Kisalföld logö

2017. 09. 23. szombat - Tekla 9°C | 18°C Még több cikk.

Három év börtönre ítélték Kiss Ernő dandártábornokot

Nem jogerősen három év börtönre ítélte Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornokot befolyással üzérkedés miatt pénteken a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság három évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától is, továbbá 600 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá és 120 ezer euró erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

Az elsőfokú ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen.

A vesztegetési pénz részeként 2011-ben Kiss Ernő az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki szintén gyanúsított a Kocsis István ellen indult büntetőeljárásban. A vád szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás "elintézéséért". Az ügyben Kocsis István 2011. december 21-én tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.

Kocsis István a perben korábban tanúként azt mondta: Kiss Ernőt "közismert szakemberként" tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat a 2011-ben a volt MVM-vezér ellen felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához. (Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két terhére rótt ügylettel az MVM-nek, amelynek 2005 és 2008 között volt a vezérigazgatója, legalább kétmilliárd forint kárt okozott.)

A bíró indoklásában hangsúlyozta: Kiss Ernő védekezésében előadta, hogy az átvett pénz szaktanácsadói díj volt. Korábban azonban arról is beszélt, utána akart járni annak, hogy a hűtlen kezelés miatt eljárás alá vont Kocsisék hajlandóak-e pénzt fizetni az ügyük kedvező fordulatáért. A bíróság szerint ugyanakkor Kiss Ernő megtehette volna, hogy ehelyett a hatóságokhoz fordul. (Az ítélethirdetés után Kiss Ernő azt mondta a tárgyalóterem előtt, hogy nem volt kihez fordulnia.)

A bíróság szerint életszerűtlen az, hogy éppen akkor vált esedékessé a 120 ezer euró szaktanácsadói díj kifizetése, amikor felmerült az, hogy pénzért cserében Kocsisék ügye kedvező fordulatot vehet. Azt ugyan elismerték a felek, hogy Kiss Ernő végzett szaktanácsadói munkát a Kocsis Istvánék elleni eljárásban. Azt azonban nem rögzítették, hogy mikor esedékes ennek az ellenértéke, és az eljárás sem tartott abban szakaszban, amikor a kifizetés indokolt lett volna.

A perben a bíróság pénteken lejátszott egy telefonbeszélgetést, amelyben Kiss Ernő egy ügyvéddel a 2011. decemberi pénzátadás után arról beszél, hogy nem kapott annyi "mákos pitét", mint amennyiről előzőleg szó volt. A vádhatóság szerint egy "mákos pite" 10 ezer eurót jelentett.

A bíró indoklásában azt mondta: ha a Kiss Ernőnek átadott pénz a szaktanácsadói munkáért kapott jogos díj lett volna, akkor a feleknek nem kellett volna virágnyelven beszélniük. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az átadott összeg a jogtalan vagyoni előnyt jelentette.

Befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki arra hivatkozva, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.

A bíróság szerint bár a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű emberről nem derült ki, hogy kicsoda, Kocsis István és tanácsadója számára nem lehetett kérdéses, hogy Kiss Ernő a korábbi munkájából adódóan ismerhet hivatalos személyeket.

A bíróság az ügyészi indítvánnyal szemben nem állapította meg, hogy a bűncselekményt Kiss Ernő folytatólagosan követte el.

Az ítélet kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást, ugyanakkor súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy folyt már a vádlott ellen büntetőeljárás.

A bíróság döntése értelmében Kiss Ernő leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése, vagyis két év börtönben töltött idő után kerülhet feltételesen szabadlábra.

Az ítélet nem jogerős, a védelem megalapozatlanságra hivatkozva fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.

Előzmények:
Letöltendő  börtönbüntetést, pénzbüntetést, továbbá vagyonelkobzást  indítványozott az ügyész vádbeszédében a folytatólagosan,  vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolt Kiss  Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornokra pénteken a Fővárosi  Törvényszéken. A védő ugyanakkor bűncselekmény hiányában történő  felmentést kért.

A perben tavaly októberben nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség, e szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától annak érdekében, hogy az ellene indult büntetőeljárás a számára kedvező fordulatot vegyen.

A vád szerint a kért összeg fejében egy olyan konstruált büntetőeljárás zajlott volna, amelynek a végén a bíróság felmenti Kocsist és "egy pontosan meg nem nevezett személy ezt a miniszterelnökkel is elfogadtatta volna".

A vesztegetési pénz részeként 2011 januárjában Kiss Ernő az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki Kocsis Istvánnal együtt gyanúsított a Kocsis ellen indult büntetőeljárásban. A vád szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember összesen 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás "elintézéséért". Az ügyben Kocsis István 2011. december 21-én tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.

Kocsis István a perben korábban tanúként azt mondta: Kiss Ernőt "közismert szakemberként" tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat a 2011-ben a volt MVM-vezér ellen felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához. (Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két, terhére rótt ügylettel az MVM-nek, amelynek 2005 és 2008 között volt vezérigazgatója, legalább kétmilliárd forint kárt okozott.)

Kiss Ernő a bíróságon pénteken becsatolt egy tartozáselismerési nyilatkozatot. Ebben Szász András elismerte, hogy 300 ezer euróban állapodott meg Kiss Ernővel, és ebből az összegből még 180 ezer euróval tartozik neki az ellene és Kocsis István ellen indult büntetőeljárással összefüggésben szaktanácsadói tevékenységért, a védelmi stratégia kialakításáért.

Kiss Ernő védője az ügyben született titkos információgyűjtések jogszerűségét, a meghallgatott tanúk szavahihetőségét kritizálta, szerinte nem használhat fel a bíróság kétes eredetű bizonyítékokat.

A pénteki tárgyaláson a bíróság lejátszott egy telefonbeszélgetést, amelyben Kiss Ernő egy ügyvéddel a 2011. decemberi pénzátadást követően arról beszél, hogy nem kapott annyi "mákos pitét", mint amennyiről előzőleg szó volt. A vádhatóság szerint egy "mákos pite" 10 ezer eurót jelent.

Az ügyvéd azzal érvelt, hogy szakmai tanácsadásról szóló munkadíjról van szó, semmi köze nincs ahhoz, hogy Kocsis Istvánt, illetve főtanácsadóját, Szász Andrást megzsarolták. Az ügyvéd azt mondta, Kocsis a vallomásában nem cáfolta, hogy megtett mindent azért, hogy meneküljön a büntetőeljárás hatálya alól: megkereste többek közt Pintér Sándort, Csányi Sándort is.

A védő szerint nem életszerű az, hogy Kiss Ernő a belügyminiszterrel való kapcsolatára hivatkozva elkövette volna a bűncselekményt, hisz Kocsis megtehette volna azt, hogy közvetlen megkérdezze az általa ismert Pintér Sándort, hogy mindez igaz-e és nem lett volna szükség közvetítőre. Hozzátette: az az eljárás során egyáltalán nem derült ki, hogy ki lett volna az a hivatalos személy, akit az ügyészség Kiss Ernő megvesztegetett volna a vádbeli ügyintézésért, s erre semmilyen bizonyíték se merült fel.

Kiss Ernő az utolsó szó jogán azt mondta, bűncselekményt nem követett el, erre tekintettel felmentést kért.

A perben ítéletet a délutáni órákban hirdet a bíróság.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: a bankok akadályozzák a kártalanítást

A bankok azonban az országgyűlési döntés ellenére nem akarnak kárpótlást fizetni a Quaestor-károsultaknak: megtámadták a törvényt az Alkotmánybíróságon - áll a kormánypárt közleményében. Tovább olvasom