Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Hány éves legyen egy bíró?

A bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése lenne. Az LB elnöke kéri Orbán Viktort, vesse latba tekintélyét azért, hogy az Országgyűlés ne fogadja el a módosítást.

Támogatja a Fidesz-KDNP a bírák életkorhatáráról szóló javaslatot

Egy ellenszavazat mellett támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség azt a módosító indítványt, amely rögzítené az új alaptörvényben, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése. A képviselőcsoport a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegyével szemben.

Lázár János a hétfői frakcióülés után tartott sajtótájékoztatón a bírákra vonatkozó döntésről indoklásul közölte: az összes, közszolgálati munkát végző ember munkaviszonya esetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt szeretnék érvényesíteni, így például a polgármestereket, az országgyűlési képviselőket, az ügyészeket és a bírákat érintően is. Megjegyezte, a zárószavazásig az ügyészekre vonatkozóan is be fogják nyújtani az ezzel kapcsolatos javaslatot. Az öregségi nyugdíjkorhatár alóli kivételek között említette az alkotmánybírákat, akik - a szabályozási szándék szerint - 45-től 70 éves korukig tölthetnék be tisztségüket; valamint a 40 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező nőket.

"Az igazságszolgáltatás belső működésébe nem kívánunk beleszólni" - hangsúlyozta, hozzátéve, nem áll szándékukban "bántani" a bírákat és a bírói szervezeti struktúrát. "Meggyőződésünk, hogy bizonyos kisebb nehézségek vagy kezdeti döccenők ellenére kiválóan fog működni az a rendszer, amelynek bevezetése az elmúlt 20 évben már többször volt napirenden" - fogalmazott, megjegyezve, hogy szerinte olyan felkészült bírák vannak ma az igazságszolgáltatásban, akik képesek lesznek az idősebb bírák helyébe lépni, ők pedig "utána a tudásukat például az oktatás keretében nyugodtan átadhatják a fiatalabb bíróknak". Azt a feltételezést határozottan visszautasította, hogy politikai indíttatása lenne a korhatár-szabályozásnak.

Elmondta, képviselőtársai előtt beszámolt a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének, Baka Andrásnak azon leveléről, amelyben tájékoztatást adott arról, milyen következményei lehetnek annak, ha elfogadják a bírák életkorhatáráról szóló javaslatot. Az LB-elnök ismertetése szerint 228 olyan bíró van, aki január 1-jével betölti a 62. életévét, 2013. január 1-jére pedig 274-re emelkedik ez a szám - közölte.

A politikus tájékoztatott arról is, hogy a frakciószövetség végül a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegye helyett.
A képviselőcsoport nem támogatta továbbá azt, hogy a címer része legyen az ország hivatalos zászlajának, valamint - szakmai javaslat alapján - azt, hogy tartalmazza az új alkotmány a Himnusz kottáját, ahogyan a fideszes Horváth János azon indítványát sem, hogy az 1946. évi I. törvény jelenjen meg a Nemzeti hitvallásban - közölte Lázár János, hozzáfűzve, hogy a választójog kérdését "az európai uniós normáknak megfelelően" szabályozzák. Azt a módosító indítványt is elutasították, amely arra vonatkozott, hogy az alkotmány mondja ki: a parlamentben képviselőcsoportot csak az azonos párthoz tartozó képviselők alakíthatnak.

Támogatta a frakciószövetség ugyanakkor a tanítás szabadságát érintő javaslatot, azt a kereszténydemokrata kezdeményezést viszont elvetették, hogy bizonyos öröklési szabályokat nevesítsen az új alaptörvény - mondta.

A Magyar Nemzeti Bankot érintően egyetértett a frakció azzal, hogy kétharmados jogszabály legyen az új jegybanktörvény, amely várhatóan még idén elkészül. A jegybankelnököt a jelenlegi tervek szerint a parlament fogja megválasztani - jelentette ki kérdésre válaszolva Lázár János.

A frakcióvezető beszámolt arról is, zárószavazás előtti módosító indítványban kezdeményezik majd annak alkotmányban rögzítését, hogy ha egy törvény vagy egy jogszabály arra kötelez egy önkormányzatot, hogy valamit helyi jogszabályban rendezzen, ám a helyhatóság ezt elmulasztja, akkor a kormányzat, illetve a kormányzat által megjelölt szervezetek vagy akár a bíróság megteheti.

Lázár János tudomása szerint a KDNP-frakció nem kért külön szavazást egyetlen módosító indítványról sem.

A frakcióülés végén a kormánypárti politikusok egyhangúlag elfogadásra javasoltak az előterjesztett alaptörvény-javaslatot.

Baka levele Orbánnak: ne fogadják el a Lázár-indítványt!

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke hétfőn levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, vesse latba tekintélyét, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az alaptörvény részeként a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló indítványt, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető javasolt.

Baka András - aki egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is - az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: a javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.
Jogállamokban a legfelsőbb bíróságok elnökei, a bírói igazgatás vezetői napi szakmai munkát látnak el és csak egészen kivételes helyzetben kell szót emelniük a bíróságok és a bírói függetlenség védelmében. "Úgy gondolom, hogy az új Alaptörvény tervezetéhez a napokban benyújtott, a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló frakcióvezetői indítvány Magyarországon ilyen kivételes helyzetet teremt" - írta az LB elnöke Orbán Viktornak.

A bírói nyugdíjkorhatárt példátlan módon nyolc évvel leszállító, az alkotmányozás utolsó napjaiban beterjesztett javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. Arról sem a bíróságok igazgatását ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács, sem a bíróságok, sem pedig a bírók, egészen a legutóbbi napokig, nem értesültek - írta Baka András.

A levélből kiderül: 2012-ben a magyar bírói kar egytizedét, a felső bíróságok nagy tapasztalatú bíráinak jelentős részét, csaknem háromszáz bíró nyugdíjazását tartalmazó javaslat általános döbbenetet, felháborodást és elkeseredettséget váltott ki a bírói karban. A javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet. A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.

Baka András szerint, míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. "Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem" - írta Baka András.

Levele szerint ezt a feltételezést tovább erősítheti, hogy az alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot.

A bármely irányba való politikai elfogultság vádját - miképpen azt az igazságszolgáltatás szervezete a múltban is tette - "a leghatározottabban vissza kell utasítanom". A 90-es évek elején ennek a szervezetnek a 90 százaléka 55 éven aluli volt, az 56-os forradalom idején még nem élt, vagy néhány éves volt, bírói pályáját a 80-as években kezdte. 1990-ben a bírói kar jelentős része elhagyta a pályát, a többi bírót a vonatkozó törvény szerint 1994-ben egyenként átvilágították - írta.

Ma Magyarországon a bírók 72 százaléka bírói kinevezését 1990 után kapta. Az Európában is példátlanul fiatalnak számító bírói karban nincs 56-os vérbíró, ők már régen nincsenek a szervezetben, talán nem is élnek. A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban, és szinte biztosan ugyanannyi mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan - szögezte le Baka András.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint mindenkinek, az Országgyűlés egyes tagjainak is lehet a bíróságokról eltérő véleménye, bíróságellenes nézeteit sokszor jogos személyes élmények, vagy múltbeli tapasztalatok is kiválthatták. Baj akkor van, ha pártok, vagy a mindenkori Országgyűlés többsége a független bírósági szervezettel szemben politikai elvárásokat támaszt, a bírókat politikai alapon ítéli meg. Baka András hiszi, hogy mindenki, aki országban, demokráciában és jogállamban gondolkodik, azért dolgozik, hogy ez soha ne lehessen így Magyarországon.

Baka András arra kérte Orbán Viktort: vesse latba befolyását és tekintélyét azért, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az alaptörvény részeként a bírók nyugdíjkorhatárának leszállításáról szóló indítványt.
Egy nappal korábban, vasárnap "mélységes aggodalmát" fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke.

Olvasóink írták

  • 13. load 2011. április 12. 20:50
    „11. Goldmund
    Ha ezt Csetneky mondja, nem csodálkozok, de te nem lehetsz ennyire naív.”
  • 12. Csetneky 2011. április 12. 19:14
    „10. load

    Böngészgesd a 11. hozzászólást, talán megvilágosodik a dolog. Ha nem, tovább felesleges magyarázni.”
  • 11. Goldmund 2011. április 12. 19:07
    „Ne értetlenkedj már load!
    Nyugdíjba küldenek egy csomó "nagy tapasztalatú" (=kivénhedt, szenilis) bírót, legtöbbjét a Legfelsőbb Bíróságról (LB). Így a táblabíróságok tagjai közül sokan előléphetnek LB bírójává. AZ ő helyükre jönnek néhányan a megyei bíróságról és így tovább, míg végül a legalacsonyabb szinten új bírókat neveznek ki az addigi titkárokból. Ezzel a közép- és a fiatal generáció bizonyítási lehetőséget kap, hogy meg tud birkózni nehezebb ügyekkel is. És vérfrissítés jön, ami a legtöbb magyar közintézményben bizony nagyon is kell!”
  • 10. load 2011. április 12. 13:37
    „8. Csetneky
    És mi a lényege Csetneky?”
  • 9. janika 2011. április 12. 11:03
    „Jó, hogy nem alkalmaznának már bírót helyettesítő bírókat is! Hisz sokféle hal van a vizekben és azok sorféle kép tátognak!”
  • 8. Csetneky 2011. április 12. 10:54
    „4. load

    Sőt, egyáltalán nem töltik fel munkanélküliekkel. Először lesz fogalmazó, azután titkár, majd bíró. Csak tudod, ha a fogalmazókból titkár lesz, a titkárokból meg bíró, akkor 300 fiatal diplomást fel lehet venni fogalmazónak. Nem nehéz ez, csak érteni kell a lényeget.”
  • 7. janika 2011. április 12. 10:31
    „"Goldmund" Csak nem azt sugallod, hogy lehetne, akár három műszakban is dolgoztatni Őket mint más normális embereket? Mi az, hogy terhelhetőek a fiatal jogászok? Gondolod a bírói karban elég, ha csak a halat tudják parodizálni?”
  • 6. Goldmund 2011. április 12. 08:41
    „Én nem találok kivetnivalót abban, hogy a bírókat 62 évesen nyugdíjazzák.
    A közszférában általánossá kéne tenni, hogy nyugdíjkorhatár fölött csak kivételes esetben (és vezetői beosztásban semmiképp!) lehessen alkalmazni valakit.
    Vérlázító, hogy 30-40-50 évesek kétségbeesetten keresenek munkát, miközben az, akinek már biztos a havi nyugdíja, foglalja előlük az állást.
    A bírói karba pedig fel lehet venni fiatal jogászokat, akik terhelhetőek, bírják a sok munkát. Mert egyébként (hála az elmúlt két évtized ostoba oktatáspolitikájának) jogászokból is erős túlképzés van!”
  • 5. fióka 2011. április 12. 08:29
    „minimum 45 év”
  • 4. load 2011. április 12. 00:11
    „3. Csetneky
    "...így 300 fiatal diplomás álláshoz jut."
    A bírói kart csak a legritkább esetben töltik fel munkanélküliekkel.”
  • 3. Csetneky 2011. április 11. 23:39
    „Arra azért kíváncsi lennék, hogy a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkorú bírák milyen beosztásban vannak. Ugyanis nehezen hihető, hogy például egy városi bíróságon nyomják a melőt mondjuk 250-300 kiszignált üggyel. Sokkal inkább elképzelhető, hogy különböző remek beosztásokban üldögélnek az irodájukban és felveszik a nem kevés pénzt. Ilyen szempontból megértem őket, nyilván más is tiltakozna a helyükben. Csak éppen az álságos, hogy állításuk szerint ezt nem kizárólag a saját érdekükben teszik, pedig dehogynem. Az sem utolsó szempont, hogy így 300 fiatal diplomás álláshoz jut.”
  • 2. Pofátlan 2011. április 11. 20:30
    „Szégyellje magát a Fidesz-KDNP frakció, hogy kiszavazták a régi történelmi alkotmányra utaló javaslatokat!
    Nekem a megye továbbra is vármegye marad!”
  • 1. janika 2011. április 11. 17:21
    „A bírót a tudása szerint kell alkalmazni, de főleg fizetni., Ha felületes a munkája, akkor kirúgni.Állítsanak össze a KRESZ-hez hasonló rendszert és azzal vizsgáztatni évenként, nem pedig politikai hűbéresként kinevezni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vona Gábor: a kormány nem reál, hanem orálpolitikát folytat

Schmitt Pál az alkotmányról beszélt, Vona a kormány működéséről, de szóba került a Vocational… Tovább olvasom