Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Halálra ítélték Szaddám Huszeint

Folytatás az 1. oldalról.

Automatikus fellebbviteli eljárás kezdődik ma a halálra ítélt volt iraki elnök, Szaddám Huszein és három vádlott-társa ügyében – közölte vasárnap az előző iraki rendszer vezető tisztségviselőinek ügyeiben eljáró különleges bagdadi törvényszék egyik bírája.
A törvényszék működési szabályzata szerint halálos ítéletek és életfogytiglani szabadságvesztések kiszabása esetén automatikusan le kell folytatni a fellebbviteli eljárást. A különleges törvényszék fellebbviteli kamarája dönt e fellebbezésekről. A kilencfős bírói testületet nem köti semmilyen határidő, tetszése szerinti ideig mérlegelheti az ügyeket. Ha úgy dönt, hogy egy fellebbezés megalapozott, perújrafelvételben újra kell tárgyalni az egész ügyet. Ha helybenhagyja a törvényszék döntéseit, harminc napon belül végre kell hajtani a halálos ítéleteket. A végrehajtási utasítást alá kell írnia az államfőnek vagy az egyik alelnöknek.
A Szaddám Huszein és vádlott-társai

ügyében lezajlott per végén a törvényszék három halálos ítéletet hozott vasárnap, egy vádlottra pedig életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki.
Huszein nyugodtan fogadta az ítéletet, Koránnal a kezében, „Allah akbar!” (Allah a legnagyobb!) kiáltással reagált csupán a halálbüntetés kiszabására.
„ Az igazság megcsúfolásának” nevezte a Szaddám Huszein iraki elnök ellen hozott halálos ítéletet a volt iraki elnök védői csapatának egyik tagja. Busra al-Halil szavai szerint „egy törvénytelen bíróság ítélkezett egy kirakatperben”. Az amerikai megszállók által létrehozott törvényszéktől „eleve nem is lehetett tisztességes eljárást remélni” – mondta.
A törvényszék elnöke „a törvényszék megsértése miatt” kivezettette a tárgyalóteremből Ramsey Clark volt amerikai igazságügy-minisztert, a Szaddám Huszeint védő nemzetközi ügyvédcsapat vezetőjét, mert Clark is úgy fogalmazott az ítélethirdetéskor, hogy a törvényszék „gúnyt űzött az igazságszolgáltatásból”. Dzsalal Talabani iraki elnök szerint tisztességes volt Szaddám Huszein pere. Az államfő mindazonáltal – biztonsági okokra hivatkozva – nem kívánta kommentálni vasárnapi nyilatkozatában az exelnök ellen hozott halálos ítéletet.
Iraki síiták vad ünneplésbe kezdtek Szaddám Huszein halálra ítélésének hírére Bagdad Szadrváros nevű negyedében. Fiatalok sokasága énekelt, táncolt örömében a túlnyomórészt síiták lakta városrész utcáin, fittyet hányva az ítélethirdetés napjára elrendelt kijárási tilalomra. Ugyanakkor Szaddám Huszein szűkebb hazájában, Tikrítben röviddel a volt elnök halálos ítéletének kihirdetése után ezrek vonultak az utcákra, bosszút esküdve a törvényszék ellen. A halálra ítélt volt elnök felszólította az iraki népet, hogy utasítsa el a felekezeti erőszakot, és ne álljon bosszút az ellene hozott halálos ítéletért a megszálló hatalmakon és a megszálló országok népein – közölte nyugati tudósítókkal az elítélt exelnök egyik ügyvédje. (mti)
A Szaddám Huszein-rezsim vezetői által elkövetett bűnök ügyében ítélkező iraki törvényszék összesen 12 nagyobb bűncselekményben járt és jár el a volt iraki elnök és vádlott-társai ellen. A tizenkét vád a következő: 1. több százezernyi észak-iraki kurd megölése, illetve elűzése lakóhelyéről az 1986 és 1988 között végrehajtott úgynevezett Anfal-hadművelet keretében. 2. Kirkuk ágyúzása. 3. A dél-iraki síita felkelés véres leverése 1991-ben. 4. A dudzsaili mészárlás. 1982-ben Dudzsail 148 lakóját végezték ki megtorlásul azért, hogy a faluban merényletet kíséreltek meg Szaddám Huszein gépkocsioszlopa ellen. 5. Több ezer síita kurd 1980-as elűzése észak-iraki lakóhelyéről a szomszédos Iránba. 6. A Halabdzsa kurd település ellen 1988-ban vegyi fegyverrel végrehajtott, becslések szerint ötezer ártatlan életet követelő támadás. 7. A befolyásos kurd Barzani-klán 8 ezer tagjának lemészárlása 1983-ban. 8. Kuvait l erohanása 1990-ben. 9. Vallási vezetők kivégzése 1974-ben. 10. Politikai ellenfelek kivégzése. 11. Vallási, világi és politikai pártok üldözése. 12. A mezopotámiai síkság 1991-ben megkezdett lecsapolása. Célja az volt, hogy csökkentse a lápi arabok életterületét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kilenc emberrel

is nyert a kapuvár

Tovább olvasom