy pontatlanságok vannak benne. Az MSZP-s képviselő fontosnak nevezte azt is, hogy a paksi atomerőmű 2030 utáni jövőjéről mindenképpen véleménynyilvánító népszavazást kellene tartani.

A KDNP megvalósíthatónak tartja a stratégiát
Aradszki András, a KDNP vezérszónoka a stratégia pozitívumaként beszélt az abban foglaltak megvalósíthatóságáról. Beszámolt arról is, hogy a hazai mintegy 4,7 milliós lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból nem korszerű. Mivel az ország energiaszükségletének 40 százalékát az épületek használják fel, ezért szükséges cél, hogy energiaigényük 30 százalékkal csökkenjen - mondta a politikus. A képviselő fontosnak tartotta a biogáz, a biomassza, a geotermikus és más megújuló energia hasznosítását, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a stratégia a helyi igények kielégítésénél számol ezekkel a forrásokkal. A politikus elmondta azt is, hogy az energiastratégiával párhuzamosan zajlik az agrárstratégia kidolgozása is, hangsúlyozva a kettő kapcsolatát, és támogatta, hogy a tervben a jelenlegi villamosenergia-import igényünk helyett 14 százalékos export elérése a cél. Mint mondta, ez a cél azért is teljesülhet, mert a németországi és svájci atomerőművek bezárása után kereslet alakulhat ki a piacon.

A Jobbik a számonkérhetőséget hiányolta
A jobbikos Balczó Zoltán az ütemtervet, a számonkérhetőséget hiányolta a stratégiából, és azt is kifogásolta, hogy a cselekvési tervek csak ezután készülnek el, holott szerinte ennek a dokumentumnak a részeként kellett volna megalkotni azokat. A képviselő a megfogalmazott célokat nemesnek tekintette, de kifogásolta, hogy arról nem szól a stratégia: hogyan állítható elő olcsón energia. A liberalizált energiapiacról azt mondta: megszűnt az ellátás közszolgáltatási jellege, a társadalmi párbeszédet pedig felváltották a kormányokkal kötött titkos háttéralkuk. Szerinte mindennek eredménye, hogy az uniós országok közül Magyarországon a legdrágább az áram, a földgázt pedig a második legmagasabb áron veszi az ország. Balczó Zoltán több figyelmet szentelne a szegényeknek juttatandó támogatásra. A dokumentum legnagyobb tévedésének nevezte, hogy az a földgázfelhasználás növekedésére épít a villamosenergia-koncepcióban. Hangsúlyozta: ez ellentétes az ellátás biztonságosabbá tételével.

LMP: túl szerény célokat tűz ki a stratégia a megújuló energiaforrások terén
Az LMP-s Jávor Benedek szerint bár a megújuló energiaforrások költsége meredeken csökken, az energiastratégia túl szerény célokat tűz ki ezen a területen, és szinte csak a biomasszára koncentrál, holott a szél- és a geotermikus energia területén nagy lehetőség rejlik. Az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: a magyar energiapolitikának célja kell hogy legyen például az ellátás biztonságának megteremtése, az energiafüggőség csökkentése, a biztonsági kockázatok minimalizálása. A paksi atomerőműről szólva Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarországon olyan energiapolitikai, közgazdasági megfontolásokat alkalmaznak, amelyek az atomenergia-termelés költségeinek nagy részét - mégpedig a beruházási költségeket - figyelmen kívül hagyják, akkor "teljesen tévúton vagyunk" abban, hogy mi az olcsó és mi a drága energia.

Vízienergia-termelést sürget a fideszes Turi-Kovács Béla
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az energiafüggőség csökkentésének nem lehet kizárólagos orvossága az, hogy az ország több irányból nyerje az energiát, arra is szükség van, hogy a hazai lehetőségeket felmérjék, és azokat maximálisan kihasználják. A politikus sürgette a vízienergia-termelést, példaként említve, hogy Csongrád térségében meg lehetne építeni egy olyan gátrendszert, amely egyszerre szolgáltat energiát, biztosít biztonságos vízellátást a mezőgazdaság számára.

MSZP: nem tudni, hogyan alakul a kát helyébe lépő támogatási rendszer
Józsa István (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak fel kellene ismernie: az energiaágazat nem az az ágazat, amelyet napról napra "rángatni" lehet. A távhőszolgáltatókra kitérve azt mondta, a kormánynak sikerült elrontania a kát-rendszert, és bár egy hónap múlva itt a fűtési szezon, máig nem tisztázott, hogy a megszüntetett kát-rendszer helyébe lépő távhő-támogatási rendszer hogyan fog alakulni.

4. rész
Az energiastratégiai törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a Parlament keddi ülésnapja.

Jobbik: a célkitűzések nem azonosak a Jobbik célkitűzéseivel
A Jobbikos Kepli Lajos felszólalásában azt mondta, a nemzeti energiastratégiában foglaltak nem azonosak a Jobbik célkitűzéseivel, szerinte nem elég radikálisan foglalt a kormány állást a kérdésben. Kifejtette, az egyik fő probléma, hogy a demográfiai előrejelzésekkel szemben növekvő energiaigénnyel számolnak, pedig 2030-ig jelentős hatékonyságjavulást kellene elérni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az energiahatékonyság növelése az egyik legnagyobb erénye az anyagnak. Hozzátette, a növekedési központú jövőképek nem fenntarthatók, és más világképre kellene áttérni a jelenlegi fogyasztói társadalomról. Elmondása szerint az épületek kritikus állapotban vannak, sok energiát pazarolnak, és ez nem segít Magyarországnak abban, hogy függetlenedni tudjon energetikailag. A Jobbik Kepli Lajos szerint egy ökoszociális nemzetgazdaságban gondolkodik, amely önfenntartó helyi közösségekre épít. Az erőművekre azonban továbbra is szükség van - tette hozzá. A vízi energiával kapcsolatban megjegyezte, hogy a vízi teherszállítást részesítenék előnyben, de ehhez ki kellene építeni az infrastruktúrát.

LMP: a villamosenergia-fogyasztás csökkentését kell megcélozni
Szilágyi László (LMP) azt hangsúlyozta: nem lehet abba beletörődni, hogy növekedni fog a villamosenergia-felhasználást, olyan terveket kell elfogadni, amivel a fogyasztást vissza lehet fogni. Szükségletalapú, és nem igényalapú stratégiát kell kidolgozni - tette hozzá. Szerinte rossz szemléletet tükröz, hogy hulladékégetők építésével akarják megoldani az energiaproblémákat, mert ez olyan téves látszatot kelt, amely szerint tisztaság lesz a hulladék elégetése után. Ezzel látszólag energiát nyerünk, de Szilágyi László szerint inkább energiát veszítünk. Az égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul, ezzel csak újabb problémák lesznek, és a hulladéktárolókat sem váltják ki. Örvendetesnek nevezte a képviselő a hidrogén, mint a jövő energiahordozójának megemlítését az anyagban, de úgy vélte, az üzemanyagcellákkal kapcsolatos gondolatokat lehetne még fejleszteni.

MSZP: nem foglalkozik a stratégiai a vidékfejlesztéssel
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint az energiastratégia nem foglalkozik kellőképpen a vidékfejlesztés összefüggéseivel, pedig ebben álláspontja szerint nagy lehetőségek vannak. A világos jövőkép sem látszik - tette hozzá. Kifejtette, hogy az állattenyésztés melléktermékeiből lehetne energiát előállítani, akár önfenntartó telepeket is létrehozni, a kukorica-feldolgozásból származó melléktermékekkel pedig kiváltható lenne a takarmányként adott génmódosított szója, amelyet most importálnak. A geotermikus kapacitásban Gőgös Zoltán szerint másodikak vagyunk Európában, de olyan szabályokat hoznak, amelyek a mezőgazdasági felhasználást lehetetlenné teszik. A kertészeti tevékenységekben "verhetetlenek" lennénk, ha megfelelően hasznosítanák ezt a fajta energiák - vélekedett a politikus. Hozzátette: nem csak szezonálisan, hanem egész évben képes lenne az ország termékeket előállítani, így folyamatosan a piacon tudna maradni.

A stratégia kidolgozottságát bírálta a Jobbik
A jobbikos Bödecs Barna azt kifogásolta, hogy az országnak nincs fenntarthatósági vagy hulladékgazdálkodási stratégiája, holott az energiastratégiának ezekkel összhangban kellene elkészülnie. A képviselő bírálta a biomassza-felhasználás kidolgozottságát, és annak bemutatását, hogyan csökkenti az ország a következő évtizedekben a keletkező hulladék mennyiségét. Helytelenítette azt is, hogy 2030-ban a közlekedés fosszilis energiaszükséglete a felhasználásának 70 százalékát teszi ki. A képviselő szerint az elektromos vagy hibrid alapú közlekedésben számos lehetőség rejlik, amellyel nem számoltak a stratégia készítői. Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos aggályait fogalmazta meg az általa összecsapottnak nevezett dokumentummal kapcsolatban, és hiányolta a stratégiai energiavagyon elidegeníthetetlenségének kimondását. Felhívta a figyelmet arra: a stratégia tényként kezeli, hogy 2030-ig a csökkenő lakosságszám ellenére növekedni fog az energiaigény, holott ez a prognózis az energetikai cégektől származik. A szintén jobbikos Volner János a többi közt a középületek korszerűsítésének szükségességére hívta fel a figyelmet, valamint a tömegközlekedési eszközök megújításának fontosságára. A képviselő egy olyan internetes árösszehasonlító oldalt is szükségesnek tartott, amely segítséget adna a fogyasztóknak az egyes szolgáltatók közötti választásban.

Bencsik: figyelemre méltó hozzászólások a közel hatórás vitában
Bencsik János államtitkár a mintegy 6 órás vitát összegezve azt mondta, hogy figyelemre méltó hozzászólások hangzottak el. Kiemelte: a nyolcból két cselekvési terv már elkészült, és további hat kidolgozása folyamatban van. Ezután történhet meg a támogatási rendszerek hozzáigazítása. A megújuló energia cselekvési terv és koncepció elkészült, a kormány jóváhagyása után eljuttatják Brüsszelbe is - jelezte. Kitért arra, hogy villamosenergiát akkor lesz lehetőség exportálni, várhatóan 2020 után, ha megtörténik a paksi kapacitások kiváltása. Ennek irányát déli, délkeleti irányban jelölte meg. Azt is elmondta, hogy a mátrai fejlesztések leállítása átmeneti volt, gazdasági döntést hoztak a tulajdonosok. A megújuló energiák rendszerbe állításának alapvető feltétele a szabályozhatóság, ezzel az elkövetkező hónapokban érdemben foglalkozni kell - közölte. Hozzátette: az, hogy Nabucco nem halad előre nem rajtuk múlt, a feltételeket újra kellett tárgyalni. Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

5. rész
Az egyes országgyűlési határozatok deregulációs célú felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: a deregulációnak a jogalkotás teljes spektrumára ki kell terjednie
Az előterjesztő nevében Rétvári Bence a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta: a dereguláció nem értelmezhető csak a törvények vagy miniszteri rendeletek felülvizsgálataként, annak a tágabb értelemben vett jogalkotás teljes spektrumára ki kell terjednie, ezért kéri fel a kormány az Országgyűlést saját határozatainak áttekintésére is. Rétvári Bence felidézte, hogy a közigazgatás megújítását célzó Magyary-program részeként megkezdődött a 2011. január 1-jét megelőző időszakban kihirdetett jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata. A program keretében különös hangsúlyt kap azoknak a szabályoknak a jogrendből való kiemelése, melyek a kormány programjával nem összeegyeztethető feladatokat állapítanak meg - mondta.
A hatályon kívül helyezés, illetve visszavonás - az Országgyűlés ilyen tartalmú döntése esetén - azokat a 2010. május 14-e, vagyis a jelenlegi Országgyűlés megalakulása előtt hozott, és "gondos mérlegelés eredményeként kiválasztott határozatokat érintené", amelyek az előzetes elemzés alapján már betöltötték a rendeltetésüket, így időközben feleslegessé, sokszor meghaladottá váltak. Az államtitkár szerint különösen igaz ez az 1990. május 2-a előtt hozott, még hatályban lévő összesen 171 döntésre, ezek összességét hatályon kívül helyezni, illetve visszavonni indítványozza a határozati javaslat - ismertette.

Fidesz: csökken a bürokrácia
Vas Imre (Fidesz) ismertette: a javaslat elfogadása esetén 865 határozatot helyez hatályon kívül, ami a korábbról érvényben lévő körülbelül 1700 határozatnak a fele. A kormánypárti politikus szerint a javaslat céljai támogathatók, hiszen a határozat egyértelműen csökkenti a bürokráciát.

Jobbik: a dereguláció elvével a Jobbik is egyetért
Gyüre Csaba (Jobbik) fontosnak nevezte az átlátható jogszabályokat és egy olyan deregulációs programot, amely elősegíti ezt a folyamatot. A javaslat a rendszerbe nem illeszkedő, elavult, szükségtelenné vált, tartalmilag kiüresedett, vagy egyébként alkalmatlan határozatokat szűri ki a rendszerből. Összesen egyébként 854 jelenleg is érvényben lévő határozat marad hatályban a javaslat elfogadása esetén - mondta. Az ellenzéki politikus ugyanakkor leszögezte: szerinte a kormány nem teljes alapossággal végezte el az átvizsgálást, hiszen lehetne még tovább szűkíteni is, és vannak olyan határozatok is, amiket nem kellene eltörölni, mert azok ma is időszerűek. Az elvvel ugyanakkor a Jobbik is egyetért és kellő módosítások esetén támogatja is a javaslatot.

Az MSZP megszavazza az előterjesztést
Lamperth Mónika (MSZP) vezérszónoki felszólalásában elmondta: ez a javaslat tulajdonképpen a joganyag karbantartását jelenti és egy folyamatos és szükséges eljárás. A célja, hogy az indokolatlanul felduzzasztott joganyagból kikerüljenek a feleslegessé vált határozatok. Az MSZP éppen ezért meg fogja szavazni az előterjesztést - tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta: a dereguláció akkor tudja a kívánt hatást elérni, ha nem egyszeri fellángolásról van szó, hanem nem felejtődik el és folyamatosan törődnek ezzel a területtel.

LMP: nagy feladat vár a kormányra
Szilágyi Péter (LMP), aki kezdésként leszögezte, hogy támogatják a javaslatot, felhívta a figyelmet arra is, hogy még nagy feladat vár a kormányzatra a javaslat kapcsán. A képviselő azt viszont aggályosnak nevezte, hogy ha a korrupció ellen fellépő államok csoportjához való csatlakozásról szóló határozati javaslat is kikerül a jogrendszerből.

Jobbik: a házszabály is megérett a cserére
Nyikos László (Jobbik) szavai szerint az államtitkár joggal hívta fel a képviselők figyelmét arra, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó feladatokat az Országgyűlésnek kell megoldani. A képviselők figyelmébe ajánlotta azt is, hogy a házszabály "mint egy régi ruha megérett arra, hogy vagy kicseréljük vagy újat vegyünk helyette".

Kormány: meg kell vizsgálni, hogy a felvetések nem szerepelnek-e máshol
Rétvári Bence a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a pártok támogatását. Hangsúlyozta, hogy a vitában elhangzott felvetések közül több kapcsán is ellenőrizniük kell, hogy azok nem szerepelnek-e esetleg más törvényben vagy kormánydöntésben. Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

Olvasóink írták

  • 1. pappe 2011. szeptember 13. 20:21
    „"Őrködnünk kell afölött, hogy az egyetemes értékek mellett megőrizzük nemzeti sajátosságainkat, közjogi hagyományainkat is, hogy a nemzetiségi, kulturális sokszínűséget támogatva érvényesüljön a társadalom egészének akarata" mMicsoda egy "nesze semmi fogd meg jól" lózungszöveg ez ismét! Ohne konkrétumok. De már megszokhattuk a "nemzeti" kormányunktól ezt a fajta semmiragozást...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Országvédelmi akcióterv - Szerdán a kormány, jövő héten a Ház elé kerül

Szerdán a kormány a jövő héten a parlament tárgyal a devizahitelesek adósságának végtörlesztéséről,… Tovább olvasom