Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Hárs György Péter: Pszicho – Ana – Logosz

A pszichoanalízis yin és yangja avagy száll a kakukk

Hárs György Péter: Pszicho – Ana – Logosz (Freud – Ferenczi)
Dialóg Campus, Budapest, 2005., 186 oldal.

Analízis fekete-fehéren, mégpedig a pszichoanalízis analízise a gyökerekig visszanyúlva. Mily meglepő, a pszichoanalízist tápláló gyökérzet egyik átvághatatlan, mégis vitatott ága egy magyar pszichoanalitikus, Ferenczi Sándor, nem mellékesen Freud közeli munkatársa eszmerendszeréből fakad! Egy magyar, aki okkal érdemel szót rangos helyen: Freud mellett, mint a pszichoanalízis egy másik arca – akárcsak yin és yang. Hárs György könyvében tudományos igényességgel elemzi Ferenczi megkülönböztetett szerepét a pszichoanalízis elméletében. Mindehhez nincs szüksége a pszichoanalízis történetének hosszadalmas tárgyalására. Módszere egyszerű: kivételes éleslátással kiragadja azon szálakat a Ferenczi- és Freudi-gondolatok, eszmék szövedékéből, amelyek mentén ezek szétválnak. Ráadásul nem untatja az olvasót terjengős írással, hanem jó íróhoz híven a szellem kihívójaként viszi kalandokba. Bepillantunk a pszichoanalízis kultúrtörténeti vonatkozásaiba a filozófiában és a művészetben, és megértjük miért elválaszthatatlan a mélylélektan a szimbolikától. Mindeközben magunkra is tekintünk, mintegy a tükörből. S a történet kerek egész: a pszichoanalízis mint tudomány megismerésének katartikus élményével lehetünk gazdagabbak.

Az élmény teljessége azonban másból is fakad: a könyvnek valójában három szereplője van, Ferenczi és Freud mellett Hárs György Péter, az író és rajta keresztül mi, az olvasók, akik ezáltal aktív részesei leszünk, beavatást nyerünk az esztétikába, a művészet illetve az alkotó folyamat értelmezésébe is. A Descartes-Freud-Ferenczi háromszögben az író felrajzolja a dualista gondolkodás korlátait és vele szembe állítja a szimbólumok és analógiák nyelvén feltáruló logoszt, az intelligens világ létét, emberi létünkét. Azután megéljük, hogy a reformáció, a romantika, benne Freud, majd a szürrealizmus által tudva, tudattalanul „bebútorozódik" gondolkodásunk. Végül megfogalmazódik mi a valódi művészet és mi valójában a giccs. A könyv rávilágít arra is, miért nem alkothatott Freud valódi művészetelméletet, miért alkotott ellenben zseniális giccselméletet. Mindeközben tanúi lehetünk, mint változik módszeresen a színtér, hogyan kerül a könyv végére maga Freud a kanapéra és az író és vele mi magunk a pszichoanalitikus szerepébe, aki immár jóval tágabb kultúrtörténeti kontextusból értelmezi és kritizálja a Freudi-eszméket. Íme a magyar pszichoanalitikus iskola „száll a kakukk fészkére". 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyuszi és csibe

Tovább olvasom